Metro: Last Light teszt

2013. május 22.
79.0021
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
iPet profilja, adatai
iPet
A Föld felszínét a háborúk lakhatatlanná tették, hiába telt el nagyon sok idő a nukleáris csapások óta, a radioaktív sugárzás még most is olyan erős, hogy a pocsolyák maguktól felforrnak. Kevés az élelem, a tiszta ivóvíz és a kötszer. Új, eddig sosem látott mutánsok lepték el az alagutakat, emberekre vadászva. A Dark One-ok lettek volna a bolygó utolsó reménységei, de néhány évvel ezelőtt megsemmisítettük őket, nem volt túlélő. Sorra tűnnek el a karavánok két állomás között, senki sem tud róluk semmit, ráadásul háború szagát hordozzák az alagutak. Isten hozott a Metro világában!


Véleményem szerint a Dmitry Glukhovsky regényéből készült játékadaptáció, a Metro 2033 egyike a generáció méltatlanul elfeledett gyöngyszemeinek. Nagy bánatomra csak Pc-re és igzbogzra jelent meg, érthetetlen módon kihagyván a Ps3-t a szórásból. Egy nagyon különleges FPS-t ismerhettünk meg a személyében, mivel nagy részben szakított a klisékkel, azaz nem csak menni kellett és lőni, hanem mi választhattuk meg a megoldást az adott feladathoz. Ha akartunk, a lámpákat kilőve Solid Snake stílusban végiglopakodhattunk észrevétlenül az őrök között, de rájuk is ronthattunk, cafatokra lővén mindenkit. A történet elvben a könyvet dolgozta fel, gyakorlatban viszont a karaktereken kívül 70 százalékban eltért, mivel a regényben semmilyen akció nem volt, de még így is kellően érdekesre sikeredett.

Kaboom...

Kaboom...


Sokan a buta, mesterséges intelligenciát és a nem annyira szalonképes külsőségeket hozták fel, mint elsődleges hibák, ráadásul ugye az utóbbiról tudjuk, hogy ha nem tökéletesen élethű, akkor a fiatal vásárlók szemében a játék rossz és hat pontot ér. Idő közben megjelent a Metro: 2034 című könyv is, ezért várható volt, legnagyobb örömömre, hogy folytatást kap a cucc, Metro: Last Light címen. Nagyon vártam a programot, ízlelgettem, kóstolgattam, valamint igyekszem spoiler mentesen elétek tárni a véleményem.

Újfent Artyom bőrébe bújhatunk, aki éppen egy igen csúnya álomból ébred új barátai, a Rangerek körében. Sokat azonban nem tudunk tépelődni ezen, mivel a felettesünk közli velünk, hogy nem olyan messze egy Dark One-t felfedeztek és minket fognak kiküldeni egy Anna nevű mesterlövésszel együtt, hogy likvidáljuk a kis dögöt. Egy nem várt közjáték után a helyi fasiszta erők, a Reich pincéjében ébredünk egy Pavel nevű fiatal sráccal együtt, aki segít nekünk a szökésben, illetve egész pontosan innen indul be a kaland. Részletekbe nagyon nem is bocsátkoznék, mivel sajnos így is elég kiszámítható lett a sztori, ez mindenképpen visszalépés az elődhöz képest, noha azért ott sem ezen volt a fő hangsúly.

Kéne itt egy nagytakarítás

Kéne itt egy nagytakarítás


Egyébiránt olyan sok változás nem történt, de azért nem is arról van szó hála a jó égnek, mint a Dead Island sorozatnál. Mindenképp ki kell emelnem a grafikai prezentációt, azon belül is a fény-árnyék hatásokat. Nagyon kellemes irányba változott már eleve ez a szegmens, de ahogy a különböző fényforrásokat kezeli a program, na, az az igazi királyság. Teljesen mindegy, hogy valami régi szakadt neoncső előtt kúszunk el, esetleg egy petróleumlámpa vet ránk árnyékot, vagy a zölden világító gombák mellett haladunk, az eredmény simán vetekszik a Battlefiled 3-ban látottakhoz. Ha ez nem lenne elég, a világosságot még fegyverként is felhasználhatjuk, de erről egy picit később.

