Néhány évvel ezelőtt talán még elképzelhetetlen volt, hogy egy játék egyaránt sikerrel szólítsa meg a hajlott hátú idősebb korosztályt és a tejfölösszájú kisgyerekeket. Aztán 2005-ben megjelent a korábban főként animációs filmek játékadaptációit elkészítő Traveller's Tales gondozásában a LEGO Star Wars, ami rögtön hatalmas sikert aratott. Szárnyalását - a korrekt kidolgozás mellett - főként annak köszönhette, hogy egyszerre két hatalmas rajongói kör figyelmét hívta fel magára, hiszen a pöttyözött építőkockákon ugyanúgy több generáció nevelkedett fel, mint az addigra hat részesre duzzadt Csillagok háborúján.
A hatalmas siker láttán nem volt kérdéses a folytatás: a következő években sorra kerülő újabb Star Wars-játékokat Indiana Jones és Batman minifigurásított változata követte, tavaly pedig Harry Potter is megmutatta, hogy milyen remekül mutat a varázslóvilág LEGO-ország berkein belül is. És végül elérkezett 2011, ami egy újabb nagysikerű Star Wars-kitérő után elhozta nekünk a LEGO-s videójátékok egyik legnagyszerűbben kivitelezett részét, a sokak által várva várt Pirates of the Caribbean-t.
A Karib-tenger kalózai építőkockás változata nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy végigvezesse a játékost az eddigi négy film csavaros történetén. Teszi mindezt látványos, ügyességi és logikai elemekre épített akciókon keresztül, LEGO-figurákhoz méltó párbeszédmentességgel. És éppen ez az, ami a játék sztorijába igen nagy bakit hoz! Aki ugyanis betéve ismeri a filmek történetét, az semmi újra nem számíthat, csupán az egyes epizódok zanzásított változatára, mely legfeljebb mosolyfakasztó nosztalgiázást eredményezhet Jack Sparrow és társai irányítása közben. Aki viszont nem látta a filmszériát, vagy netán a feledés homályába vesztek számára azok a bizonyos ördög lakta részletek, annak egészen biztos, hogy nem fog összeállni a történet, és esetenként fogalma sem lesz róla, hogy kalózként miért és hogyan került egyik pillanatról a másikra egy lakatlan szigetről egy fajtájabelieket üldöző flotta hajójára.
Bár a rövid és legtöbbször szellemes, pályák közti átkötő videók némileg próbálnak enyhíteni a laikus játékos információhiányán, a dialógusok mellőzése és az események sűrű egymásutánja miatt mégsem jelentenek hathatós segítséget. Így legtöbbször marad az olykor céltalannak tűnő kaszabolás és az értetlenség ellenére is őszinte mosoly, mert - ha már a sztori egésze nem is - a poénok legalább átjönnek a minifilmekből. És ha már kaszabolás, fontos megemlíteni, hogy - bár a LEGO-játékoknak ez némiképp magától értetődő sajátjuk - szinte minden szétrombolható a pályákon, ami az utunkba akad, és érdemes is elbánnunk a lehető legtöbb tereptárggyal, hiszen ezekből szerezhetünk rengeteg arany-, ezüst- és gyémánttallért, melyekből kellő mennyiséget összegyűjtve válhatunk csak "True Pirate"-té.
Ami a látvány másik oldalát, vagyis a szétverhetetlen díszletet illeti, bizony törnünk kell a fejünket, hogy vajon csak a meseszép karibi táj teszi, vagy a készítők valóban felülmúlták a Harry Potter, de még a legutóbbi Star Wars-os klónháború grafikáját is. Mindenesetre egy rossz szavunk sem lehet a környezetre, ami a filmekből kölcsönzött zenei aláfestéssel karöltve annyira magával ragadó játékká teszi a Pirates of the Caribbean-t, hogy garantáltan hosszú órákon keresztül nem akarjuk majd átadni a kontrollert a család fiatalabb tagjai számára. Ha ugyanis van, amiben igazán nagyot alakít a legósított Karib-tenger kalózai, akkor az a humoros hangulatú, könnyedén magával sodró játékélmény.
Ennek felhőtlenségébe azonban némi bosszúságot hozhatnak a fix kameraállás számlájára írható irányítási nehézségek, valamint az olykor rettenetesen buta AI, melynek köszönhetően társaink rendszerint beakadnak egyes helyekre, ezáltal képtelenek követni magas röptünket, és sokszor át kell váltanunk rájuk - ezáltal átvéve fölöttük az irányítást - hogy kiszabadítsuk őket szorult helyzetükből. Ezt, vagyis az olykor csapattá duzzadó segítőtáborunk egyes karakterei közti váltogatást egy ügyes húzással tették pofonegyszerűvé a készítők: az eddigi LEGO-játékokkal ellentétben itt már bevezettek egy úgynevezett szereplőkereket, amit a megfelelő gomb nyomva tartásával hívhatunk elő, és segítségével máris annak a karakternek a bőrébe bújhatunk, akinek speciális képességére szükségünk van. Így pillanatok alatt megoldható, hogy a kovács - meglepő módon - kovácsoljon, hű bajtársunk célba dobjon, harcos amazonjaink soha nem látott magasságokba ugorjanak, és így tovább minden olyan cselekvéssel, melyre jó öreg Sparrow kapitányunk képtelen lenne.
