A hack'n'slash egy relatív rétegműfajnak számított a PlayStation 2-es korszak beköszöntéig. A Capcom kiváló Devil May Cry és Onimusha franchise-ai minden addiginál szélesebb körben népszerűsítették a kaszabolás műfaját, némi logikai feladványokkal fűszerezve. A Sony sem hagyta a magas labdát érintetlenül a porba hullni és le is csapta hidegvérrel. Egy saját brand megalapításán fáradozott, melynek eredményeképp 2005-ben megszületett a God Of War, minden idők talán legvéresebb és legkegyetlenebb, epikus akció-kalandjátéka.
Az alkotás, a stílusát tekintve leginkább Dante nyomdokain haladt, ám egy teljesen más témából merített, más korszakból szerezett fantasztikus ihleteket. A görög mitológia szinte kimeríthetetlen forrásokkal kecsegtette a készítőket, akik a lehetőségekhez képest maximálisan kihasználták mind a témában rejlő potenciált, mind pedig a PlayStation 2 hardverében megbúvó erőtartalékokat. A 2007-ben elkészült folytatás megkoronázta az első epizód sikereit, és tovább tágította az immáron elhalványulni látszó határokat.

A kiváló történetmesélés, a grafikai profizmus, a kendőzetlen erőszak ábrázolás, az erotikus jelenetek és az élvezetes játékmenet tették oly hatalmassá Kratos, a háború isten végtelenül lebilincselő kalandjait. A Sony látott a témában akkora potenciált, hogy ezt a műremeket hordozható formába öntesse. A PlayStation Portable-re hegesztett kivetülést már nem a Sony belsős stúdiója hozta tető alá, hanem egy mérhetetlenül tehetséges kis bandára bízták a munkálatok elvégzését. A Ready At Dawn neve aranyba foglalódott, amikor Daxter zseniális mobil mókája világszerte a maximum értékek közelében végzett a szakmai ítélőszékek előtt. A stúdió első komoly project-je hamar koronát érdemelt és platform királlyá avanzsált a marokkonzolon. Vajon a csapatnak sikerül dupláznia és egy hack?n?slash uralkodót is avathatunk a
God Of War: Chains Of Olympus személyében? Sokan már most előre tudják a választ, sokan viszont kíváncsi szemekkel fürkészik e sorokat, hogy a március 28.-án polcokra kerülő zseb-Kratos elnyeri-e a must have titulust és kötelezően megvásárolandó magaslatokba hág-e a fenomenális hack'n'slash kiválóság.
A
God Of War: Chains Of Olympus 10 évvel a PlayStation 2-es első epizódban történtek előtt játszódik, amikor Kratos, a háború istene még maga is csak egy eszköz volt a nagyobb hatalommal bíró istenek kezében. Hű szolgaként tengette életét és a sex-et sem vetette meg, melynek ezúttal is nyomát lelhetjük a játékban egy interaktív, 18-as karikával ellátott jelenetben. A mindenhatók egy szépnek korántsem nevezhető napon, Attika városába küldik protagonistánkat, akinek az ókori, megtermett település védelmezése a rábízott küldetése. Attika ostrom alatt áll a beáramló perzsa hadseregek kíméletlen támadásai által, ahol is Kratos egymaga kell, hogy rendet vágjon, de a műveletet egy igencsak megtermett koronás baziliszkusz gyík nem kívánatos jelenléte nehezíti.
Kratos üldözőbe veszi az óriás hüllőt. Falakon, szembenálló seregeken és számtalan vérrel átitatott jeleneten át, követi kiszemelt áldozatát. Útja során belebotlik Perzsia királyába, akinek abban a pillanatban megpecsételődik sorsa és egy ádáz küzdelem után brutális körülmények között, hamar kimúl a fénye. A háború istene nem ismer kegyelmet, nem mutat megbánást, ha idejét érzi, brutálisan leszámol szembenállóival. Mágikus hatalmát, az Efreet-et máris a magunkénak tudhatjuk. Miután nyakon csíptük a baziliszkusz gyíkot, őt sem fogjuk megkímélni a kegyetlen sorsától.

