ASUS G74Sx teszt

Hogy néz ez ki?
A legelső benyomások a gép külsejét illetően a következők voltak: nehéz, masszív, stílusos, és szó mi szó, bitang jól néz ki. A fekete, gumiszerű anyaggal borított külső első látásra levett a lábamról, nem beszélve a gép hátulján (és még véletlenül sem az alján!) elhelyezkedő, krómozott légkiömlő rácsok elegáns, ám mégis robosztus jellegéről. Mivel a hátsó részt teljes egészében lefoglalja a hőkivezetésért felelős felület, a gép elejét pedig meglehetősen vékonyra tervezték, az összes csatlakozó (VGA, HDMI, LAN, 4 db USB, fülhallgató- és mikrofon-, valamint tápbemenet, illetve egy memóriakártya-olvasó) a masina két oldalán helyezkedik el, csakúgy, mint a beépített Blu-ray olvasó.

Nagyszerűen használható billentyűzet játékra, de munkára is

Kinyitás után szemünk elé tárul egy 17.3 hüvelykes, Full HD felbontású, 120 Hz-es képfrissítésre alkalmas kijelző, egy fölötte megbúvó apró, de annál szebb képet biztosító, beépített webkamerával. A klaviatúrán a gombok nem folynak egybe, hanem apró szigetek választják el őket egymástól, ezáltal biztosítva a kényelmes, félreütéseket szinte kizáró gépelést. A billentyűzet alatt egy igazán terjedelmes méretű (10,5 x 6,3 cm-es) touchpad helyezkedik el, melynek gombjai szintén nagyok, hangtalanok, ráadásul ugyanazzal a gumiszerű anyaggal vannak bevonva, mint a gép külseje, és mint a klaviatúra alatti csuklótámasz. A felső, hangszórókat takaró sávban helyezkedik el a bekapcsoló gomb, mely mellett egy, a RoG-széria logójával ellátott másik gomb kapott helyet, aminek funkciójára hamarosan visszatérek.

Nyílásokban nincs hiány...

A motorháztető alatt
Ami a gép belsejét illeti, bátran kijelenthetjük, hogy egy igazi erőművel van dolgunk. Az Intel i7 2630QM processzor négy magja egyszerre nyolc szálat képes kezelni, mellyel jelentősen lerövidül a számítógépnek küldött parancsok végrehajtási ideje. RAM-ból 16 GB-nyit találunk, a videókártya pedig egy Nvidia GeForce GTX 560M, melybe 3 GB GDDR5 memóriát implantáltak. Háttértárolók terén sem szégyenkezhet a G74Sx, hiszen amellett, hogy két HDD-t is képes kezelni, helyet kapott benne egy 160 GB-os SSD is, ami bőven elegendőnek bizonyul a programok és játékok telepítéséhez. Azt hiszem, ennyi adat bőven elegendő ahhoz, hogy bátran vethessük bele magunkat a lényegbe, vagyis megnézzük, milyen teljesítményre képes az ASUS üdvöskéje a játékok futtatása során. Az alábbiakban tehát nem egy szokványos hardverteszt következik különféle benchmark értékekkel és teljesítménygrafikonokkal, hanem egy, játékok futtatásán alapuló vizsgálat - úgyis ez a lényeg, ha már gamer laptopról beszélünk, nem igaz?

Nem gyenge szellőzőrendszer

Játék közben
A rendelkezésre álló idő alatt hat játékot volt alkalmam kipróbálni eme robosztus gépállaton. Válogatásom némileg szubjektív, ám igyekeztem minél újabb, és minél nagyobb hardverigényű gammákat felsorakoztatni, hogy megpróbáljam megizzasztani a masinát. A kiválasztás közben azonban volt még egy szempont, amit szem előtt tartottam, ez pedig nem más, mint az az Nvidia oldalán található lista, mely a 3D-s megjelenítésre alkalmas játékokat sorolja fel. Ezt tudja ugyanis előidézni az a rejtelmes, fentebb említett gomb, ami bekapcsoló gomb mellett foglal helyet: több térbeli síkra bontja az erre alkalmas játékokat, melyeket ezután egy Nvidia 3D Vision szemüveg segítségével térhatásúként is végigjátszhatunk. Vegyük tehát sorra, mi mindent volt képes kihozni ez a csúcskategóriás konfiguráció az utóbbi idők csúcsjátékaiból!

BF3 vs MW3? Mindegy neki.

Elsőként jöjjön két FPS, melyek kétségkívül a tavalyi év legnagyobb durranásai voltak a maguk kategóriájában. Hát persze, hogy a Battlefield 3-ról és a Call of Duty: Modern Warfare 3-ról van szó. Azt talán meg sem kell említenem, hogy alapnézetben (vagyis 3D nélkül) mindkét játék vígan elfutott maximális grafikai beállítások mellett. Ez persze a CoD tekintetében egyáltalán nem meglepő, a Battlefield kapcsán azonban igazán figyelemreméltó teljesítménynek számít, lévén utóbbinak legalább kétszer akkora hardverigénye van, mint az előbbinek. Itt azonban nem volt számottevő különbség, a G74Sx mindkét lövöldét akadásmentesen futtatta, teljes értékű játékélményt biztosítva ezzel a felhasználónak. Első benyomásnak nem rossz teljesítmény ez egy laptoptól, de nézzük, mi a helyzet, ha felkapjuk a szemcsit, és előidézzük a térhatást!

