Dragon Ball: Sparking! Zero teszt

Oké, tudom, volt Sailor Moon meg A pálya ördögei, de őszintén, ki nem bömbölte azt Gokuval hogy kamehameha? Jó, az akvila lövés szintén menő volt, ha fociztunk, de inkább az előbbi volt a jellemző. A sorozat népszerűsége nyilvánvalóan a különféle játékfejlesztők figyelő tekintetét sem kerülte el, így született temérdek produktum ebben a témában. És ezt szó szerint értsétek, mert a klasszikus bunyótól a kártyagyűjtögetésen át az akció-RPG-ig tényleg volt minden, mint egy búcsúban.

A maga módján mindegyik sikeres volt, viszont a Budokai Tenkaichi egy kicsit mégis kilóg fölfelé. Ez ugye a verekedős ág és egyszerűen imádják az emberek, pedig a Kakarot-ból több, mint 8 millió darab talált gazdára. Mondjuk úgy, hogy populáris. Viszont ezen a vonalon nagyon rég volt mozgolódás, de jelen tesztalanyunk, a Dragon Ball: Sparking! Zero ezt az űrt szeretné betölteni és egyenes ágon kvázi folytatni a BT vonalat.

Asszem egy kicsit messzire ütöttelek

Noha a "rajzfilmet" imádtam és szerettem, valamiért az ebből készült matériák teljesen hidegen hagytak, egyszerűen nem az én világom volt. Ha mindenképp ilyesmire adtam a fejem, akkor a nagy klasszikusok (Mortal, Street Fighter, Tekken) közül válogattam inkább. Főleg az első kettő ment el nagyon a DB cuccok mellett, mert tényleg egészen durva minőséget pakoltak elénk.

Ugyanakkor az is igaz, ha mindenképp valami anime jellegű motyóval nyomnád akkor a BT megkerülhetetlen. Na, ennyi rizsa után nézzük meg hogyan sikerült a folytatás, bár gondolom az értékelőben lévő számot már megnéztétek. Az van, hogy egy alapvetően szórakoztató stuff lenne, viszont sem a külcsín, sem a gameplay, de főképp a tartalom nem indokolja (sajnos) a hetesnél magasabb pontszámot. Tudom, tudom, vaffankúló, de inkább nézzük a részleteket.

A közepesen meggyőző intró után egyből a menübe kerülünk, ami jópofa, animált hátterekkel operál. Anyagunk gerincét az Episode Battle alatt találjuk, ami a kvázi single kapmány. Itt nyolc eltérő karakter sztoriját járhatjuk végig, több epizódra felosztva. Gokué például azzal kezdődik, hogy Raditz megérkezik a Földre, majd, ha ezt sikerrel abszolváljuk akkor jön a Frieza és a Cell vonal.

Jóvan haver, szövegelj csak, mindjárt jön, nyugi

De végigmehetünk Future Trunks, Vegeta, Frieza, Jiren, Goku Black, Piccolo és Gohan szálán is. Egy fejezet nagyjából három-négy, akár több lépcsős összecsapásból, illetve az ezek közé ékelődött párbeszédekből áll. Természetesen hűen követik az adott DB történetszálát, viszont extraként néha lesz választásunk és így attól eltérő végeredményt kaphatunk.

Ha ezzel a résszel szeretnél elkezdeni ismerkedni a franchise-zal, szerintem ne tedd mert meglehetősen nagyokat ugorva vezeti a történetet. Minden bunyó után kapunk amúgy elkölthető pénzt, megnyitunk egy kazal achivementet, illetve az adott szereplővel erősödik a kapcsolódásunk. Igazából ezzel a móddal nincs bajom, mert alapvetően szórakoztató és simán tud akár még újat is mutatni. A gond sokkal inkább azzal van, hogy itt szinte el is lövi a stuff az összes puskaporát.

A Custom Battles alatt találjuk az ikonikus összecsapásokat, ahol természetesen nem elég csak leverni a másikat, bizonyos extrákra is figyelnünk kell. De szintén itt tudunk csak úgy megmérkőzni bárkivel, mert kedvünk szerint variálhatjuk a pályát, a napszakot, az életerőt, satöbbit. Van természetesen a bolt is, ahol a megszerzett lótyival vehetünk új karaktereket, ruhákat meg egyéb kozmetikai szirszarokat. A játszható szereplők száma amúgy elég durva, mert összesen 182-re rúg a szám.