Pusztulása után Kratos szemtanúja lesz egy égből aláhulló, förtelmes csapásnak, mely az örök sötétséget hozza el a földre, amit Morpheus szánt sorsául a világnak. Kratos a becsapódás helyszínére tart, mialatt felfedezi Sun Chariot és Helios templomát. Háború istenünk eközben találkozik Athena egyik kőszobrával, aki életre kel, hogy közölhesse Kratos-szal a katasztrófa hírét, melynek maga, főhősünk is szemtanúja volt. Helios-nak titokzatos körülmények között nyoma vész és a helyzetet Morpheus a saját gonosz tervének beváltására használja ki. Az istenek mély álomba szenderültek. Athena azt kéri Kratos-tól, ?Spárta szellemétől?, hogy mérhetetlen ereje és bátorsága segítségével kutassa fel, találja meg és hozza vissza Helios-t, mert nagy bajban van nélküle a világ.

Kratos-nak nem kell kétszer mondani, máris útra kel, hogy kalandjai során lemészároljon több száz ellenséges katonát, megoldjon számtalan logikai feladványt és további hatalmas, görög mitológiai személyekkel találkozzon a végső cél elérése érdekében. Kratos abba a kellemetlen szituációba keveri bele magát, hogy döntenie kell két kiemelten fontos dolog között. Vajon a világ megmentése, vagy a személyes érzelmi ügye érdekében lép fel? Bármennyire is nehezemre esik, itt sajnos kénytelen leszek kíméletlenül behúzni a kéziféket, vagy ha stílusosan fogalmazok, akkor visszarántom a gyeplőt. A felfedezés örömeit innentől a játékosra bízom.
A történetben feltűnő, legfontosabb karaktereket viszont örömmel mutatom be Nektek:
Athena: Kratos legfőbb segítője, a háború és bölcsesség istennője, aki saját kőszobrait használja kommunikációs csatornaként.
Persephone: Az alvilág sötét királynője és egyben Hades hitvese, aki kegyetlen tervét szeretné érvényesíteni az emberiség ellen és káoszba taszítani a világot a szenvedés jegyében. Ő szabadítja ki Titan Atlas-t, hogy segítségével elrabolja Helios-t. Kratos az Elysium mező melletti, világot tartó pillér tetején fogja jobb létre szenderíteni őnagyságát, a végső összecsapás keretein belül.
Morpheus: Az álmok istene és legfőbb ellenségünk megtestesítője ebben a történetben. Bár mindvégig láthatatlan marad, mégis ő lesz a játék fő mozgató rugója, a cselekmény bonyolítója. Ő töri össze Helios napszekerét és hoz mély álmot a görög mitológia istenségeire.
Basilisk: A koronás baziliszkusz gyík Kratos első nagyobb ellenfele, a kezdetekben, Attika peremterületein garázdálkodik, majd az első összecsapást követően a belvárosba menekül, ahová persze elegánsan követni fogjuk. Végzetét természetesen ő sem lesz képes elkerülni. Kratos öröklétre szenderíti.
Persian King: Az Attikát ostromló perzsa had vezetője, aki még a történet kibontakozási stádiumában távozik az élő személyek sorából, Kratos keze által. Ő hagyja hátra az értékes Efreet mágiát, ami halálával minket illet.
Charon: Charon, Hades révésze, aki megtagadja Kratos számára az átkelést, mióta feltámadt hamvaiból. Kezdeti csatározgatásaik Charon győzelmével zárulnak, minekután Kratos-t a Tartarus-ba veti, a Styx folyón ringadozó hajójáról. Kratos-nak nem okoz gondot megszökni Tartarus-ból, és midőn visszatér, kiegyenlíti a számlát, mely Charon halálával zárul. Félbetépve kúszik majd a padlón, de a háború istene hozzá sem lesz kíméletes. Tőle kapjuk a harmadik típusú és egyben utolsó mágiánkat.
Eos: Helios nővére, aki segítségül hívja Kratos-t a mentőakció lebonyolítására.
Gaia: Ő lesz a történetmesélőnk, aki hangját kölcsönzi, de mindvégig a háttérben marad.