Összesen egyébként kilencven karakter oldható fel a játék során, ám az átfedéseknek köszönhetően - Jack ilyen ruhában, Jack olyan ruhában, hölgyike kisestélyiben, hölgyike hálóingben, stb. - ez a szám valójában kb. hetven egyéniséget takar. És bár szórakoztató tud lenni, hogy esetenként akár kutyát, vagy más állatot is irányíthatunk, és tehetünk meg ezáltal team leaderré, egyikük sem múlhatja felül utánozhatatlan főhősünket, akinek még a járását, sőt, teljes mozgáskultúráját is átvették a filmekből a készítők. Johnny Depp kiváló színészi alakítása tehát olyannyira visszaköszön LEGO-kalózkodásunk közben, hogy joggal adhatunk egy hatalmas pirospontot az őt játékbábuvá formáló animátornak.
A négy film története egyébként egyáltalán nem mosódik össze a játék során, sőt, az egyes epizódok végén még egy-egy stáblistát is kapunk, ezúttal természetesen a játék készítőiről, és nem a filmes csapat tagjairól. A részeket további öt-öt fejezetre bontották, így tehát összesen 20 pályán keresztül bizonyíthatjuk, hogy minket az Isten is kalóznak teremtett. Hogy mindez mennyi játékidőt takar, az viszont nagyon nagyban függ mentalitásunktól és képességeinktől. A pályákon végigrohanva, és talán némi szerencse segítségével, ami a húzósabb fejtörők megoldásához szükségeltetik, röhögve végig lehet vinni a játékot mintegy 10 óra alatt. Ha azonban szeretnénk alaposabban kivesézni az egyes fejezeteket, és össze akarjuk gyűjteni a lehető legtöbb extra tartalmat az egyes helyszíneken, ráadásul rendszerint egy-egy fárasztó munkanap után vesszük (kampó)kézbe a kalózcsapat irányítását, akkor mindez akár 16-18 órára is felduzzadhat.
Egyrészt ugyanis az ötletes fejtörők között helyet kapott néhány kifejezetten nehéz darab, melyek minden apró részletre történő odafigyelést, és a karakterek összehangolt mozgatását igénylik, és amelyek láttán elgondolkodhatunk, hogy vajon tényleg hét éves kortól akarták-e ajánlani a készítők a legújabb virtuális LEGO-kalandot, ha felnőtt fejjel is csak nyögvenyelősen sikerült kiizzadnunk magunkból a rejtély megoldását. A második számú időszaporító tényező, mint említettem, a szinte végtelennek tűnő plusz tartalmak listája, melyek felkutatása - fő küldetésünk teljesítése mellett - újabb hosszú, monitor előtt töltött órákat eredményezhet. Jack mindentudó iránytűje ugyanis közel sem vezet el minket az összes fellelhető plusz elemig, melyek között megtalálható például 200 palackozott hajómodell és 20 piros kalap, hogy a legextrémebb helyekre elásott tárgyakról és a már említett "True Pirate"-rang megszerzéséhez kellő kincsmennyiségről már ne is beszéljünk.
A játékidőt az sem rövidíti le lényegesen, ha a LEGO-sorozattól megszokottá vált kooperatív, osztott képernyős multiban nyomjuk végig a kalózkodást. Csupán talán a "több szem többet lát" elvéből kiindulva lehet egyszerűbb dolgunk a rejtélyek megoldásakor, ám tekintve, hogy ez a kezdetleges többjátékos funkció még mindig csak offline módban érhető el, meglehetősen leszűkül a potenciális játékostársak száma. Arra mindenesetre nem rossz ez a lehetőség, hogy az egyik szülő - aki a kalózos tematika láttán első látásra inkább apuka lenne, ám nem tartom kizártnak, hogy a játékbábuként is hatalmasat alakító Johnny Depp láttán anyuka is kedvet kap egy kis játszadozáshoz - "pusztán segítő szándékból" órákig nyomuljon gyermekével karöltve a kockásított Karib-tengeri vidéken.
Összességében a Pirates of the Caribbean nem sok újítást hoz az utóbbi néhány év virtuális LEGO-kínálatához képest, hangulata és jópofa karakterei miatt mégis kiemelkedően jó családi játékká válik. Úgy látszik, a jól bevált recept, vagyis egy ismert filmes franchise építőelemekre szabdalása, ismét sokak érdeklődésére tarthat számot. És ahogy az eladási mutatókra nézünk, biztosak lehetünk abban is, hogy itt még nem áll meg a széria. Be is jelentették már például a Harry Potter utolsó három epizódját feldolgozó LEGO-változatot, és ki tudja, egyszer talán a Verdák, Micimackóék, sőt, talán LEGOlasék (bocs!) is tiszteletüket teszik a jól felépített poligon-világban. Addig azonban még bőven van időnk kivesézni Jack Sparrow kalandjait a Karib-tengeren, és kiüríteni a pénztárcánkat a videójátékokkal rendszerint egy időben boltokba kerülő, igazi LEGO-szettekre, melyekért a család gyermekkorú tagjai könnyes szemmel fognak kuncsorogni a játékboltok kellős közepén.