Nos, igen, szép az alsógatyád

Ebbe nyilván beleértendő az összes Super Saiyan szint meg a fuzionálások, de ettől még döbbenetes a szám. Nyilvánvalóan nem maradhatott ki az online hacacáré sem: tolhatunk sima Ranked meccseket, illetve mindenféle Tournamenten vehetünk részt. Ha nem akarjuk mindezt online, akkor majd a rendszer kreál nekünk ellenfeleket. Akad még egy több lépcsős Tutorial és sajnos ennyi, ez lenne az összes játékmód, ami meglehetősen szomorú.

Persze már most belengettek egy csomó ingyenes dolgot, de indulásnál ezek várnak ránk, ami ennyi pénzért finoman szólva is karcsú. Beszéljünk inkább a külcsínről, mert az legalább ennyire fontos. Nos, ahogy említettem, ez a szegmens sem fog példát mutatni a jövő generációjának. A szereplők természetesen baromi jól néznek ki, teljesen mindegy, hogy kinek melyik változatával vagyunk.

A hosszabb menetek alatt ráadásul törnek a páncélok, koszolódik a bőr, tönkre mennek a ruhák, ami a hevességet valóban jól tudja érzékeltetni. A speckó támadások abszolút rendben vannak, viszont a környezet hiába rombolható, egészen rettenetesen ingerszegény. Oké, persze, értem én, hogy ez így néz ki, de ettől még nem kellene PS3 vibe-ot eregetni. Hovatovább az átvezető jelenetek, amik a stuff motorjáva készültek, néha olyan minőségi romlást produkálnak, amit nem is értettem. Ricegős élek, pixelekre lebomló jelenetek és a társai.

Helyi érzéstelenítő beadása

A sebesség, pontosabban a magas FPS ellenben adott, így a tempó valóban tud lenyűgöző lenni. Meg persze amikor Gokuval ellövöm az ikonikus támadását, az nagyon menő. Összességében átlag fölötti a prezentáció, de igazából nem sokkal sajnos. És ez elég szomorú, mert kizárólag a kurrens generációra készült, szóval bőven lehetett volna sokkal jobb.

Az utolsó pillér, ami miatt egyszerűen nem tudok több pontot adni neki az a gameplay. Őszintén szólva sosem tudtam megbarátkozni már a korábbi részekben sem a röpködős, levegőben és földön csapkodós bunyóval és ez itt sem ment. Az első nagyobb gondom az, hogy már a mozgás elsajátítása is kínszenvedés. Míg mondjuk egy Mortal esetében ez előre-hátra meg mondjuk a szaltó, addig itt, ha nem tudsz rendesen röpködni a térben, esélyed sem lesz.

Dedikált gombja van a lefelé és felfelé ereszkedésnek, ami engem a halálba idegesített. Újdonság, hogy lehetőség van apróbb vagy hosszabb "burst"-ökre, ami a kitérést illetve a gyorsabb helyváltoztatást segíti elő. Szintén friss opció a counter, amit, ha jó ütemben nyomunk, sebződés helyett azonnal vissza tudunk támadni. Minden más nagyon hasonló lesz, mint a korábbi részekben (bár nem most jelent meg a BT 3, az is igaz). Ha esetleg valami nem tetszik, akkor még lehetőségünk van kedvünk szerint testre szabni az adott szereplőt, ami mindenképp pozitívum.

Mink erősebbek vagyunk mint tik

Relatíve sok időt raktam a tesztelésbe, de egyszerűen képtelen voltam megszokni a ZERO harcrendszerét. Simán lehet, hogy a hiba bennem van, de ettől még lehetne valamennyivel áramvonalasabb az egész, mert az elég röhejesen néz ki, hogy hat méterre egymástól töltjük a ki csíkunkat majd másodpercekre egymásnak feszülünk. A hangokról igazából nem tudok mit mondani azon kívül, hogy vannak. Mindenki az eredeti japán hangján szólal meg, valamint a dallamok is ismerősek lesznek. Szóval működik. Sokkal többet viszont nem tudok elmondani a stuffról, szóval ideje konklúziót vonni.

Adott tehát egy újabb iterációja a bizonyos rétegnek legendás Budokai Tenkaichi anyagból, amiben igazából sokkal több van, mint amit kihoztak belőle. A külcsín szódával elmegy, de a technikai hibák érthetetlenek. A tartalom meglehetősen hurka, de ami van az legalább szórakoztató, főleg a single porció. A gameplay-t meg vagy megszokod és imádni fogod, vagy pedig kilépsz a játékból és elindítasz mást, nincs harmadik út. Rajongók, fanatikusok számára nyilvánvalóan kötelező vétel, viszont mindenki más óvatosan közelítsen és legalább egy demót próbáljon ki.