A körökre osztott stratégiák manapság ritkábbak, mint a fehér holló. Nagyon jó esztendő volt például a tavalyi, amikor megjelent a Disciples III, illetve érkezett egy újabb King's Bounty kiegészítő, de az idei esztendőben szegényesebb a felhozatal, eleddig ugyanis csak a magyarországi Black Hole Entertainment műhelyében fejlesztett Heroes VI került a boltok polcaira és nincs is rá kilátás, hogy a jövőben érkezzen újabb tag a műfajból. Ez ugyan komoly probléma, hiszen a stílus szerelmeseinek hónapokat kell tölteniük újabb alkotás nélkül, ugyanakkor öröm az ürömben, hogy az a néhány program, amelyik a körökre osztott stratégiák táborát erősíti, legalább derekasan össze van rakva. Ezt a megállapítást kívánja erősíteni a Heroes VI is, amely ha nem is a sorozat legjobb, de egyértelműen az egyik leginkább megszerethetőbb tagja lett. Ezt a megtisztelő címet elsősorban a hazai fejlesztésnek, valamint a tökéletes magyar feliratozásnak is köszönheti a játék, de, hogy nem csak ezen erényei miatt szerettünk bele, az remélhetőleg az alábbiakból is ki fog derülni.
/>

A Heroes VI ugyanis hozott bőven újdonságokat a műfajba, sőt mi több, magába a szériába is. Ugyan alapjaiban a legtöbb opció megmaradt a régiben, azok a legtöbbször minimális, de előfordult, hogy radikális módon változtak meg. A játékmenethez alapjaihoz például nem nyúltak a fejlesztők, ami már egy nagy pozitívumot jelent. Ennek köszönhetően ismét egy mesés fantáziavilágban, óriási térképeken fogunk kalandozni hőseinkkel, akiknek az lesz a céljuk, hogy aprólékosan kipucolják az adott területet, elfoglalják az összes erődítményt, az azokhoz tartozó épületeket, majd megküzdjenek a pályákon lófráló ellenfelekkel, végül pedig összegyűjtsék a szétszórt kincseket, varázstárgyakat és nyersanyagokat. Mindezt természetesen a jól megszokott körökre osztott játékmenettel kivitelezzük, ami annyit tesz, hogy hősünknek vannak mozgáspontjai, amelyek ha elfogynak, meg kell fordítanunk a kört. A körfordítás annyit tesz, hogy az ellenfél cselekszik, majd ha elvégezte dolgát és neki is elfogytak a tevékenységekhez szükséges pontjai, ismét mi jövünk.

A Heroes-sorozatot ismerőknek ez a metódus biztosan nem jelent újdonságot, akárcsak a városok és hősök fejlesztése, a hadsereg toborzása vagy például a harcok, amelyek szintén a szokásos formában fognak zajlani, egy teljesen külön képernyőn, egy sok-sok négyzetrácsra felosztott területen. A harc is körökre osztott, hasonló elven működik, mint a mozgás, ám egységenként váltakozik, hogy éppen az ellenfélé vagy a miénk az aktuális mozzanat lehetősége. Csapatainkat saját különleges képességük, a hős varázslatai, de a pályán található tereptárgyak is segíthetik és még mindig nagyon számít, hogy túlerőben kezdtük-e el a csatát vagy az ellenfélnél gyengébb haderővel. Eddig úgy gondolom, hogy egyetlen Heroes rajongónak sem okoztam újdonságot, hiszen minden egyes mondatomat ráhúzhattuk volna a múltban készült megannyi epizódra. Azonban akadnak újdonságok, amelyek már kikerekíthetik egyik-másik fanatikus szemét. Lássuk melyek ezek!

Első körben újként köszönthetjük például a történetet - nyilván -, amely ezúttal a széria ötödik tagjának előzményeit meséli el, tehát nem egy történeti folytatást kaptunk a Heroes VI képében. A helyszín természetesen ezúttal is Ashan, a főszerepet pedig a Griff dinasztia kapta meg, akik ebben az időben még korántsem olyan befolyásos família, mint ahogyan korábban megismerhettük őket. Történetünk egy kulcsfigurája Slava herceg, akinek gyermekeit irányíthatjuk a küldetések alatt. Meglepő módon mindegyik poronty más és más nemzettség élére került, így tulajdonképpen részben közös célért, de teljesen más eszközökkel és háttérrel harcolnak az igazságért, a saját és családjuk igazáért. A történetben óriási családi viszályok, magyarázatra váró tettek, tisztára mosandó életutak jelentik az izgalmakat, de galibát okoznak majd az orkok is, akik Slava herceg szövetségeseivé váltak, ámde a korábbi vezérük, valamint Slava szövetségesei egyáltalán nem nézik jó szemmel, hogy a kicsit butácska, de igencsak életerős lények megvetették lábukat a birodalomban. A sztori számtalan fordulatot, meglepetést és mellékszálat belesző az elhangzottakba, de egyvalamire mérget vehetünk már most, unatkozni nem fogunk!

