Destiny 2: The Final Shape teszt

2024. június 21.
91.4581
iPet profilja, adatai
iPet
Bevallom őszintén, hogy amikor Marco rám osztotta a Destiny 2: The Final Shape kiegészítő tesztelését, közepesen voltam boldog. Ennek a legfőbb oka igazából csak annyi volt, hogy a Forsaken DLC után (ami gatyába rázta egy kicsit a cuccost) teljesen el is engedtem ezt a franchise-t. Egyszerűen nem tudtam annyi időt allokálni rá, amennyit szerettem volna, plusz a jól bevált Fireteam, aminek részese voltam, szétszéledt a nagyvilágban.


Az információim is eléggé megkoptak már a címről - annyira azért képben voltam persze hogy lássam a majdnem évente érkező extra tartalmakat, meg a modellváltásnál is jelen voltam még. Ezt csak azért meséltem el nektek, hogy valamennyire megpróbáljátok átérezni azt a döbbenetet amikor újra letöltöttem és elindítottam a Bungie üdvöskéjét.

A Destiny sosem állította magáról, hogy a világ legösszeszedettebb sruktúrájával rendelkezik, de ahogy a kvázi főmenübe kerültem igazából csak pislogni tudtam. Ott volt milliárdnyi lehetőség, minden villogott, kaptam az üzeneteket, a Titán karakteremnek 1900-as volt a power szintje - szóval sokkolt a rendszer. Ugye attól, hogy én nem méltóztattam játszani vele, a rendszer nem állt meg és jöttek a kiegészítők szép számmal (Lightfall, Witch Queen, satöbbi) amik pedig formálták az egészet.

Nahát, milyen zöld itt minden

Nahát, milyen zöld itt minden


Először nemhogy a sztorit nem értettem, de még a szavakat és opciókat sem, amiket kínált. Szóval egy jótanács: ha hozzám hasonlóan most szállnál vissza ebbe az őrült kalandba, akkor adj időt magadnak, hogy újra fel tudd fedezni az egészet, mert bizony az elmúlt évek alatt nagyon sokat fejlődött, alakult. A további nyígásom helyett mélyedjünk el inkább a Final Shape által nyújtott kalandokban, mert bizony ez hivatott lezárni az úgynevezett "Light and Darkness" sagát, azaz szembenézhetünk végre a The Witness névre keresztelt főmuftival.

Ha nem mond semmit neked ez az egész, akkor ne bánkódj, mert lesz egy olyan, idővonalra hasonlító rész, ahol a program elmagyaráz neked mindent a maga sajátos módján és a kulcs pillanatokat újra le tudod játszani (Cayde-6 halála például a Forsaken végén). A Lightfallnak ugye úgy lett vége, hogy a fentebb emlegetett főgonosz nyitott egy portált a Traveller felszínén (a nagy lebegő gömb).

Igazából innen folytatjuk: Crow, Zavala, Ikora és mi a nyomába eredünk a rettenetnek, hogy végre elvarjuk ezt a szálat, plusz megelőzzük abban, hogy elpusztítsa az ismert világegyetemet. Nyilván már a behatolásnál gond lesz és egyedül maradunk, társaink felszívódtak szóval először meg kell keresnünk őket utána pedig rá kell jönnünk, hogy hol is vagyunk igazából. Ha nem gond, a sztoriról több spoilert nem lőnék el, már csak azért sem, mert sikerült úgy lezárni a kalandot a készítőknek, hogy mindenki elégedett lehet.

Szó szerint bika vagyok

Szó szerint bika vagyok


Kapunk egy teljesen új lokációt, a Pale Heart-ot. Pontosabban nem is újat, hanem a korábbi részekből már ismert színek lettek újramixelve - mivel a realitás megszűnik, ezért a drága a félelmeinkből, emlékeinkből és a vágyainkból táplálkozik. Ami először egy békés, összeszedett kis andalgásnak indul az később rémálomszerű tüneteket produkál.