A körítésnek köszönhetően a Metro világa, hangulata, jellegzetességei is megmaradtak. A házilag barkácsolt fegyverek még mindig nagyon királyul néznek ki, csakúgy, mint a tuningolt változataik. Shotgun, géppisztoly, hangtompítós pisztoly, gránátok - minden megtalálható, ami már az elődben, vagy éppenséggel bármely más FPS-ben, csak itt a home made jelleg kölcsönöz egy nagyon frankó bájt az egésznek. Továbbra is a katonai lőszerek a hivatalos fizetőeszközök, amik miatt a pályák legutolsó zugát is fel kell kutatnunk, mert bizony elég szűkmarkúan bánik vele a stuff. Ezeket tudjuk puskákra, kötszerre, öltáncra, sörre beváltani, de ha a sors úgy hozza, természetesen a harci eszközökbe is be tudjuk tölteni őket, mivel kategóriákkal jobban sebeznek, mint a házilag gyártott vackok, viszont így meg nem marad pénzünk egy-egy nagyobb csata után.

Egy kis külső látkép

Egy kis külső látkép


Ha emlékeztek, az első részben a gázmaszkok szerepe is nagyon fontos volt, mivel a felszínre csak azokban tudtunk felmenni. No, itt is visszatérnek (ami ugye azt is jelenti, hogy megint lesznek szép, nagy, nyitott helyszínek), viszont rettenetes mennyiségű szűrőt tudunk felhalmozni, ami így meg is öli szépen a para faktort. Egy apró újdonság, hogy ha valami dögöt kinyírunk, akkor a maszkunkra fröccsen a vére, és amíg nem töröljük le, addig nem látunk rendesen, de ez egy gombnyomás amúgy. A harc dinamikussága is sokat változott, jó irányba. Ahogy a bevezetőben is írtam, mi dönthetjük el, hogy a szakaszokat hogy teljesítjük. Én mondjuk jobban preferáltam a lopakodós megoldásokat, vagy ha nagyon muszáj, akkor a dobókést használtam, de volt olyan is, amikor előrántottam a nagy skulót és tisztességes mészárlást rendeztem a csarnokokban.

Egy jó tanács: ne felejtsünk el mindent átkutatni és átnézni, mert csak így tudjuk a megfelelő mennyiségű lőszert magunknál tartani. Ide kapcsolódik, hogy a mesterséges intelligencia szinte semmit sem változott, ami elég szomorú. Ha a szörnyek támadnak meg minket, akkor sok dolgunk nincs, mivel csak a roham taktikát ismerik, amennyiben pedig embereket akarunk eltenni láb alól, akkor elég lesz egy láda mögé behúzódni és onnan osztogatni a fejlövéseket, mivel ők még a dögöknél is butábbak. A harchoz tartozik még egy negatívum - ha egyszerre sok monszta vesz minket körbe, akkor a csapásaiktól megremeg a képernyő, ráadásul tiszta vér is lesz a sisakunk, ergo semmit se látunk, nem tudunk érdemben megküzdeni velük. Ilyenkor csak egyet tehetünk, elkezdünk szépen hátrálni és úgy ledurrantani őket.

Azottmiazott? Tán Kovács néni?

Azottmiazott? Tán Kovács néni?


Ezek a hibák viszont totálisan eltörpülnek az atmoszféra mellett, mert ha lehet, még az elődnél is jobban sikerült visszaadni a teljes kilátástalanság és bezártság érzetét. Hihetetlen amúgy, hogy mennyi mindenre figyeltek a készítők! Iszonyatosan szűk terek, rengeteg lerongyolódott emberrel, nagyon sok, állig felfegyverzett katonával, akik az életük árán is megvédik a megmaradt értékeiket. Próbálják a fenti világot valamennyire visszahozni, így vannak piacok, kereskedők, kocsmák (ahol gombasört lehet inni, pfejj), kurtizánok. Ha megállunk végighallgatni a beszélgetéseket, akkor hallhatunk érdekes, de rémisztő történeteket, pletykákat és persze rettenetes mennyiségű vágyakozást. Ahogy haladunk beljebb a megszállt területeken, érezhetjük, hogy a két szemben álló náció, a Vörösök és a Reich milyen pusztító háborúra készül.

Amikor feljutunk a felszínre, sok örömünket abban sem fogjuk lelni, mivel kis túlzással persze, minden sarokért kőkemény küzdelmet kell folytatnunk az elfajzott dögökkel, és szinte megkönnyebbülve menekülünk vissza a metró sötétjébe. Igazából ez a tényező az, ami messze a legtöbb FPS elé röpíti a Last Lightot. Ehhez természetesen hozzátartoznak a szinte tökéletesen megkomponált hangok és zenék. Nagyon vicces például, hogy mindenki brutális orosz akcentussal beszél angolul, de nekem a kedvencem az, amikor a legprolibb kiejtéssel mondja egy ruszki katona hogy Obersturmführer. A zenékről is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, nagyon jól váltakozik, teljesen felveszi a program ritmusát. Ha egyedül kószálunk a sötét alagutakban, akkor garantáltan nem segít az, ha teljes csönd van körülöttünk, csak a lépteink zaját meg a felszerelésünk nyikorgását halljuk.

