Videójátékok akkor és most

Ugyanolyan ez a dolog, mint a filmek esetében. A nosztalgia nagyon nagy szerepet játszik a megítélésben, éppen ezért néha jobb is, ha nem bolygatjuk a múltat. Pár napja újranéztem például a Goonies-t, és szabályosan elborzadtam rajta, holott gyerekkorom kedvenc filmje volt. Mégis, annyira bugyuta az egész már mai szemmel, hogy nem tudtam felhőtlenül élvezni.

Véleményem szerint nem a játékoknak volt lelkük, hanem szimplán, ahogy a Yanez is írja, nem ismertünk mást. Akkor ugyanis nagyon jól elszórakoztam én is a Super Mario-val, de ma már nem tudok vele öt percnél tovább játszani, mivel ráunok. Mégis, ha a játékra gondolok, kellemes érzés fog el, mivel csak arra tudok gondolni, amikor nővéremmel felváltva ugráltunk a pályákon, és napokon keresztül próbáltuk kiszabadítani a hercegnőt.

Nyilvánvalóan volt egy-két remek sztorival megspékelt alkotás, de a legmonumentálisabb játékok sem rendelkeztek olyan mélységgel, mint a maiak közül például a Skyrim (200 óránál járok, és még sehol sem vagyok a fősztoriban). A fő probléma a mai játékok megítélésével az, hogy kinyílt a világ. Ezer meg egy éve még innovatív ötlet volt, ha egy játékban guggolhattunk a főhőssel, míg ma már eljutottunk oda, hogy már mindent láttunk. Természetesen mindig jön egy-két játék, ami bevezet egy-két új dolgot, de ma már sokkal nehezebb lenyűgözni minket, mint régen.

jó cikk, bár én nem értek egyet minden mondattal
a mai "lélekkel teli" játékok mellett említed a legnagyobb, legnépszerűbb címeket, ami eléggé gyenge példa

egyrészt mert AAA kategóriás játékokból van kevesebb, másrészt mert ellenpéldaként nem a régi korszak akkori legnagyobbjait hoztad fel,
így az összehasonlítás nem helytálló

harmadrészt kihagytál egy nagyon fontos, jelentős korszakot, mégpedig a commodore számítógépekét

nem tudom, hogy játszottál -e commodore 64 -el vagy +4 -el, de azoknak a játékoknak volt lelkük, és egyáltalán nem voltak csőjátékok, nem egy mechanikára épült az összes mint a mai játékok 80% -a

az akkori technika nem engedte, hogy a külső megjelenítéssel kápráztassák el az embereket, mert nem volt rá lehetőség, ezért adott volt az ösztönzés a tartalomra

az általad kiemelt mai példák jók, de nem azokból van több (sajnos)

én határozottan állítom "veterán" játékosként, hogy a mai játékok nagy többsége lelketlenebb, mint amik a játékipar hajnalán készültek

az utolsó résszel egyetértek, mármint azzal, hogy gyerekként az ember sokkal fogékonyabb az ilyesmire, sokkal több ideje van ilyesmivel foglalkozni, nem kötik le a mindennapok problémái