A Modern Warfare 3 esetében azt kell mondanom, hogy semmi, mármint ami a teljesítményt illeti: 3D-ben is ugyanolyan könnyedén fut maximumra húzott grafikán, mint ezelőtt. Cserébe viszont a térhatás nem tesz hozzá túl sokat a játékélményhez: igaz, hogy sokkal inkább úgy érezhetjük, mintha valóban mi tartanánk kezünkben a fegyvert, de ebben nagyjából ki is merül a hatás. A Battlefield 3-ban viszont kénytelenek vagyunk lejjebb venni a részletességen - sőt, a felbontáson sem árt - ha akadásmentesen szeretnénk átélni a 3D nyújtotta élményeket. A játék persze még így is szép marad, de kicsit azért bosszantó, hogy butítanunk kell a látványon a térhatás érdekében. Akármennyire is paradoxonnak tűnik ez (mármint, hogy butítunk a részletességen a jobb hatás kedvéért), érdemes tennünk vele egy próbát. Átütő változást azonban itt se várjunk, hiszen a "kézben tartott fegyver" élményénél ezen játék esetében sem kapunk sokkal többet. Úgy látszik, azt már most leszögezhetjük, hogy a 3D-t nem az FPS-rajongóknak találták ki a fejlesztők.

Akadásmentes autóverseny - az öledben...

A következő játék, amit kipróbáltam, némileg kilóg a sorból, ugyanis egyáltalán nem támogatja a 3D-s megjelenítést. A Need for Speed The Run-ról van szó, melyet csupán azért teszteltem a csodamasinán, mert emlékeim szerint még a Battlefield 3-énál is izmosabb hardverigénnyel rendelkezik, ezáltal a jelenleg piacon lévő játékok egyik legoptimalizálatlanabb és leggépzabálóbb darabjának tekinthető - ilyen módon pedig talán érthető, hogy kíváncsi voltam, vajon mit produkál a tesztgépen.


Az eredmény mindenesetre remekül reprezentálja a gép erejét: olyan stabilan és magabiztosan száguldott végig választott autóm az egyes pályákon, mint kés a vajon. Mindezt természetesen magas grafikai beállítások, és mindenféle élsimítások bekapcsolása mellett.

3D-ben minden szebb.

Folytassuk a sort a tavalyi év másik két sikerjátékával, a The Elder Scrolls V: Skyrimmel és a Batman: Arkham City-vel. Ne menjünk most bele abba, hogy a két játékot nem szép dolog egy kalap alá venni, mert más kategóriába tartoznak, ésatöbbi, ésatöbbi. Az egyetlen dolog, amiért most együtt említem a kettőt, az, hogy nagyjából ugyanazt az élményt voltak képesek nyújtani 3D-ben: mind Skyrim vidéke, mind pedig Arkham City, ha lehet, még csodálatosabban néz ki térhatású változatban, mint anélkül. A third person nézet miatt sokkal kevésbé nyomul előtérbe főhősünk karaktere, mint az FPS-ek esetében a fegyver, így lehetőség nyílik a játéktér mélységeinek sokoldalúbb kiaknázására. Ahhoz azonban, hogy mindezt átélhessük, ezen játékok esetében is meg kell elégednünk a közepes grafikai beállításokkal, de higgyétek el, megéri, hiszen sárkányt ölni és rosszfiúkat ártalmatlanítani egyaránt sokkal jobb buli 3D-ben, mint nélküle. RPG és TPS fanoknak tehát meleg szívvel tudom ajánlani a térhatást.

Hihetetlen, de igaz... A Trine 2 az egyik legszebb 3D-s játék...

A végére hagytam a slusszpoént, vagyis azt a játékot, amiről sokan talán nem is gondolnák, hogy képes a térhatás kiaknázására. Pedig a Trine 2 nemhogy képes erre, de bátran merem állítani, hogy az egyik legszebb élményt nyújtja, ami a speciális szemüvegen keresztül a szemünk elé tárulhat. 2D-s platformerről lévén szó ez első hallásra felettébb meglepő lehet, aki azonban akár csak néhány percet is játszott a játékkal, nagyon jól tudja, micsoda szemkápráztató pályákon vezet keresztül hőseink útja. A játék tehát eleve szép, 3D-ben viszont leírhatatlanul gyönyörű, úgyhogy csak azt tudom mondani: ezt mindenkinek látnia kell! Üröm az örömben azonban, hogy a nem túl magas gépigény ellenére sajnos ezt a játékot sem fogjuk tudni futtatni maximális grafikai részletességgel, ezért ugyanúgy kell eljárnunk vele, mint az összes eddigivel: grafika lehúz, szemcsi felvesz, és hadd szóljon. És szólni fog, méghozzá nagyot, ezt garantálom!

Összességében tehát igen jól szerepelt az ASUS G74Sx ezen a hardvert próbáló játékteszt-sorozaton. Kikapcsolt térhatás mellett nem akadt számára olyan játék, amit röhögve ne futtatott volna magasra húzott grafikán, de a 3D-vel is egész tűrhetően elboldogult, ha meghoztuk érte a kellő kompromisszumokat. Ami ezeken kívül feltűnt még a géppel kapcsolatban, az az a közel sem elhanyagolható apróság, hogy a legnagyobb terhelés mellett is bámulatosan halk tudott maradni, valamint az, hogy képtelenség volt megizzasztani: akárhogy is nyúztam sokszor egész álló nap, szinte egyáltalán nem melegedett. Mondjuk ki, csúcskategóriás masinával van dolgunk, amit ha beszerzünk, még évek múlva is büszkén mutogathatunk barátainknak, ha megkérdezik, milyen gépünk van.