Erre a hangulatra készüljetek

Erre a hangulatra készüljetek


Ha viszont egy lakott állomáson mászkálunk, akkor meg pattogós katonai dallamok kényeztetik hallójáratainkat. Egyébként multiplayer nagyon helyesen nem készült a játékhoz, de ez nem is baj, mivel szerintem agyon is csapná az egész hangulatát (lásd még Dead Space 3), plusz a kaland nagy részében azért lesznek kísérőink. Még annyit megjegyeznék, hogy szerintem az előző rész nehezebb volt, bár akik szeretik a kihívásokat, azok aktiválják a két elérhető Ranger módot, mivel az garantáltan ordas szivatást fog okozni.

Rendkívül jó lett tehát a Metro: Last Light. A külcsín az előnyére fejlődött, a játékmenet szintén kellemes irányba változott, a hangulat viszont pontosan olyan pazar maradt, mint az előző részé. A mesterséges unintellgencia sajnos nem annyira jó, mint ahogy a klisés sztori sem, de amikor éppen lemerül az elemlámpánk egy tök sötét, feltérképezetlen szakaszon, és az utolsó fények megcsillannak egy fogakkal teli szájban - na, ezért zseniális ez a rész! Mindenkinek kötelező darab, természetesen a könyvekkel egyetemben! Sztraszvujte tovaris.

Jók ezek a fegyverek

Jók ezek a fegyverek


Metro: Last Light / Tesztplatform: PlayStation 3

a polcon a helye
  • Stílus: FPS
  • Megjelenés: 2013. május 17.
  • Ár: 11.500 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Tökéletes hangulat
  • Kellemes grafikai fejlődés
  • Buta AI
  • Kiszámítható történet
  • Hang
    8
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    7
  • Hangulat
    9
8
39 hozzászólás

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 18 napja

Sokkal jobb lett mint az első rész!

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 18 napja

Vendég írta:
Jó lenne egy magyarítás hozzá... Azt még megvárom!mosolygó smiley
Ehhez minek?röhögő smiley Simán lehet anélkül is játszani vele. Daradaradara...

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 18 napja

Jó lenne egy magyarítás hozzá... Azt még megvárom!mosolygó smiley

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 18 napja

Vendég írta:
Hali!

Ha nem játszottam az első résszel, akkor érdemes azzal kezdeni?mosolygó smileyArra gondolok, hogy tudni fogom e követni az egész történetet, és nem lesznek-e utalások benne az előző részre mosolygó smiley
Nem kár ha játszol az előző résszel, mert úgy kerek, de olyan jellegű utalások, amik nélkül mondjuk nem tudnád végigjátszani pl nincsenek benne.

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 18 napja

Hali!

Ha nem játszottam az első résszel, akkor érdemes azzal kezdeni?mosolygó smileyArra gondolok, hogy tudni fogom e követni az egész történetet, és nem lesznek-e utalások benne az előző részre mosolygó smiley

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 19 napja

Vendég írta:
A játék elején felvillan a szokásos Nvidia logó, hogy azon a legjobb játszani, tehát arra a kártyára optimalizálták legjobban. Nálam minden probléma nélkül fut a megfelelő beállításokkal.
Ez jó hír, köszi!mosolygó smiley

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 19 napja

Vendég írta:
Nvidia kártyával próbálta valaki? Nem merem megvenni mert állítólag **** vele.
A játék elején felvillan a szokásos Nvidia logó, hogy azon a legjobb játszani, tehát arra a kártyára optimalizálták legjobban. Nálam minden probléma nélkül fut a megfelelő beállításokkal.

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 20 napja

Nvidia kártyával próbálta valaki? Nem merem megvenni mert állítólag **** vele.

