Like a Dragon: Pirate Yakuza in Hawaii teszt

Alapvetően jelen tesztünk alanya, a hangzatos nevű Like a Dragon: Pirate Yakuza in Hawaii is kapcsolódik ehhez a sorhoz, hiszen, ha megnézitek az értékelőben virító számot, bőven az átlag fölött van. Megkapunk benne mindent, ami miatt rajongunk ezért az egészért, viszont van egy nagy de, mert amit már Kiryu hasonló kalandjánál lehetett sejteni vagy érezni, az itt sajnos kicsúcsosodik: olyan mennyiségű újra felhasznált elem van benne, hogy az már a sokat próbált fanoknak is sok lehet.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen irányba halad tovább ez az egész, de valamit ki kellene találni, mert előbb-utóbb el fog fogyni a türelem és bizony jönni fognak a "mixed" értékelések. További siránkozás helyett inkább merüljünk el az élményekben, mert azért bőven lesz benne részünk.

Rumom, söröm?

Történetünk hat hónappal az Infinite Wealth után játszódik - igazából nem feltétlen szükséges annak ismerete, mert csak szőr mentén lesz szó róla itt. Nyilván a nagyobb immerzió érdekében jó, ha van fogalmunk róla mik történtek ott, de ebből a szempontból lényegesen megengedőbb, mint Kiryu összekötő epizódja volt. Ellenben a sorozat egy másik ikonikus szereplője, Goro Majima lesz a főhős, aki amnéziától sújtva ér partot egy ismeretlen szigeten.

Fogalma sincs, hogy ki ő vagy mit csinált eddig. Egy fiatal srác talál rá, de az ismerkedésük csattanós véget ér, ugyanis kalózok támadják meg őket. Majima reflexei és harci tudása nyilván nem múlt el, így másodpercek alatt felszecskázza a delikvenseket. Aztán nem kevés közjáték után egy hajó kapitánya lesz (továbbra is memória nélkül) és mivel jó poénnak tartja ezt az egészet, igyekszik kihasználni az időt amíg fogadott testvére, Taiga Saejima érte nem jön, hogy kórházba vigye.

Nagy vonalakban ennyit mesélnék el a sztoriról, ami természetesen mélyebb ennél, viszont szintén most először érzem azt, hogy jóval nagyobb a füstje, mint a lángja. Ettől még persze egyáltalán nem rossz, viszont kábé az összes csavart és fordulatot kilométerekről lehet már látni - továbbá olyan pillanatok sem lesznek benne, mint Kiryu kifakadása.

Eléggé furcsa errefelé az építészet

Ne értsetek félre, nem arról van szó, hogy csak úgy odahánytak volna valamit, mert nyilván a kohézió, az összefüggések továbbra is ülnek, de eléggé izzadságszagú. Ezt azért is sajnálom mert Majima az egyik legszórakoztatóbb figura, viszont itt alaposan letekertek az ő kaotikusságából meg szórakoztató faktorából. Ha játszottál bármelyk Yakuza résszel akkor a játékmenet túl sok újdonságot nem fog felmutatni.

A LaD-dal ellentétben itt valós időben csapunk össze a rosszarcúakkal, két harcstílus között váltogatva. A Mad Dog a klasszikus Majima: itt kézzel-lábbal, illetve tradicionális fegyverünkkel aprítjuk a jónépet, kombózva természetesen. Adottak a Heat támadások természetesen, amiket egy csík feltöltése után lőhetünk el - az igazán látványos dolgok viszont az ultimate képességünk ellövése után jön.

Az MD esetében ilyenkor megidézünk két árnyék-Majimát, szóval hárman esünk neki bizonyos ideig a rosszakaróknak. A másik ettől egy picit érdekesebb: a Sea Dog esetében teljes kalóz szettben, illetve két karddal esünk neki a körülöttünk ólálkodóknak. Tömegoszlatásra kiválóan alkalmas, illetve meglehetősen látványos is. A fejlesztésükben sincs semmi extra: összeharácsolt vagyonunkból vásárolhatunk új kombókat, finishereket meg Heat támadásokat csakúgy, mint eddig bármelyik epizódban.

Csak ennyien vagytok?