A story megértéséhez szükséges, alapvető információk ismertetésével végeztünk. Most következzen a dolgok szakmai és személyes tapasztalati oldala, a játékmenet, a grafika és a többi fontos jellemzők kielemzése. A szkeptikusok első kérdése már itt cseng a fülemben. Vajon tudja hozni egy marokkonzolos verzió a nagygépes színvonalat és tartalmat, amit a PlayStation 2-es kalandok után elvárunk a címtől? Nos, igen. Grafikai színvonalban közel áll az asztali verzióhoz, játékmenetben szinte teljesen ugyanazt képest nyújtani, viszont a szavatosság hagy némi kívánnivalót maga után. A tartalom kellően bőséges, de az út bejárásához szükséges idő talán mintha egy csöppet rövidnek bizonyulna. Ha nagyon nekifeszülünk, egy délután alatt könnyen a stáblista betűinél köthetünk ki, ami nem túl hosszú távú móka, de ne legyünk telhetetlenek és vegyük azt figyelembe, hogy nem egy ültő helybeni végigjátszásra van kalibrálva az anyag.

Én, rossz szokásomhoz híven élből az easy fokozattal kezdtem és a játék vége felé sem éreztem azt, hogy isteneket kéne káromolnom, mert az anyag ugyan fokozatosan bekeményít, de soha sem bosszantó módon, ezért kezdőknek tökéletes bevezetés Kratos univerzumába. A bátrabbak és a kihívásra szomjazók nyugodtan vegyék célba a keményebb fokozatokat. A mentőhelyek sűrűn vannak elhelyezve, javaslom a rendszeres használatukat, hogy ne érjen soha bosszús meglepetés. Kratos tonnányi gyilkos eszközzel a tarsolyában száll szembe a görög mitológia legrémisztőbb kreatúráival. Küklopszok, bénító énekű, repkedő szírének, óriási szárnyas pokolbéli teremtmények keresztezik utunkat, akiken a lehető legkegyetlenebb módokon veszünk revansot.

Az elhullott tetemek vörös orb-okat szórnak el maguk után, amiket kiemelten érdemes szorgosan gyűjtögetni, mert értékes upgrade-ekre válthatjuk be őket. Fejleszthetjük belőlük a mágiánkat, és a kézi fegyvereinket. Ládák vannak elhelyezve szerte a vidéken, melyek felfeszítése után magunkhoz szipkázhatjuk a benne rejlő tartalmakat. A zöld gömbök az életerőt töltik, a kékek pedig a mágia csíkot gyarapítják. A Gorgon szemek és a Phoenix tollak gyűjtögetése is nagyon fontos szerepet kap. Ha öt szemet begyűjtöttünk, hízik egy szinttel a maximális életerőnk, és ugyanez vonatkozik a tollakra is, csak az a mágia csíkunkat fejeli meg egy adaggal. Az alapfegyverünk ezúttal is az Ares-től kapott láncos penge duó, a Blades Of Chaos lesz, amit egyre mesteribb szinten kezelhetünk, amennyiben szánunk időt az upgrade-elésre. Kratos azóta birtokolja, amióta elszegődött Ares szolgálatába. Vajon jó üzletet kötöttek?

Emellett Zeus kesztyűjének hatalmát is uralmunk alá hajthatjuk a megszerzésével, mellyel irdatlan erejű ütések bevitelére leszünk képesek. Egy jófajta pajzs nélkül semmire sem mennénk. Hiába a sok pusztítást okozó fegyver, ha a védelmünk nem lenne biztosítva. Erre hivatott a Sun Shield a bal karunkon, amit szintén fel kell majd kutatnunk, és birtokba kell vennünk. A nap pajzs képes az ellenfelek tűzlabdáit visszafordítani, megkínálva saját varázslatával a tisztelt feladóját. A jó öreg mágia ismét hűséges segítőnk lesz, a vér áztatta csaták hevében, melyeket szintén fejleszthetünk egy bizonyos szintig.
A harmadik varázslat - a történet sorrendjében a második - a Light Of Dawn megszerzése nem kötődik konkrét személyhez, azt egy puzzle megfejtése után kaparintjuk magunkhoz. Ezzel teljes a mágiánk arzenálja. A pause menübe alkalmak adtán látogassunk el, mert a folyamatos fejlődésnek köszönhetően a végére már nem fogjuk átlátni a kombók sokaságát, ezért nem árt, ha időnként egyet-egyet memorizálunk a listáról, hogy összeálljon a kép. A QTE (Quick Time Events) rendszer visszaköszön a nagy elődök arzenáljából. Sűrűn fogunk ebben a rendszerben küzdeni, aminek jellegzetessége, hogy mi csak időként avatkozunk be a szemünk előtt zajló eseményekbe.

