Gyilkos randi filmkritika

A Gyilkos randi már csak azért is figyelemreméltónak tűnik, mert Christopher Landon rendező (Cserkészkézikönyv zombiapokalipszis esetére, Boldog halálnapot! 1-2.) ezért a B kategóriás produkcióért hagyta hátra a Sikoly 7. elkészítésének lehetőségét, ami nyilván igen komoly előrelépés lehetett volna a karrierjében. Landon azonban, aki láthatóan vonzódik a horrorisztikus és vérfagyasztó történetekhez, nyilván meglátott valamit a forgatókönyvben, ami az előzetest látva talán nem is annyira érthetetlen.

Az alapszituáció ugyanis felettébb izgalmas és hátborzongató, bár már számos filmben találkozhattunk hasonló felállással. Mindazonáltal kétségtelen, hogy egy randi önmagában is eléggé stresszes tud lenni, különösen amikor az ember lényegében egy vadidegennel találkozik, akit igyekszik minden előzetes ismeret nélkül beavatni a bizalmába. Bár ez nem feltétlenül a legvalószínűbb forgatókönyv, éppen ilyenkor furcsa üzeneteket kapni egy másik ismeretlentől valóban felettébb bosszantó, vagy akár ijesztő élmény lehet.

Violet (Meghann Fahy) és Henry (Brandon Sklenar) estéje egész kellemesen indul

A történet középpontjában álló Violet (Meghann Fahy) ráadásul éppen egy olyan házasságot tudhat maga mögött, ami felettébb csúnyán végződött, amikor a férje halállal fenyegette mind őt, mind pedig a fiukat, Toby-t (Jacob Robinson). A nő végül mégis úgy dönt, hogy egy estére otthon hagyja gyermekét húga, Jen (Violett Beane) felügyelete alatt, amíg ő találkozik egy appon keresztül "megismert" randipartnerével, Henry-vel (Brandon Sklenar).

Egy ideig egész jól megy minden, a pasi jóképű és megnyerő modorú, és a városra néző luxusétterem is pazar, még ha a személyzet némelyike nem is a legszokványosabb módon viselkedik. A Violet telefonjára érkező, ismeretlen eredetű üzenetek azonban csúnyán belerondítanak az estébe, főleg amikor egyre fenyegetőbbé és komolyabbá válnak.

A nő végül azon kapja magát, hogy a láthatatlan tettes, aki ugyanakkor az ő minden lépését figyelemmel követi, teljességgel sakkban tartja. S bár igyekszik együttműködni és kideríteni a rejtélyes idegen szándékait, amikor az arra szólítja fel, hogy ölje meg a randipartnerét, akkor végleg eldurvul a helyzet...

Psszt, figyelj rám, de úgy, mintha nem figyelnél!

A Gyilkos randi tehát afféle szituációs thriller, ami a lényeget tekintve végig egyetlen helyszínen játszódik. S mint ilyen, többnyire előszeretettel él a stílusra jellemző, már beváltnak mondható eszközökkel és fordulatokkal: arctalan fenyegetés, a teremben mindenki gyanús, és még sorolhatnánk. Ennek pedig pusztán eszköze az a telefonos applikáció, melynek segítségével gyakorlatilag bárkivel felvehetjük a kapcsolatot húsz méteres körzeten belül, miközben az alapok ugyanazok, mint anno Alfred Hitchcock, a műfaj egyik legismertebb képviselőjének idejében.

Ahhoz képest, hogy egy ilyen történet rengeteg helyen mehet félre, Landon alkotása sokáig egészen jól tartja magát. A feszültségkeltés alapvetően jól működik, melyet időről időre hatékony és szórakoztató módon ellensúlyoz a könnyed humor, ami kissé fura és esetlen, de még hihető hangulatot kölcsönöz a narratívának. Sőt a történetbe csempészett dráma is kellő egyensúlyban marad a humorral és a feszültséggel - ami azért nem kis teljesítmény -, és a bántalmazó kapcsolatokról szóló mondanivaló is képes átmenetileg elgondolkodtatni a nézőt.

Az már nem jelent sok jót, amikor mindenki így néz az emberre

A baj az, hogy az egész sztori leginkább csak addig érdekes, amíg fény nem derül a zsaroló kilétére. Onnantól kezdve sajnos egyre inkább kiszámíthatóvá és közhelyessé válik a dolog, és a kétkedés felfüggesztése a nézőben is nagyjából idáig működik. A végére viszont olyan, sokkal inkább akciófilmekre jellemző fordulatokat kapunk és annyira hiteltelenné válik a narratíva, hogy már szinte egyetlen mozzanatot sem hiszünk el neki.

Bár sok filmre mondják, hogy rendesen elrontották a befejezést, erre a produkcióra ez tényleg abszolút igaz. Így azonban hiába egészen hihető és működőképes a drámai szál, ha a végére az is teljességgel szétesik és hiteltelenné válik az egész narratívával együtt. Kár érte, mivel a dolog egyáltalán nem a színészeken múlt, akik hozták azt, amit kellett, így sokáig együtt is lehet érezni a szereplőkkel.

A gond az összecsapott forgatókönyvvel van, amit az átgondolatlan rendezés sem tudott ellensúlyozni. Habár a Gyilkos randi kezdetben egy alapvetően realista történetként próbálja eladni magát, ez a máz a végére teljesen lehullik róla. Mindezzel együtt egy egészen szórakoztató, helyenként izgalmas és elgondolkodtató alkotással van dolgunk, csak épp nem szabad túlságosan sokat várni tőle.

Gyilkos randi előzetes