Összességében nincs ezzel komoly gond mert fluid minden, nem akad, gyorsan le lehet zárni az összecsapásokat. Ami érdekesség, hogy számomra nagyon könnyűnek tűntek ezek. Normal fokozaton kezdtem, de át kellett váltanom Hard-ra hogy valamilyen kihívás legyen benne, de ott sem éreztem azt mint a korábbi részek esetében. A külcsín nagyon hasonló lesz, mint az Infinite Wealth esetében - már csak azért is mert a bejárható terület nyolcvan százaléka megegyezik a két játék esetében.

Ahogy a fotókon láthatjátok, alapvetően pofás a cucc: Honolulu abszolút gyönyörű, iszonyat jó volt rohangálni a fehér homokban. A város egyébként annak ellenére, hogy rengeteg a járókelő, nagyon általánosnak érződik, plusz ugye minden pont ugyanolyan, mint egy éve volt. Ez alól nyilván kivétel a hajókázás és Madlantis. Előbbi nem nagy truváj azért (mindjárt részletesebben is mesélek róla), utóbbi pedig egy központi hely, ahol egy csomó kalóz összegyűlik, hasonló módon, mint a Colosseumban az előző mellékvágányban.

Bugok szerencsére nincsenek nagyon, tehát az élményen ez nem fog csorbítani. A tartalom hozza a szokásos, iszonyatos mennyiségű dolgot. Ha csak a fősodor érdekel, az húsz óra alatt nagyjából ki is vesézhető, de sajnos itt is fel fogja ütni csúnya fejét a fantáziátlanság, mert ezek nagyobbik részében vagy gyűjteni kell valamit (pénz, legénység, hírhedtség, satöbbi) vagy pedig loholunk A-ból B-be. Esetleg evezünk.

Na, ez már bulikának tűnik

A klasszikus dolgok nyilván elérhetőek: darts, biliárd, karaoke, shogi, póker meg egy csomó más. Az opcionális, avagy substory-k szintén nagyobb számban képviselik magukat (31 van belőlük), illetve ehhez kapcsolódik a különféle bűnözők elpáholása, illetve a kisállatok megmentése.

Az igazán nagy újdonság a már emlegetett kalózkodás lesz. Kapunk egy hajót, a Goromaru-t, aminek a legénységét mi állítjuk össze, meg persze a fejlesztésért is felelősek vagyunk - ez pont úgy fog működni, mint a képességeink esetében, pénzzel. Az izgalmak akkor kezdődnek amikor nyílt vízen leszünk. Ekkor tudunk összecsapni ellenséges ladikokkal, használva a Goro ágyúit meg gépfegyverét. De ha olyanunk van, átválthatunk Majimára is, aki pedig rakétavetővel robbantgat ekkor.

Ha legyőzzük a ránk törőket, akkor a tapasztalati pontok mellett (helló szintlépés) egy csomó nyersanyagot is kapunk, szóval érdemes beleállni a hirigekbe. A másik tevékenység a kincskeresés lesz. Térképünk jelöli azokat a szakaszokat, ahol valami el van rejtve és ki tudunk szállni. Ekkor egy kisebb csapattal megindulunk, leverjük az ellenállást majd pedig magunkhoz szólítjuk a ládikákba elrejtett értéket. Szóval nagy megfejtésekre nem kell gondolni, mert a hajóval tudunk driftelni is, ami sokat elmond az egész komolyságáról.

Szandálman in eksün

Ha ebben a kontextusban vizsgáljuk, akkor a kontent az megint szürreális mértéket képes ölteni. A fentiek mellett lesznek drink linkek, öltöztethetjük hősünket, visszatér egy kazal minijáték az Infinite-ből. Én közel negyven órát töltöttem el az anyaggal és még bőven lenne mit csinálni, szóval, ha ki szeretnéd maxolni, a hatvan sem túlzás. De itt vissza kell kanyarodnom a bevezetőben megpendített húrokra. Szép és jó ez a szám, de tényleg szinte mindent láttunk és csináltunk. Kellenének a friss ötletek, esetleg jobban átgondolni a mostaniakat, mert tényleg ki fog pukkanni a lufi.

Összességében tehát remek játék a Like a Dragon: Pirate Yakuza in Hawaii. Hozza a szériától megszokott őrültséget és tartalmat, még úgy is, hogy ez a rész egy spin-off. Az intő jeleket azonban nem szabad félvállról vennie a fejlesztőknek, mert ha így folytatódik, akkor lassan tényleg belecsúsznak abba a kosárba, amiből kizárólag a rajongók vásárolnak.