Max Payne 2: The Fall Of Max Payne

Ezek közül némelyik megvalósításra is került némelyik pedig nem. Mindenekelőtt tekintsük át a játék történelmét. Ugyebár volt egy híres film, a Mátrix, amelyben megjelent egy úgynevezett bullet-time. Itt az eseményeket mintegy lelassítva láthatjuk, hogy jobban meg tudjuk szemlélni a mozzanatokat. Mellesleg igen látványos a repülő lövedékeket látni, amint maguk mögött légörvényeket keltve szállnak céljuk felé (valószínűleg ezért lett bullet-time). A történet azonban nem a Mátrix-al kezdődött. Volt még ezeket megelőzőleg is egy finn fejlesztőcsapat akik kitalálták mindezt. Hogy miért nem jött ki akkor előbb egy ilyen játék? Egyszerűen senkit nem érdekelt a bullet-time ötlete és így nem akartak pénzt beleölni a szponzorálásba. Azonban egy Hollywoodi fejes felfigyelt az eredeti ötletre és belevitte filmjébe, amely igen nagy népszerűségnek örvendett és immár a harmadik része jelent meg a mozikban (a második szerintem már nem sikerült olyan jóra).


Innentől kezdve már beindulhatott a játék fejlesztése is. Így 2001-re elkészült a Max Payne. Akkoriban még nem volt a Mátrixhoz kapcsolódó hivatalos játék, ezért a Max Payne volt a leginkább hozzá kapcsolódó game. Ezt követően kezdtek megjelenni a bullet-time-ot használó filmek, animációk, játékok és kiegészítők (Pl.: a Shreck-ben, az Unreal Tournamenthez kiegészítés, az Enter The Matrix…). A Max Payne 2 most sem változott ilyen tekintetben, bár egy kissé átalakult a bullet-time-ja. Immáron önnön magától töltődik a használatához szükséges energia (emlékezzünk vissza az első részben még ölnünk kellett ahhoz, hogy feltöltődjön), bár a gyilkosságokkal itt is gyorsabban töltődik, illetve folyamatosan max-on tartható. Egyéb változás még, hogy most már fokozatai vannak, minél tovább használjuk egyhuzamban annál lassabbak az események. Az esetleges tárcserét is jobban megoldották bullet-time módban, hősünk egy gyors fordulatot tesz saját tengelye körül és mire felegyenesedik már tele tárakkal lőheti tovább az ellent. Ilyenkor annyira lelassul az idő, hogy szinte semmi nem történik körülöttünk a tércsere alatt.


A fegyvereknél maradva, itt is történtek változások. Néhány fegyver megmaradt, valami eltűnt, valami újdonságként bekerült. Megmaradt természetesen a dupla pisztoly, ebből is kétféle verzió: a 9mm-es és a Desert Eagle. Ezeket lőszerkímélés céljából egyesével is lehet használni. A közelharci fegyvereket(baseball ütő, spájszer) már kiszanálták, helyette az éppen nálunk található tűzfegyver markolatával, illetve tusával csaphatunk oda ellenfelünknek. Ez azonban csak akkor működik, ha így állítjuk be, ugyanis az első fegyverhelynél azt lehet változtatni, mit cselekedjen Max ha lenyomjuk az ide vonatkozó billentyűt: választhatunk a meele attack, a kézigránát és a molotov koktél között. A sörétes fegyverek között is történt változás. Kikerült a hagyományos sörétes és (sajnálatomra) a JackHammer is, maradt kettő, a Pump-Action Shutgun és a Sawed-Off Shutgun (ez utóbbi a dupla lefűrészelt csövű puska). A következő fegyverkategóriában ott vannak a géppisztolyok. Az amerikai kommandós fegyver az MP5-ös céltávcsővel lett felszerelve megkönnyítve ezzel a pontos célzást. Ide tartozik még az Ingram amiből duplát is foghatunk kezünkben, bár ilyenkor a nagy tűzgyorsaság miatt gyorsan elfogyhat a lőszerünk.


Ezeken kívül még két gépkarabély is bent maradt a játékban, a Kalashnikov és az M4 Carbin, ami az M16-os megfelelője. Utóbbiból egy dolgot hiányoltam csupán, a gránátvetőt. A gránátvető azonban nem csak innen hiányzik, hanem kikerült a hagyományos egycsövű is, csak a forgótáras tízlövetű testvér maradt egyedül a játékban (bár ezt sem használtam a játék folyamán). Két mesterlövész puska kapott helyet a programban. Az egyik a Dragunov, másik a találóan elnevezett Sniper gun. A kettő közül azonban csak az utóbbinak vannak olyan tulajdonságai, mint az első részben volt, történetesen hogyha rálövünk az ellenfélre, a lövedékre helyeződik át a kamera és végig követhetjük a célba jutásáig. Azt hogy a Dragunovról miért maradt le, azt csak a fejlesztők tudhatják. Ide tartozik még egy -meglátásom szerint- hiányosság, mégpedig az, hogy a „use” és a „Sniper zoom” használatát egy pont alatt letárgyalták. Ez azért probléma, mert ha például megállunk egy ajtóban olyan fegyverrel amin van távcső, akkor nem tudunk zoomolni, mert a főhős állandóan az ajtót fogja nyitogatni-csukogatni.
A Max Payne 2-ben a fizika törvényeinek megfelelően esnek, repülnek a tárgyak és az emberek. Minderről a Havok 2-es motor gondoskodik. Ez a motor fog dolgozni a Half-Life 2-ben is. Ha belelövünk, illetve nekimegyünk egy doboznak, ládának, az felborul, odébb gurul. Fantasztikusakat tudnak repülni ellenfeleink, ha például egy Desert Eagellel fejbe lőjük őket. Kísérletképpen egyszer bullet-time-ban négy tár erejéig a levegőben bírtam tartani egy a lépcsőn lejönni készülő ellenfelet.


A robbanások hatásaira nemcsak az éppen aktuális ellenfeleink tanulnak meg repülni, hanem a már halottak is valamint a mozdítható tereptárgyak is. Úgy vettem észre, hogy nagyjából már sikerült megvalósítaniuk azt, hogy a hullák ne lógjanak bele a falba, talajba, egyéb tereptárgyakba, bár néha egy-egy ajtón még mindig átlátszanak egyes elemek, ha az illető túl hirtelen akarna bejönni. Még ide kapcsolódik, hogy akár fel is lökhetjük a botokat. Ha egy ajtó mögött állóra rányitjuk az ajtót, az elesik. A játék folyamán ezt egyszer ki is fogjuk használni, amikor is fegyvertelenül vagyunk egy teremben és egy állarcos áll az ajtóban. Ezen kívül ha nekiugrunk az ellennek, az hasonlót fog esni, mintha ajtóval löktük volna fel. A játék átesett némi grafikai javításon is. Bár egy avatatlan szem számára nem igazán vehetőek észre a változások (ezt abból szűrtem le, hogy volt aki azt mondta, ugyan olyan a grafika mint az elsőben). Jelentős javulás tapasztalható a különböző effektek terén. Szebben ki vannak a robbanások dolgozva, a fegyvereknek rendesen van torkolattüzük. A külső környezet is átesett némi változáson, részletesebben kidolgozott textúrákból állnak a falak, a talaj, és a különböző tereptárgyak. Hozzá tartozik mindehhez, hogy a minél élethűbb környezet kialakításához (bizonyos források szerint) olyan helyekre mentek ki a készítők, ahol élőben le tudták venni a játékban szereplő helyszínek viszonyait. A megfelelően tükröződő felületek még tovább javítják a környezet valóságos mivoltának érzetét. Kevés játékban láttam például, hogy a tükör elé állva láthatom a karaktert szemből.


A hangulati elemeket javítja továbbá a testek vetette árnyékok realisztikus elhelyezkedése (ez mind a mozgó, mind az álló tárgyakra, figurákra vonatkozik). A főhősön is kivehetőek változások. A kabátját a Havok 2-es motor lengeti, ettől (állítólag) élethű az esése és a lebegése a bőrkabátnak. Az arcán már némi mennyiségű érzelmet is ki tud fejezni (ez tényleg csak minimális). Mozgását tekintve sokkal dinamikusabban tud mozogni, talán valami Motion capture-t használtak. Észrevehető a szájmozgás hiánya. Ez egy elég érdekes jelenség, mert az összes NPC-nek (Non Player Charakter - nem játékos karakter) mozog a szája beszéd közben csak Payne-nek nem, ez némi odafigyeléssel észrevehető. Mindezen elemek megtekintéséhez azonban egy megfelelő számítógép konfiguráció is szükségeltetik (lásd lent).
A játék történetét tekintve igaznak bizonyultak azok a hírek, hogy bonyolultabb szálakon fut a történet, több a történés, az azonban sajnos nem, hogy hosszabb játékidőre számíthatunk. Én hozzávetőlegesen 8-9 óra alatt végigvittem a történetet (de lehet csak én vagyok túl jó ). A második rész kb. egy évvel az első után játszódik. Itt Payne nyomozó már egy harcedzett rendőr, akit megkeserítettek a múlt eseményei. Azonban váratlan fordulatként, felesége és gyermeke halála után (lásd első rész) ismét szerelmes lesz, egy bizonyos Mona Sax-ba (majdnem sex). A probléma ott kezdődik, hogy a kiszemelt hölgyemény a másik oldal egy valószínűsített bérgyilkosa. Ezért van, hogy a fogdában találkozunk vele. Itt egy a Max Payne-re erősen hasonlító ürge még be is azonosítja, hogy őt látta valami tett helyszínén. A történet folyamán többször is találkozunk a probléma forrásával, hiszen most ő körülötte forognak az események. Két alkalommal még a bőrébe is bújhatunk, amikor is Max ájultan fekszik valahol. A játékban lényegében azért hajszoljuk az igazságot, hogy segíthessük „társunkat”, ezért minden erőt megmozgatunk, mindenkin keresztül gázolunk, aki utunkat állja. Feltűnik néhány ismerős figura is a játékban, ezek azok, akik az előző részt túlélték valami úton. A szálak addig-addig keverednek, mígnem eljutunk a történet elején látott helyszínre (mint az egyben).


Itt sajnálattal vesszük tudomásul, hogy barátnőnk tényleg a másik oldalon áll.. Azonban az elfogásával, vagy legyőzésével nem kell foglalkoznunk, mert a főellen egyetlen lövéssel végez vele. Ezt követően mintegy bosszúálló angyalként vehetjük őt üldözőbe és nehézkesen végezhetünk vele. A történet folyamán kétes ügyletekbe is keveredik hősünk. Ezek közé tartozik, amikor maffiózókkal karöltve harcolunk egy rövid ideig, vagy amikor lelőjük kolléganőnket, aki mellesleg nem tiszta. Éppen ezért a játék egy bizonyos szakaszára törvényen kívülre helyeződünk.
A Max Payne 2-ben megmaradtak ugyan a képregényes formában történő átvezetések, de ezekből kevesebb található, sok helyen Max gondolatait hallva tudhatjuk meg mi is történt. Nem maradhattak ki az álomvilágban való kalandozások sem, ahol, mint egy rémálomban megnyúlnak a folyosók, mozdulnak meg maguktól dolgok és tűnnek elő a semmiből emberek. Szerencsére kihagyták a semmiben való egyetlen vércsíkon mászkálást, ahol ha rossz helyre lépünk lezúgunk, ráadásul még a kijáratot sem találjuk meg.
Végezetül tehát egy jó de rövid játékot kaphatunk kézhez, amit már (sajnos) a Half-Life 2 megjelenése sem árnyékolhat be. A Max Payne rajongók legnagyobb örömére úgy néz ki, lesz harmadik rész is. Remélem nem sikerül félre, de majd meglátjuk mit sikerül még erről a csontról lerágniuk a készítőknek.