Az epikus boss fight-ok elengedhetetlen kelléke, de az életünkre törő kishalaknál is sikeresen alkalmazhatjuk. A lényeg, hogy a megfelelő pillanatban nyomjuk meg a felvillanó gombot, adott esetekben kombinációkat. A gyengébb ellenfeleknél ez gyakorlatilag az egygombos, azonnali kivégzésüket jelenti. Élvezetes használni, mert nagymértékben képes növelni a játékélményt, de a tökéletes reflex és géppuskaujjak alapkövetelményei a sikerrel való bevetésének. A falmászás képességének birtokában meredek sziklákra és a mennyezeteken való közlekedésre vagyunk képesek azokon a helyeken, ahol a felület ezt lehetővé teszi számunkra. A helyzet mindig adni fogja magát. A logikai feladványok nem fognak nagy gondolkodásra sarkallni, mert többnyire különféle kapcsolók, forgó karok és objektumok aktiválása, működtetése és tologatása szintjén megrekednek, ami nem is baj, mert legalább nem fogunk napokra elakadni egy-egy megoldandó feladat miatt.

Ereszkedjünk térdre, kezünket kulcsoljuk imára, mert kezdődik az újabb mise, áldozás a Ready At Dawn oltárán. Aki élesben, a saját szemével nem tapasztalja meg a
God Of War: Chains Of Olympus-ban látottakat, az soha sem fogja tudni realizálni, hogy mennyire mélyreható az a művészi mélységekbe merülő vizualitás, amit Kratos első és egyben utolsó kézi kalandja kapott. Az ókori görögök egy olyan kultúrát hagytak hátra örökségül maguk után, amelyből a játéktörténelem egyik legkiemelkedőbb produktuma több epizódon keresztül is táplálkozni képes. Feledhetetlen lesz mindaz, amit átélsz e kalandok során. A hidegvérű kegyetlenség, a gonoszság egy új fajtája, a mitológia kiapadhatatlan fantáziával életre hívott teremtményeinek serege, az ókori vallás egy monumentális formája elevenedik meg a kis képernyőkön, mely valóban képes maradandó nyomot hagyni az ember lelkivilágán. A kamera beállítások mesterien adják vissza a tér, a mélység, a magasság és a drámaiasság érzését.

A felcsendülő zenék nem különben mélyrehatóak és drámaiak. Jó ízléssel találták el őket, elismeréssel adózom ezen a téren is. A sexuális töltés csak úgy vibrál a levegőben, hisz Kratos nagy hódolója a női nem gyengéd kényeztetésének és persze nem mindig képes csillapítani az elszabaduló forró vágyak perzselő hevét. Cicik és buja pillanatok szemtanúi lehetünk úton-útfélen. Szerinted a V-sync hibákat fel érdemes róni a hibák listájára? Nem merem, nem akarom, nem teszem. Egy saját fejlesztésű grafikus motorral ilyen pazar munkát prezentálni?, gigászi teljesítmény. Korábban elhangzott egy költői kérdés, de mi nem szeretjük a megválaszolatlan dolgokat annyiban hagyni. Nos, Kedves PlayStation Portable tulajdonos, aki esetleg fogékony vagy a fentebb leírtakra, máris találtunk Neked egy kiváló programot március 28.-ára. A küldetésen való részvételed fontos, kihagyhatatlan, megjelenésed kiemelten kötelező jellegű. Nincs más dolgod, mint elballagni a hozzád legközelebb eső konzolos üzletbe és bármi áron egy
God Of War: Chains Of Olympus játékkal egészben hazatérni.
Ja és persze ne feledd otthon a kedvenc kis marokkonzolod sem, de indulás előtt javallott az akkumulátor teljes feltöltése, mert ez a grafika hamar leszipkázza a kraftot a csöppnyi áramforrásodból, hiszen ennél a játéknál már nem a megszokott 222MHz-en ketyeg a processzorunk. Én azt mondom, hogy vedd meg, Te azt mondod, hogy rendben. A legokosabb, amit tehetsz, ha egy első osztályú kaszabolásra érzel mérhetetlen vágyat. Az istenek számítanak Rád, nem ildomos cserbenhagyni őket.