Oldalunk hűséges olvasói feltehetően még emlékeznek rá, hogy nagyjából egy teljes esztendővel korábban már szerepelt oldalunkon egy Men of War névre keresztelt stratégia, amely mind a mai napig az utolsó olyan második világháborús RTS volt a sorban, amely képes volt elkápráztatni minket. Bár ott volt a R.U.S.E. és egyéb kisebb projekt is, a Men of War okozta élményt viszont semmi sem tudta kárpótolni, az év egyértelműen legjobb stratégiája volt, amit azóta sem sikerült felülmúlnia egyetlen másik fejlesztőcsapatnak sem. A játékhoz még tavaly megjelent az első kiegészítő, avagy a Red Tide, amelyben Alexander Zorich egyik regényét elevenítették fel nekünk az orosz programozók. Így nem csak egy kiváló bővítményt kaptunk, hanem egy olyan vadonatúj történetet is, ami korántsem volt klisé, mindemellett pedig a világháború egy olyan szeletébe engedett bepillantást, amit korábban még nem nagyon láthattunk más videojátékokban. Most pedig megérkezett közénk az Assault Squad, mint a Men of War legutolsó bővítménye, ami semmilyen formában sem kötődik elődjeihez, lévén nem tartalmaz kampányt!
/>

Hogy ez mennyire volt jó ötlet az orosz fejlesztőktől, nem a mi tisztünk megállapítani, ha a véleményemre vagytok kíváncsiak, akkor én azt mondom, hogy egészen addig piszkálja csak az ember csőrét a történet hiánya, ameddig bele nem kóstol a Skirmish menüpont alatt található küldetésekbe, amelyek akárcsak a korábbi epizódok kampányai, tulajdonképpen összefüggő feladatsoroknak tekinthetők. Ennek köszönhetően belekóstolhatunk a világégésbe szinte az összes résztvevő fél oldaláról, így tehát amerikai, német és szovjet zászló alatt éppen úgy harcba indulhatunk, mint például a szövetségesek oldalán, de a franchise életében első ízben végre a kamikaze harcmodorról és a fanatizmusokról ismerős japán frakció oldalán is hadba léphetünk, hogy saját irányításunk alatt tapasztalhassuk meg azt az elszántságot, amit ezen nemzet szülöttei képesek voltak a nagy háború frontjain produkálni. (Csak egy igazi példa a történelemből: A japánok voltak azok, akik egy csendes-óceáni szigeten az amerikai géppuskák ellen szuronyrohamot indítottak végső elkeseredésükben...)

Kampány helyett tehát csak hol lazábban, hol szorosabban összefüggő küldetéssorozatot kapunk majd az Assault Squad betöltését követően, mely feladatok szinte kivétel nélkül egy nevesebb csatának állítanak emléket, illetőleg elevenítik meg képernyőinken virtuális formában. Így ott lehetünk például az unalomig ismert normandiai partraszálláskor, Smolensk-nél, Caen ostrománál vagy éppen Carentan véres ütközetében is. A legújabb Men of War kiegészítő érdekessége még továbbá, hogy a fejlesztők képesek voltak szinte teljes egészében megújítani az alkotás játékmenetének koncepcióját, ami annyit jelent, hogy minden egyes küldetés ugyanarra a kaptafára épül, eltűntek tehát a megszokott érdekes feladatok és a többi. Az Assault Squad minden egyes pályáját betöltve ugyanis a területfoglalás lesz az elsődleges feladatunk. Adott lesz egy óriási térkép, azon számtalan stratégiai pont, a feladatunk pedig az lesz, hogy szépen-lassan előre nyomulva elfoglaljuk az összeset. Persze mindez könnyen hangzik így papíron, pontosabban monitoron olvasva!