A történettel lefutott kötelező körök után lássuk részletesebben a Heroes VI játékmenetének újdonságait. Kezdjük a korábban felépített bemutatás útvonalán haladva az alapvető képernyővel, azon belül is a városokkal, amelynek korábbi nézete teljes egészében eltűnt, mondhatjuk bátran, egyszerűsödött. Ez minden bizonnyal a legtöbb fanatikus szemét szúrni fogja, ugyanakkor ne adjunk teret sztereotípiáinknak, ez az új rendszer ugyanis lényegesen jobb, de ami fontosabb, átláthatóbb, mint korábban volt. Ennek köszönhetően ugyanis egy ablakból elérhetünk mindent, az átalakítást, az építkezést, a toborzást, a hősöket vagy éppen a piacot, nem kell külön-külön kutakodnunk utánuk. Átalakult kissé hősünk fejlődési fája is, ezúttal rendkívül sok, véleményem szerint már átláthatatlan mennyiségű képesség közül válogathatunk karakterünk számára. A legnagyobb módosulás mégis a területfoglalás szisztémájában történt, ami újfent egyszerűsödött, de ezúttal megvétózhatatlanul pozitív irányba.

Egy adott területen ugyanis már nem tudjuk megjátszani azt, hogy elfoglaljuk az aranybányákat és egyéb számunkra hasznos épületeket, majd a központi várat kicsit későbbre hagyjuk, a Heroes VI-ban ugyanis addig egyetlen segédépítmény sem lehet a minék, ameddig az erődítmény nem a mi tulajdonunk. Ez leírva nehezebbnek hangzik, mint a korábbi módszer, de egyáltalán nem az, sőt, ha belegondolunk, a mi dolgunkat is megkönnyíti, hiszen ha egyszer beveszünk egy régiót és annak kastélyába egy kisebb hadsereget teszünk, legalább egy hőssel, akkor szinte biztos, hogy azt már nem foglalja el tőlünk egy ellenfél sem, maximum egy brutálisan erős sereggel. Mindemellett alapjaiban változott meg, egyszerűsödött, ámde sokkal használhatóbb lett a teljes kezelőfelület és olyan apróságok is színesítik az összképet, minthogy immáron nem kell varázstorony ahhoz, hogy hősünk varázsoljon és így tovább. Jómagam nagyon hiányoltam egynéhány kasztot és fajt, szó szerint kevésnek éreztem a felvehető egységeket és nem értettem, hogy miért kellett a nyersanyagok számát megkurtítani, mert annak se előnyét, de igaz, ami igaz, hátrányát sem láttam.

A fentiek mellett még számtalan apró újítást fel lehetne sorolni, így például a morálrendszer változását, vagy, hogy hősünk közvetlenül már nem vesz részt az ütközetekben, de az efféle kis újdonságok felfedezését meghagynám nektek. Helyette inkább kiemelném, hogy egy nagyon alapos, nagyon összetett online rendszert kapott a Heroes legújabb epizódja, ami - ha be vagyunk jelentkezve - folyamatosan zaklatja a játékost. Általa nem csak friss híreket olvashatunk a programról, hanem barátkozhatunk, privát beszélgetéseket folytathatunk, achievementeket vadászhatunk, sőt akár más játékosok eredményeit és hőseit is megtekinthetjük játszi könnyedséggel. A korábbi Uplay rendszerekkel ellentétben ezúttal nem kell állandó internetkapcsolat a játék alá, van offline mód is, ám ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy elérhetetlen lesz néhány olyan opció, amelyek az egyjátékos kampányt kívánják színesíteni. Ennek köszönhetően például nem használhatjuk a dinasztiarendszert, amely a játék egy nagyon frappáns újdonsága, magában foglalva a pályakezdő bónuszokat. A szisztéma folyamatosan új fegyverekkel, lehetőségekkel és egyebekkel látja el hősünket, ha sikeresek vagyunk a kampányban vagy egy multiplayer meccs alatt.

Offline módban azonban ezzel nem kell foglalkoznunk, akárcsak a többjátékos móddal sem, ami természetesen ismét részét képezi a Heroes VI-nak, benne foglalva az összes olyan játékmódot, ami már az ötödik részben is megtalálható volt, ezzel kapcsolatosan tehát forradalmi újdonságokról nem számolhatunk be. Ezt a megállapítást teljes egészében ráhúzhatjuk a játék külsőségeire is, amelyek ugyan szó szerint kényeztetik a szemet, de nem fogunk tőle egy olyan hátast dobni, mint annak idején a Heroes V-től, amikor először megláttuk például a városképernyőt. (Igaz, a friss epizódban nem is lesz ilyen...) A bejárható világ, a karakterek kidolgozottsága és úgy összességében minden úgy gondolom, hogy egy stratégiához képest nagyon jónak nevezhető, sőt mi több, madártávlatból nézve a tájat vagy a csatákat, a látvány egyszerűen gyönyörű, de azért nem makulátlan. Szintén nem panaszkodhatunk az audio-oldalra sem, hiszen a fülnek igencsak kellemes, megszokottan minőségi zenék és hasonlóan magas szintet képviselő szinkronok csendülnek fel a játék közben.

Habár a teszt első felében már kiemeltem, kénytelen vagyok legalább még egyszer megemlíteni, hogy hazánk boltjaiban teljes egészében magyar nyelvű felirattal kapható a játék, ami olyan magas szintet képvisel, hogy én személy szerint még komolyabb helyesírási hibákat sem találtam benne, ami egyértelműen dicséret a fejlesztők számára. Dicséret jár továbbá nekik azért is, mert egy méltó új epizódot készítettek a Heroes-sorozathoz, amelynek ugyan vannak aprócska hibái, sőt mi több, garantáltan a legtöbb fanatikusnak nem fog tetszeni az összes újdonsága, de a teljes egészet nézvén derék munkát végeztek, hiszen egy igazán kiváló videojátékkal gazdagodott a Might and Magic univerzum. Akárhogyan is, a körökre osztott stratégiák egyértelmű éllovasa, avagy a Heroes-sorozat visszatért közénk és ha nem is jobb, mint valaha, de újra régi fényében tündököl!