Call of Duty: Modern Warfare 3 teszt

/>Ez alapesetben egy óriási rossz pont lenne, de nem a Modern Warfare 3 esetében, hiszen az Infinity Ward már az első epizóddal képes volt egy olyan koncepciót varázsolni a játék köré, egy olyan, leginkább a mozifilmek hangulatára és pörgésére emlékeztető hangulattal karöltve, amit garantáltan megszeretnek majd az erre fogékony rajongók. A játék története szinte percre pontosan onnan veszi kezdetét, ahonnan az előző abbamaradt. Sokan zokon vették annak idején a Modern Warfare 2 esetében, hogy tulajdonképpen a tetőponton maradt abba a sztori, de ezek a sérelmek biztosan eltűnnek majd a játék kezdő képsorait követően. A harmadik világháború ugyanis elkerülhetetlenül valósággá vált, már nem csak a tengerentúl, hanem a világ minden része, így Európa legnagyobb városai is lángokban állnak. A történetről magáról nem szeretnék túl sok konkrétumot elárulni, lévén mindenki nagyon jól tudja, hogy nem csak ennek az egy résznek, hanem a teljes trilógiának a mondanivalóját 2-3 mondatban össze lehetne foglalni, így a spoilerezést meghagyom másoknak, mint ahogyan azt is, hogy végül megkapja-e méltó büntetését az első rész óta kergetett gonosz vagy sem.

Amire mérget vehetünk, hogy a Modern Warfare 3 kampánya ismét zseniálisra, kijelenthetjük bátran, hogy szinte hibátlanra sikerült. Bevallom őszintén nagyon féltem, hogy a rendkívül jól eltalált második rész után vajon képesek lesznek-e az illetékesek újabb ötletekkel előállni, olyan pályákkal, jelenetekkel és lehetőségekkel, amelyekre még felkapjuk a fejünket, de jelentem, az Infinity Ward csapata nem csak melegedni jár be a munkahelyre. Mondhatjuk bátran, hogy szinte kivétel nélkül az összes misszió tartalmaz legalább egy olyan elemet - a szokásos harcok mellett -, amire még nem volt példa a sorozat történetében, de ha volt is, ezúttal teljesen másképpen, más körítéssel kapjuk. Így például tengeralattjárót robbanthatunk a víz alatt, majd belemászván kitakaríthatjuk az ellenséget, hogy utána motorcsónakon meneküljünk a kereszttűzben. De lesz, amikor egy drone járművet irányítva kell likvidálnunk a ránk támadókat, vagy egy páncélossal kell egy mélygarázsban rendet raknunk, hogy csak néhány valóban emlékezetes pillanatot ragadjak ki a sok közül.

Az egész történet pörög, úgy ahogyan azt megszokhattuk a múltban. Ismét itt lesznek körülöttünk régi cimboráink, újfent több szálon fut majd az egész cselekmény, a monotonítás elkerülésének érdekében pedig megint megfordulhatunk a világ legtöbb tájegységén, ám azt, hogy pontosan hol, majd magatok felfedezitek. Nem kell ugyanakkor aggódni a változatosság miatt, hiszen egy aktív tűzharcokkal ékesített pálya után biztosan valami lazább, csendesebb gyilkolásra kiélezett rész következik, így a korábbi recept, a folyamatos változás a Modern Warfare 3-ban is megmaradt, ami véleményem szerint sikerének egyik kulcsa. Sajnos azonban nem csak a jó dolgok öröklődtek, hanem a rosszak is. Bár magáról a játékmenetről azon túl, hogy néha olyan érzésünk van, hogy mindenki ránk vadászik, nem nagyon tudnék rosszat mondani, csak a rövidség mellé lehetne egy fekete pontot biggyeszteni, a játék ugyanis 6-8 óra alatt kényelmesen kijátszható, ami így is bőven veri a Battlefield 3-at, de én még ezt is kevésnek éreztem.