Így lehet az, hogy a zöldellő mezők, lankák után szép fokozatosan térünk át a sötét, borús vidékekre, ahol már egyértelműen a pusztítás az úr. Sőt, a mindenféle, groteszk elemeknek köszönhetően már-már horrorisztikusba hajlik az egész. Ami biztos, hogy kellően változatos és nagyon jól érzékelhető a fokozatos átmenet. Van benne egy kis szintezés és ugrabugra is, amivel alapvetően nincs is baj igazából. A küldetések eléggé változatosak, szerencsére.

Nem csak arról lesz szó, hogy agyatlanul megyünk lövöldözni - a legtöbbször bizonyos feladatokat kell megoldani a tűzharc sűrűjében: gyűjtsünk kellő mennyiségű világos és sötét orbot amiket azt egy bizonyos sorrendbe kell elhelyezni vagy először nyissunk meg egy relic pajzsot amivel aztán leszedhetjük az addig áthatolhatatlan erőteret, satöbbi. Ami biztos, hogy ezek nem könnyűek, van bennük bőven kihívás, de azért teljesíthetőek. Ráadásul, ha az alap nehézség nem lenne elég, még eggyel feljebb is tornázhatjuk, extra lootért cserébe, ofkorsz.

Csak a szemit lődd more!

Csak a szemit lődd more!


A kampány olyan 10-12 órányi szórakozást biztosít, ami szerintem teljesen rendben van. Az igazi móka ellenben csak ez után kezdődik, mert megkaptuk a sorozat legdurvább raidjét, a Salvation's Edge-t. Többször is nekifutottam random csapatokkal, viszont olyan szintű precizitást, eltökéltséget és kommunikációt kíván meg, ami belőlem úgy tűnik, hogy hiányzik. Az internet is alátámasztja ezt: valahova 19 és 25 óra köré teszik azt az időt, amik egy hat fős, jól átgondolt Fireteam átrágja magát rajta.

Az SE megmutatja az összes hibádat: ha rossz buildet raktál össze, egy pillanatra lankad a figyelmed, valamit rosszul csinálsz akkor itt neked nem osztanak lapot. Ezzel együtt nyilván elképesztően komoly az egész és emelem kalapom mindenki előtt, aki lenyomta/lenyomja ezt. A DLC-ben helyt kapott egy teljesen új faj, a Dread is. Elsőre nem tűnnek vészesnek, de aztán amikor a játék elkezd szemétkedni, akkor másodpercek alatt képes megfingatni minket, ha nagyképűsködünk.

A denevérszerű izék messziről lövöldöznek ránk, de hanghullámokkal meg tudnak bénítani rövid időre. A Husk egy közelharci nyamnyam, aki nem elég, hogy mobilis és brutál nagyokat sebez a két pengéjével, még a halála után is képes ránk uszítani egy robbanó valamit, szóval rá nagyon kell figyelni, hogy hogyan öljük meg. Ez csak két példa abból, hogy miként képesek megkeseríteni az életünket. Összességében nagyon sok pluszt ad az egészhez.

Micsoda csapat!

Micsoda csapat!


A Destiny nem lenne az, ami a lootok nélkül. Nos, nem kell félni, temérdek új flinta és páncél várja, hogy kifarmoljuk őket, az exotic gearrel egyetemben. Érkezik egy új subclass ami a "Prismatic" névre hallgat. Ez elsőre nem tűnik egy nagy dobásnak, viszont ahogy haladunk előre, úgy kezdjük el felfedezni a mélységét.

Nagyjából úgy képzeljétek el, hogy lehetőséget kapunk az összes subclass bizonyos skilljeit használ, teljesen mindegy, hogy light vagy dark. Erre jönnek még rá a saját dolgai is: például megidézhetünk egy ordenáré méretű alabárdot, amit aztán háromszor egymás után hozzávághatunk valakihez, hogy utána kisebb fejszék a csatatéren maradjanak a további pusztítást elősegítve.