A valóság azonban az lesz, mint amit az alapjátékban már megismertünk, avagy véres, komoly veszteségeket követelő csatákban fogunk részt venni, ahol az ellenségnek is meglesz a magához való esze, így alkalmazkodni fog hozzánk, ha pedig kell, akkor minden eszközzel azon lesz, hogy teljesítse parancsát. A játék korábban sem tartozott az építkezős stratégiák táborába - érthető okokból -, most azonban sikerült továbbfejleszteni a korábban megismert "ennyi egységed van, oszd be" vonalat, ugyanis immáron képesek leszünk utánpótlást hívni magunknak, méghozzá stratégiai pontok gyűjtésével. Ezek a pontok automatikusan gyűlnek, azonban, hogy több legyen belőlük, illetve többféle és egyre jobb felszerelést érhessünk el az adott pályán, ahhoz mindenképpen el kell foglalnunk az ellenfél állásait, tehát kíméletlenül előre kell nyomulnunk, máskülönben az ellenfél fog felülkerekedni rajtunk, ami biztosan nem eredményez majd sikeres küldetést.
#tv#
Ennek köszönhetően míg az elején csak gyalogosokat hívhatunk le, esetleg néhány fix géppuskát, addig később elérhetővé válnak az első könnyű páncélosok, majd egyre jobb, nehezebb dögök, később pedig lehetőségünk lesz akár ejtőernyősöket vagy légicsapást is kérni az adott célpontra, sőt, a német feladatsor közben egy veterán Tigrist is lehívhatunk, amivel elég könnyen rendet csaphatunk az ellenség sorai között. Ami kiemelkedően tetszett az éppen aktuális feladatok végrehajtása közben - amellett, hogy igazi kihívásokat rejtettek és tényleg igazi stratégiák kidolgozását követelte az embertől -, hogy a térképek kellő változatossággal bírtak, ami alatt nem csak azt értem, hogy míg egyik pálya sivatagos volt, a másik erdős, a harmadik pedig havas, hanem azt, hogy egy feladaton belül kombinálták például az erdei, a mezei és a városi harcokat - csak egy példa a sok közül -, aminek köszönhetően máris három különböző stratégiát és taktikát kell alkalmaznunk az adott helyszínen.

Nagyon örültem neki továbbá, hogy a fejlesztők egy másodpercig sem gondolkodtak azon, hogy kompromisszumot kössenek-e az alkotás végletekig részletes kidolgozásában, így tehát harcjárműveink ismét több helyen sérülhetnek, javíthatók, roppant realisztikusak, katonáink pedig egytől-egyig egyéniségek, saját hátizsákkal rendelkeznek, így bármikor átképezhetők bárminek. Újfent fontosak lesznek a fedezékek, ismét felhasználhatjuk majd a házakat, a kerítéseket és szinte az összes természeti tereptárgyat arra, hogy elbújtassuk embereinket, akik közül minden egyes élet fontos lesz a győzelemhez. Az újdonságok között egyébiránt ki kell emelni a többjátékos módot is, amely a sorozat életében először megkapta a kooperatív lehetőséget is, ami már az alapjáték esetében is hiányzott, eme területfoglalós módszer esetében pedig egyenesen szükség volt rá. A papírforma szerint egyébiránt új multiplayer térképek is érkeztek, ezzel a résszel azonban túl sokat nem törődtem, hiszen az egyjátékos kampányok lefoglalták minden időmet.

Hogy ne csak a játék pozitív oldalát domborítsam ki, elmondanám, hogy egy idő után azért már kezdett frusztrálóvá és unalmassá válni, hogy ha a németekkel, ha a japánokkal vagyok, állandóan ugyanaz lesz a feladat - vagyis elfoglalni a stratégiai pontokat. Én tudom, hogy számtalan videojáték-sorozat ebből él már évek óta, és bevallottan működik ez az Assault Squad esetében is, de nem ezt szoktuk meg. Megszoktuk már azonban az orosz fejlesztések esetében, hogy tele vannak hibákkal, nincs ez másképpen ezen kiegészítő esetében sem. Az egységek útvonalkeresése nem a legjobb, ami miatt nagyon sok ütközet bukhat is akár, de az ellenfelek is szeretnek feltűnően csalni, így ne lepődjünk meg, ha egészen addig nem mutatkozott páncélos a pályán, ameddig mi le nem hívtunk legalább egyet, ekkor ugyanis az ellenfél legalább kettővel hozakodik elő.

Mindezen kívül csak a küllembe tudnék egy kicsit belekötni. A játék a hónapokkal ezelőtt megjelent Men of War grafikus motorját használja, ami bár akkor kiválóan nézett ki, jelenleg már egy kicsit csúnyácska a látvány, ha ráközelítünk az ellenfelekre, de még így is szinten felüli, emlékezzünk csak a UbiSoft által kiadott R.U.S.E.-ra, ahol szó szerint borzasztóan néztek ki az egységek közelről. Itt azért legalább nem olyan súlyos a helyzet! Az viszont azért már égő, hogy ennyi idő után egy kicsivel sem optimalizálták jobban a motort, ha meg nem szépült, legalább erre illett volna odafigyelni. Hangok terén egyébiránt ismét nem érheti panasz az Assault Squad fejlesztőit, mind a zenék, mind az egységek hangeffektjei kitűnőre sikerültek, ezáltal pedig a hangulat is kapott egy olyan töltetet, amivel a Men of War szintén nem talál ellenfelet magának, lévén hangulatilag újfent csillagos ötösre vizsgázott a program, amely mindent összevetve egyértelműen kötelező vétel mindazoknak, akik imádják a második világháborús stratégiákat, hiszen tartalmas kikapcsolódást nyújt, folyamatosan hű a történelemhez, mindemellett pedig még jó is, sőt, az alapjáték meglétét sem követeli! Sajnálom, hogy a franchise a jövőben szakít a második világháborúval...