Én ugyan még csak az előzeteseket láttam, de osztom a véleményed. A 82-es Dologban az volt a jó, az volt a "misztikus", hogy a te fantáziádra volt bízva, mi történt a norvégok táborában. A film végén persze azonnal lejött, hogy valószínűleg ugyanaz, mint a new yorki menekült, Kurt csapatával. Éppen ez volt benne a jó, a hátborzongató. De így, hogy bemutatják az egészet, elvész a mámor... Hiszen már akkor tudod nagy vonalakban mi fog lezajlani, amikor még csak azon tanakodsz, hogy sajtszósszal vagy ketchuppal kérjed a nachost. Meg fogom nézni, de sokat nem várok tőle. (Azt pedig sosem fogom tudni megérteni, miért húzták le Morricone zenéjét annak idején... Én például nem merem éjszaka hallgatni, mert a hideg kiráz tőle, még akkor is, ha abszolút elvonatkoztatok a filmtől.) Pazar, objektív és kimerítő cikk! Ment a kesztyű! :)