Vendég írta:
Mi magunk is fékezzük a gazdaságot.
Nem csak a politikában, hanem a magánszférában is rásegítünk a gazdaság fékezésére.
Példaként említeném, leginkább a kisvállalkozások és vállalkozók között. Ugyan is a meglévő és idáig működő kisvállalkozások beszállítóinak megdrágulásával, a kereslet csökkenésével, és az energia emelkedésével, az általuk megtermelt értékek árrés csökkentésével sem tudták rentábilissá tenni üzleteiket. Jövedelmük olyannyira lecsökkent, hogy vállalkozásaik szinte veszteséggel működnek. Ennek a folyamatnak főbb oka, rendszerint maga az üzlet, bérleti díjának kitermelése. Az idáig fizetett bérleti díjak a gazdasági válság beérkezéséig elviselhetők voltak. A gazdasági válság megjelenésével a megemelt energia árak mellett a bérleti díjat is általában emelték a tulajdonosok, a saját gazdasági szférájuk fenntartása érdekében. Ezzel eleve szűkült a vállalkozók árrése. Csak ott nem érvényesült az emelés ahol éppen nem volt bérlő. Ott vagy alacsonyabbra sikeredett a bérleti összeg megkötése, különben nem kelt el a bérlemény, vagy kis idő múlva távozásra kényszerült a bérlő, mert nem tudta kitermelni a költségeket sem. Itt volt az a pont ahol a bérlő bérleti jog eladásával próbálja visszaszerezni valós vagy vélt veszteségeit. Lehet, hogy az új vállalkozó felkészültsége olyan lenne, hogy a bérleti díj ellenére ki tudná termelni maga kis hasznát, de a bérleti jog megtérülésének összege, nem éri meg mert vagy veszteségbe sodorja túl hosszú a megtérülés, vagy egyáltalán negatív lesz a mérleg. Nem is beszélve arról, hogy a bérleti jog után nem igen adóznak a lelépő bérlők. Általában a berendezés áraként tüntetik fel, bár most már nem igen titkolják lelépési díjként.
Az energia költségek kitermelése, még nem is annyira befolyásoló tényező, mert az energia kitermelése szinte egyenes arányban van a termelés emelkedő, illetve, csökkenő folyamatának.
Viszont a magas bérleti díj kitermelésével járó energiaköltség emelkedés egy olyan árrést generálhat aminek, a kitermelt vállalkozói termékre már nincs fizetői kereslet, vagy maguk a vállalkozók nem tudnak megélni. A bérleti díj nem egy lineáris költség, azt akkor is ki kell fizetni, ha nincs bevétel. Ezért a termelés nem állhat meg.
Ezt tetézi még az-az eset, amikor a kisvállalkozásokat eladják. Eladják a bérleti jogot.
Ez az, ami még sajnos Magyarországon nincs szabályozva, és rásegít a gazdasági fékre, legalább is a kisvállalkozásokat megfojtja és ?a multi cégek felé hajtja a vásárlói keresletet?.
Ugyan is nekik a bérleti jog megvételének összegét is meg kell termelniük a bérleti díj mellett.
A megtérülési időt a mai gazdasági helyzetben nem igen lehet megítélni. Szinte nincs is esély, mert a magas bérleti jog összege, s annak kamat vonzatát elosztva, sokszor szinte a visszatérülésért és a bérleti díj kitermeléséért dolgoznak. Erre rájönnek még a költségek is: adó, energia, maga az árú amiből működtetik a vállalkozást, s egyéb apróságok. Ezeken felüli bevétel nyereség az, ami jut a megélhetéséhez.
Kettő rossz is származhat belőle. Egy: megszűnnek a kisvállalkozások, munkanélkülivé válnak a vállalkozók, kiesnek adózók, újra az államnak kell eltartani őket, - vagy, adócsalóvá válnak a vállalkozás fenntartásának érdekében, ami szintén nem jó.
A bérleti díjaknak reális kialakításával, igen sok vállalkozás menekülne meg. (van javaslat ).
A bérleti jog eladását viszont szigorú törvényes ellenőrzés alá kellene tenni.( van javaslat).