Végül pedig ott van az "Echoes" névre keresztelt szezonális tartalom, ami a játékosokat hivatott itt tartani. Lesznek több lépcsőből álló Exotic Questek és a szokásosnak mondható publikus eventek meg pár másik dolog. Igazából ezek sem rosszak, de nyilvánvalóan nem fognak annyira lekötni, mint akár a kampány, akár az új raid. Negatívumot igazából nagyon nehéz lenne felsorolnom, mert jól összerakott és átgondolt a DLC. Egyedül talán az ára lehet húzós, főleg, hogy nincs benne semmi más, csak a Final Shape, tehát a korábban kiadott dolgokat külön kell megvennünk.

Csókolom, ez a NAV ügyfélfogadó bejárata?

Csókolom, ez a NAV ügyfélfogadó bejárata?


A kezdeti berzenkedésem ellenére nagyon örültem, hogy visszatértem a Destiny univerzumába annyi kihagyott év után. A nem kevés pénzünkért cserébe egy epikus és heroikus lezárást kapunk a majd' tíz éve tartó kánonban, illetve a Salvation's Edge pedig minden játékos képességét maximálisan próbára fogja tenni. Jó az új frakció, tele vagyunk tennivalóval és loottal, ott van az Echoes - szóval a fejlesztők alaposan megdolgoztak a fizetésükért. A Destiny 3 egyelőre nincs napirenden, szóval ezt fogják tovább vinni valamilyen irányba. Ha ilyen minőséget pakolnak a szemünk elé, én mindenkit arra bíztatok, hogy tartsunk velük, mert remek szórakozás Guardiannak lenni!

Destiny 2: The Final Shape / Tesztplatform: PlayStation 5

a polcon a helye
  • Stílus: Akció RPG
  • Megjelenés: 2024. június 04.
  • Ár: 17.990 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Remek lezárása a sztorinak
  • Izgalmas, új lokáció
  • A Prismatic subclass telitalálat
  • A Salvation's Edge mérföldkő a maga nemében
  • Kissé drága
  • Új belépők csak kapkodni fogják a fejüket
  • Hang
    9
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    9
  • Hangulat
    9
8.8
Destiny 2: The Final Shape kiegészítő tesztelését, közepesen voltam boldog. Ennek a legfőbb oka igazából csak annyi volt, hogy a Forsaken DLC után (ami gatyába rázta egy kicsit a cuccost) teljesen el is engedtem ezt a franchise-t. Egyszerűen nem tudtam annyi időt allokálni rá, amennyit szerettem volna, plusz a jól bevált Fireteam, aminek részese voltam, szétszéledt a nagyvilágban. '>
Destiny 2: The Final Shape kiegészítő tesztelését, közepesen voltam boldog. Ennek a legfőbb oka igazából csak annyi volt, hogy a Forsaken DLC után (ami gatyába rázta egy kicsit a cuccost) teljesen el is engedtem ezt a franchise-t. Egyszerűen nem tudtam annyi időt allokálni rá, amennyit szerettem volna, plusz a jól bevált Fireteam, aminek részese voltam, szétszéledt a nagyvilágban. '>
7 hozzászólás

zender

3 hete és 2 napja

****a játékot faragtak belőle végül, nem is vártam mást a kiegészítőtől sem.

válasz erre

Mordorer

3 hete és 3 napja

Basszameg pedig ebben a hónapban nem akartam játékra költeni. röhögő smiley

válasz erre

VaPe

3 hete és 5 napja

Na mivan, a végén még elkezdenek minőségi játékok csorogni? meglepett smiley

válasz erre

Patrik94

3 hete és 5 napja

Meg vagyok lepődve, milyen jól sikerült kiegek jönnek mostanában!

válasz erre

muki

3 hete és 5 napja

Hétvégém. mosolygó smiley

válasz erre

Tommy

3 hete és 6 napja

Ez is pozitív csalódás. Jól alakul ez az év játék szempontból. mosolygó smiley

válasz erre

Ronalddo

3 hete és 6 napja

Úgy látom, Destiny 2 még mindig nem tud mellényúlni. Eddig minden DLC nagyon jól teljesített.

válasz erre
Destiny 2: The Final Shape
17.990 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
Botyi profilja