Van azonban nekünk ismét egy többjátékos módunk, amit a kampány kijátszását követően nagy örömmel vehetünk igénybe. Megnyugtatnék mindenkit, hogy a Modern Warfare 2 legnagyobb újdonsága, avagy a Special Ops ezúttal is jelen van, vadonatúj pályákkal és némileg megújulva. Az opción belül ugyanis immáron két lehetőség köszönt minket, méghozzá a Survival és a Missions, amelyeket talán nem kell túlmagyaráznom. A Survival küldetések alatt a pályákon a túlélés lesz a feladat, míg a Missions feladatai között a korábban megismert, klasszikus Spec Ops fogad minket. Mindkét mód a játék erősségének nevezhető, és bár egyik esetében semmi újdonság nincs, a túlélésre specializálódott Survival - ami egyébként már feltűnt a Modern Warfare 2 egyes Spec Ops feladatiban - jó és szükséges újdonság. Érdemes még kiemelni, hogy ezúttal nem a megszokott módon kerültek felosztásra a pályák, az újabb csatatereket ugyanis csak bizonyos szintek után érhetjük el és külön jó pont, hogy mind a Survival, mind a Missions esetében többnyire más és más harctér fog várni ránk.

Amennyiben nem rajonganánk a kooperatív módért, úgy megnyugodhatunk, ugyanis természetesen a klasszikus értelemben vett multiplayer is része a játéknak, amelyen szintén komolyabb módosítások történtek. Van például 16 vadonatúj pályánk, ami egyáltalán nem nevezhető kevésnek, mindemellett pedig két teljesen friss játékmódunk is Kill Confirmed és Team Defender néven, amelyek a megszokott Free-for-All, Domination és Team Deathmatch mellé érkeztek. Mindkét új játékmód rengeteg izgalommal kecsegtet, hiszen míg a Team Defenderben a sokak által hiányolt Capture the Flag alapú játékmenet köszön vissza, addig a Kill Confirmed egy viszonylag új ötletet valósít meg, betöltésével ugyanis az elesett ellenfelek dögcéduláit kell megszereznünk, ami egyáltalán nem lesz könnyű az állandó tűzharc alatt. A megszerzett cédulákkal pontokat szerezhetünk majd, így értelemszerűen az a csapat nyeri az összecsapást, amelyik a legtöbbet szedte össze. Egy FIFA-sorozattal ellentétben tehát a Modern Warfare 3-ban vannak újdonságok, méghozzá igencsak szép számmal.

Egyjátékos kampány kipipálva, többjátékos mód kipipálva, hangulat és játékélmény egyértelműen rendben, így már nem is maradt más hátra, mint a küllem és a hangok. A grafika esetében érezni, hogy a fejlesztők nagyon igyekeztek, szerették volna a legtöbbet kihozni a grafikus motorból, de a Frostbite 2-vel szemben sajnos semmit sem tehettek. Ennek ellenére is azt mondom, hogy bár nem adható neki maximális pontszám, összességében szépnek nevezhető a játék külleme, számomra még mindig képes volt helyenként megdöbbentő pillanatokat a képernyőre varázsolni, de azért a következő Call of Duty esetében reméljük, hogy már ezen a téren is komolyabb fejlődést tapasztalhatunk. A szinkronok és a hangok esetében - ahogyan azt már korábban megszokhattuk - nem nagyon lehetne mit felróni a programnak, a hangjukat adó színészek tökéletes munkát végeztek, a robbanások, a fegyverek és a járművek hangjai egyszerűen borzasztóan jók lettek, míg a zenék csak alátámasztják a teljes élmény monumentalitását, egyszóval a végeredmény csillagos ötös.

Ez ugyan tökéletes lett volna végszónak is, de illendő levonni a kötelező konzekvenciákat és egységesíteni az elhangzottakat. A Call of Duty: Modern Warfare 3 kétség kívül korunk legjobb háborús FPS-e. Hogy a Battlefield 3-mal szemben győzedelmeskedett-e, azt nem a mi dolgunk megállapítani, mindenesetre a története minden eddiginél jobb és tartalmasabb lett, a kampányban megtapasztalható élmény felülmúlhatatlan, a többjátékos mód képes volt megint megfelelő mennyiségű újdonsággal szolgálni, egyedül csak a küllem esetében húzhatjuk el a szánkat, de mivel ezzel kapcsolatban érezhetően mindent megpróbáltak az illetékesek, haragudni így sincs okunk. Aki eddig szerette a Modern Warfare-sorozatot, az egyértelműen a harmadikat is imádni fogja, aki pedig csak egy jó háborús akciójátékot akar a gyűjteményében tudni, annak sem fog csalódást okozni. Most már csak az a nagy kérdés, hogy ezek után vajon miképpen folytatódik a Call of Duty-sorozat, mert a franchise jelenleg a csúcson van, de, hogy ott is maradjon, ahhoz valami forradalmit kell alkotni a következő alkalommal.