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 20 napja

A kritikával nagyrészt egyet értek, viszont van 1-2 dolog amivel nem. Számomra az első réz az sokkal félelmetesebb volt, sötétebb hangulattal. Egy két állomáson olyan virágzás volt, mintha nem is egy kényszer élettér lenne az az embereknek.
A terek szűkösségével sem tudok egyet érteni. Néhol akkora terek voltak még a metróban is, hogy nem egyszer gondolkoztam el azon, h tényleg ilyen komoly rendszer van egy metró hálózatban? Az viszont teljesen igaz, hogy szinte megváltás volt a felszínről visszatérni a föld alá, ezt nagyon eltalálták.
Bár a játék során egyszer sem próbáltam ki, hogy egy térben az összes fényforrást kioltom, de itt nem tapasztaltam olyan erőteljes elsötétülést, mint az első részben, ahol volt olyan, h mindent kilőttem és szidtam magam utána, mert semmit nem láttam.
A harcrendszerrel egyet tudok érteni, és még annyi kiegészítést hozzá, hogy az elég érdekes, hogy a monsztákba akár egy fél tárat is bele lehet lőni mire meghalnak, ellenben egy dobókéssel már hullanak.
Összességében:
A történet nagyon jó lett, teljesen magával ragadt (nagy öröm még, hogy a játékban el lett rejtve, h hamarosan érkezik a következő Metro könyv). A hangulat kevésbé sötét, és félelmetes, de azért 1-2 résznél vártam 4-5 percet mire tovább mentem. Az MI nevetségesen gagyi, ami az élményből egy kicsit elvett, de azért nem túl sokat. A harcok teljesen jók, dinamikusak, és a boss harcok is egész jók lettek.
Nekem 9,5/10

válasz erre

jezzahun

12 éve, 11 hónapja és 20 napja

azért nekem jobban bejön bármelyik stalkernél és a metro 2033-nál is..

válasz erre

Vendég

12 éve, 11 hónapja és 20 napja

Atmoszféra nagyon durva! Nem is tudom melyik játékba tudtam legutóbb ennyire beleélni magam...

válasz erre

iPet

12 éve, 11 hónapja és 20 napja

Vendég írta:
Még csak az elején vagyok, de egyelőre nem jön be a játék, pedig az előzetes videók meghozták a kedvem hozzá, tetszett az előző rész is, a S.T.A.L.K.E.R. sorozat pedig nagy kedvencem. Sajnos azt tapasztalom itt is, mint a legtöbb modern játéknál. A játékmenet sekélyes, minden leegyszerűsödött, megnőtt az interaktív átvezetők száma, mert a fejlesztők / kiadók azt hiszik ez egy film...
Nem vártam nagy szabadságot, de az első órában annyira korlátozott, és szkriptelt a játék hogy teljesen elment tőle a kedvem.
Idáig minden helyszín egy szűk folyosóhoz hasonlít, de nem azért mert a metróban járunk... mindenütt ott vannak a végsőkig kidolgozott részletek, akármerre fordulunk, de ezek csak díszletek. Bemennék az egyik nyitott ajtón, hogy szétnézzek a szobában, erre az utamat állja egy 30 cm magas bőrönd (!!!). Elmennék a másik irányba is, de ott meg a nyílt ajtónál ütközök láthatatlan falba. Aztán haladok tovább, nézem a háttérben tevékenykedő NPC-ket, de az egész csak egy illúzió, mintha a kirakatot bámulnám.
Megkapom az első feladatomat, elindulok, de a nyílt ajtón nem tudok kimenni - láthatatlan fal. Aztán rájöttem hogy egy másik ajtón kell bemennem. Megyek tovább a társammal a felszín felé, majd egyszer megszólal, hogy jobbra forduljak, mert a bal irány zsákutca. Kb. ezt érzem az egésszel kapcsolatban. Még a felszínre érve is csak egy keskeny egyirányú ösvényt követünk, legyen bármilyen gyönyörű és atmoszferikus is a grafika.
Ezen kívül a játék folyamatosan mesterségesen korlátoz. Pl. azt még megérteném hogy a fegyvert nem engedik használni olyan helyeken ahol szövetséges NPC-k vannak, de még ugorni, futni se tudok, sőt még a zseblámpát is csak akkor használhatom amikor a játék kiírja a tutorial-nál hogy nyomj F-et...
Remélem a későbbiekben csökken az előre leprogramozott "filmszerű" jelenetek, és csőpályák száma és megszűnik a játékos mesterséges korlátozása, ha nem, baromi nagy csalódás lesz a játék.
Van igazság abban amit írsz, de még így is kategóriákkal interaktívabb, mint pl egy CoD Modern Warfare. És igen, a későbbiekben nyíltabbá válik a terep, juss el pl a mocsárigmosolygó smiley

válasz erre
1234a(z) 4 -ből
Metro: Last Light
11.500 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
Maniac profilja