Törvényfüggő?.
Nem csak a politikában, hanem a magánszférában is rásegítünk a gazdaság fékezésére.
Példaként említeném, leginkább a kisvállalkozások és vállalkozók között. Ugyan is a meglévő és idáig működő kisvállalkozások beszállítóinak megdrágulásával, a kereslet csökkenésével, és az energia emelkedésével, az általuk megtermelt értékek árrés csökkentésével sem tudták rentábilissá tenni üzleteiket. Jövedelmük olyannyira lecsökkent, hogy vállalkozásaik szinte veszteséggel működnek. Ennek a folyamatnak főbb oka, rendszerint maga az üzlet, bérleti díjának kitermelése. Az idáig fizetett bérleti díjak a gazdasági válság beérkezéséig elviselhetők voltak. A gazdasági válság megjelenésével a megemelt energia árak mellett a bérleti díjat is általában emelték a tulajdonosok, a saját gazdasági szférájuk fenntartása érdekében. Ezzel eleve szűkült a vállalkozók árrése. Csak ott nem érvényesült az emelés ahol éppen nem volt bérlő. Ott vagy alacsonyabbra sikeredett a bérleti összeg megkötése, különben nem kelt el a bérlemény, vagy kis idő múlva távozásra kényszerült a bérlő, mert nem tudta kitermelni a költségeket sem. Itt volt az a pont ahol a bérlő bérleti jog eladásával próbálja visszaszerezni valós vagy vélt veszteségeit. Lehet, hogy az új vállalkozó felkészültsége olyan lenne, hogy a bérleti díj ellenére ki tudná termelni maga kis hasznát, de a bérleti jog megtérülésének összege, nem éri meg mert vagy veszteségbe sodorja túl hosszú a megtérülés, vagy egyáltalán negatív lesz a mérleg. Nem is beszélve arról, hogy a bérleti jog után nem igen adóznak a lelépő bérlők. Általában a berendezés áraként tüntetik fel, bár most már nem igen titkolják lelépési díjként.
Az energia költségek kitermelése, még nem is annyira befolyásoló tényező, mert az energia kitermelése szinte egyenes arányban van a termelés emelkedő, illetve, csökkenő folyamatának.
Viszont a magas bérleti díj kitermelésével járó energiaköltség emelkedés egy olyan árrést generálhat aminek, a kitermelt vállalkozói termékre már nincs fizetői kereslet, vagy maguk a vállalkozók nem tudnak megélni. A bérleti díj nem egy lineáris költség, azt akkor is ki kell fizetni, ha nincs bevétel. Ezért a termelés nem állhat meg.
Ezt tetézi még az-az eset, amikor a kisvállalkozásokat eladják. Eladják a bérleti jogot.
Ez az, ami még sajnos Magyarországon nincs szabályozva, és rásegít a gazdasági fékre, legalább is a kisvállalkozásokat megfojtja és ?a multi cégek felé hajtja a vásárlói keresletet?.
Ugyan is nekik a bérleti jog megvételének összegét is meg kell termelniük a bérleti díj mellett.
A megtérülési időt a mai gazdasági helyzetben nem igen lehet megítélni. Szinte nincs is esély, mert a magas bérleti jog összege, s annak kamat vonzatát elosztva, sokszor szinte a visszatérülésért és a bérleti díj kitermeléséért dolgoznak. Erre rájönnek még a költségek is: adó, energia, maga az árú amiből működtetik a vállalkozást, s egyéb apróságok. Ezeken felüli bevétel nyereség az, ami jut a megélhetéséhez.
Kettő rossz is származhat belőle. Egy: megszűnnek a kisvállalkozások, munkanélkülivé válnak a vállalkozók, kiesnek adózók, újra az államnak kell eltartani őket, - vagy, adócsalóvá válnak a vállalkozás fenntartásának érdekében, ami szintén nem jó.
A bérleti díjaknak reális kialakításával, igen sok vállalkozás menekülne meg. (van javaslat ).
A bérleti jog eladását viszont szigorú törvényes ellenőrzés alá kellene tenni.( van javaslat).
Törvényfüggő?.
