Darksiders II: Deathinitive Edition teszt

2015. november 27.
76.8821
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
iPet profilja, adatai
iPet
Minden egyes érának megvannak a maga kis klasszikusai. Nem nyúlnék nagyon vissza az időbe, ezért elég, ha a Ps3-as kínálatot végig böngésszük, amiknek a felsorolásától most eltekintenék, de úgyis tudjátok, hogy milyen játékokra gondolok. Van azonban egy olyan kategória, amit én csak úgy hívok, hogy az elfelejtett gyöngyszemek. Ezek tipikusan azok a stuffok, amik szépen csendben, a radar alatt kúsztak be a köztudatba, viszont a maguk stílusában szinte az instant klasszikusok közé emelkedtek. Nálam ilyen volt a Darksiders 1 és 2.
 


Pedig az a vicces, hogy semmi extrát nem nagyon adott a mászkálós - kaszabolós zsánerhez, hiszen ezerszer látott formulára építkezett. Mégis, olyan elképesztő stílusossággal álmodták a képernyőre War történetét, ami mellett nem nagyon lehetett szó nélkül elmenni.

Aztán megérkezett a folytatás, ami egy picit ugyan megosztotta a rajongókat, viszont még így is bőven kiemelkedett az akkori felhozatalból. Ahogy mi is cikkeztünk róla, sajnos a kiadónak meg kellett válnia ettől a remek franchise-tól, viszont a jó hír, hogy épp a Darksiders 2: Deathinitive Edition kreditlistáját bámulom, ami két dolgot jelent.

A gyúrásból kimaradt a láb nap

A gyúrásból kimaradt a láb nap


Az egyik, hogy megjelenhetett ilyen formátumban, ugyanis sokkal szegényebbek lennénk nélküle. A másik, hogy ez a lépés valószínűleg egy puhatolózás a Nordic Games-től, hogy egy esetleges harmadik epizód (ugye 4 rész volt betervezve eredetileg) milyen fogadtatásban részesülne. De ne rohanjunk ennyire előre, vizsgáljuk inkább meg Halált, az Apokalipszis második lovasát.

Fontos információ, hogy a két Darksiders rész egymással párhuzamos idősíkban játszódik, tehát tesónkat, Háborút épp most titulálják árulónak és taszítják le a Földre. Persze Death ezt nem nézi jó szemmel és elindul a maga kis útján, hogy eltörölje a koholt vádakat, valamint megpróbálja emellett rendbe tenni az emberiséget is.

A sztorit ennyiben is hagynám, mert vétek a továbbiakról beszélni. Térjünk inkább rá arra, hogy miben változott az elődökhöz képest. Ahogy ilyenkor szokták, az összes megjelent DLC-t megkapjuk a játékhoz, valamint a felbontás is FullHD-ra ugrott, természetesen a 60 FPS képfrissítéssel karöltve.

Ezzel együtt a program grafikáját még mindig inkább a stílusos jelzővel illetném, viszont abból határokat sem ismer. Engem lenyűgöz ez a kicsit Warhammeres, kicsit középkori turmix, elég, ha megnézzük magát a hősünket.

Ez itt a kert

Ez itt a kert


Döbbenetes, hogy Death mennyire badass még így ennyi év távlatából is! Maga a játékmenet természetesen nem változott. Kapunk egy hatalmas bejárható területet (Forge Lands), ahol mindig adagolják majd az új képességeket és így tudjuk elérni az addig rejtve maradt területeket. A harcrendszer sem változott, elsődleges és másodlagos fegyverekkel apríthatjuk a ránk törő nyavajákat, illetve később még a Nagy Kaszássá is átváltozhatunk, hogy megnövekedett sebzéssel osszuk a halált.

A zenék és hangok szintén nagy erősségei voltak az anyagnak, pont ezért örömmel jelentem, hogy ebben a kiadásban még jobban szólnak. Halál annyira menő, hogy szerintem Vin Diesel és a többi levitézlett akciósztár is hozzá jár egy kis keménységi továbbképzésre.

Sajnos azonban a port nem lett tökéletes, bár összesen két nagyobb hibát találtam csak, mindkettő a kamerához köthető. Az egyik, hogy néha furán beszaggat pár másodpercre, noha maga a játék nem laggol. A másik, hogy szűkebb terekben hajlamos a megőrülésre, ami például az eredeti kiadásban nem volt jelen.

Nekem is van ám szép ködmönöm

Nekem is van ám szép ködmönöm


Meg persze a grafikai értékelőben lévő magas szám senkit se tévesszen meg. Ahogy írtam, az a játék stílusosságának szól, mert ha pusztán technikai szemmel nézzük, akkor bizony elég elavultnak számít. Ezért a mondatért a Fallout rajongók valószínűleg nem fognak szeretni, de még így is sokkal jobban fest ez a játék, mint a FO 4. Van azonban még egy pozitívum, amit direkt a cikk végére hagytam, ez pedig az ára, amit ha megnéztek, igencsak barátinak minősül. Ezt az összeget tartom reálisnak egy ilyen újramelegített változat esetén.

Szóval majdnem csak és kizárólag jót tudok mondani a Darksiders 2: Deathinitive Editon-ről. Még mindig lenyűgöző az a stílus, amivel ez a program rendelkezik. A tartalom 20-30 órára rúg, ami alatt egyszer sem fogunk unatkozni, köszönhetően a jól megkomponált történetnek, valamint a nagybetűs hangulatnak, amit minden pórusa áraszt a programnak. Persze nem lett tökéletes, ezt a kamerás mizériát illett volna megoldaniuk, de ettől eltekintve ez egy kiváló port!

Meg persze sasom is

Meg persze sasom is


Ha valamiért kimaradt volna, akkor mindenképp ajánlom a beszerzését, mert egy elfelejtett gyöngyszemmel leszel gazdagabb, meg persze támogatod a fejlesztőket, hogy kell nekünk a harmadik epizód. Amennyiben már játszottál vele régen, úgy sajnos nyugodtan kihagyhatod, mert a DLC-n és a megnövelt grafikán kívül nem kapsz új dolgokat. Ettől függetlenül, ez bizony egy rettentő jó játék!

Darksiders II: Deathinitive Edition / Tesztplatform: PlayStation 4

a polcon a helye
  • Stílus:
  • Megjelenés: 2015. november 05.
  • Ár: 9.999 Ft-tól
  • Multiplayer: nincs
  • Rendkívül stílusos még mindig
  • Death karaktere
  • Alig fogott rajta az idő
  • Kamerakezelési gondok
  • Az első rész ráfért volna még a korongra
  • Hang
    8
  • Grafika
    8
  • Játszhatóság
    7
  • Hangulat
    9
8
13 hozzászólás

Ronalddo

10 éve, 4 hónapja és 8 napja

Eddig nem igazán érdekelt ez a kiadás, de ha tényleg ilyen jól kikalapálták, akkor megér egy próbát...

válasz erre
12a(z) 2 -ből
Darksiders II: Deathinitive Edition
9.999 Ft-tól
kövesd a játékot!
 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja