Braid

Tim is hasonló helyzetben van, mint bárki más. Szerelmét elragadta egy gonosz lény, és mindez azért történt, mert hibázott. Nem is egyszer, hanem megannyiszor az alatt az idő alatt, amit együtt töltöttek. Kapcsolatuk végül kihűlt, elfordultak egymástól. Talán ez lehet az oka, hogy végül ide jutottak. Tim most egyedül van, de elhatározta, hogy mindent elkövet azért, hogy a múltban elkövetett tévedéseit rendbe hozza. Meg kell találnia a szerelmét, bármi áron. Útja során azonban nem csak megannyi veszéllyel kell szembesülnie, hanem saját magával is. Rendbe lehet-e hozni a dolgokat, vagy valóban ő a hibás mindenért, és a cél, amit annyira el akar érni, vajon a valóság, vagy csak puszta illúzió?


Az oldalra scrollozós ügyességi-logikai játékok manapság már unikumnak számítanak. A Braid azonban ezt a vonalat képviseli, és bár első ránézésre nem igazán ad újat az ilyen jellegű produktumokban megszokott formulához, némi játék után már érezhetővé válik, hogy miért is annyira különleges ez a játék. Míg az elején leginkább a Super Mario-val vonhatnánk párhuzamot, egy fél órányi játékidő után már egyértelmű különbségek kezdenek el kibontakozni. Tim kalandjai során ugyanis az ügyességnek jut a legkisebb szerep, a megfáradt, akciótól eltunyult agyunknak viszont annál inkább. Összesen hat világban tehetjük próbára a türelmünket és a sütnivalónkat. A játék lényege, hogy minden pályán összeszedjünk bizonyos mennyiségű puzzle darabot, amelyekből aztán egy képet kell összerakni Tim múltjából.

Főhősünk egyetlen dologban különbözik az átlag emberektől: képes befolyásolni az időt. Ez a képessége végig a segítségére lesz, igaz, világonként más és más formában. Alapból csak visszafelé tudja pörgetni azt, de a későbbiekben a birtokába kerül egy gyűrű is, aminek a körzetében az idő lelassul. Ám a különböző világokban az idő máshogy viselkedik: az egyikben halad előre a megszokott módon, egy másikban visszafele pörög, míg egy harmadikban abba az irányba megy, amerre mi. Ez megannyi furcsa dolgot eredményez. Míg egy hagyományos világban Tim visszafele tudja pörgetni az időt, addig a hátrafele haladó pályákon a hatás éppen az ellenkezője lesz. Egy azonban állandó: Timre mindig ugyanúgy hat ez a képesség, ami változik, az a pályákra gyakorolt hatása.


Egy-egy világon mindenféle nehézség nélkül át lehet szaladni, ám ahhoz, hogy a végkifejletet láthassuk, minden egyes puzzle darabra szükségünk lesz. Ezek általában olyan helyen vannak, amit nehéz elérni, és amihez rengeteg gondolkodásra van szükség. A játék elején még viszonylag könnyű dolgunk van, ám amikor az idő kezd megbolondulni, akkor néha hosszú perceket kell agyalnunk a megoldáson. Majdnem minden esetben az idővel való játék, valamint ellenfeleink és bizonyos pályaelemek mozgásának memorizálása lesz a megoldás. Szerencsére a Braidben nem lehet meghalni, hiszen ha elhaláloznánk, akkor is lehetőségünk van visszatekerni a játékot egy korábbi időpontra.

Bizonyos helyeken ajtók állják el az utunkat, amikhez kulcs kell. Kulcsból és ajtóból két fajta létezik: az egyik, amire hat az idő, a másik, amire nem. Az, hogy milyen ajtót milyen kulccsal nyitunk ki, az teljesen mindegy. Azonban ha már kinyitottunk egy olyan ajtót, amire nem hat az idő, akkor ha visszafele kell valamiért pörgetni a játékot, az ajtó nyitva marad. Egy kulcsot elvileg csak egyszer lehet használni, mivel utána eltörik. Ennek ellenére a hagyományos kulcsokat újra fel lehet használni, némi idővisszapörgetés után ugyanis megjavulnak (hiszen elvileg nem használtuk őket a múltban). Így ha több ajtó van a pályán, akkor a hagyományos kulcsokkal érdemes kinyitni azokat az átjárókat, amikre nem hat az idő, mivel azok végleg nyitva maradnak. Egyszerű, nem?


A puzzle-darabok megszerzésébe nem mennék bele, mert a játék varázsa veszik el az által, ha nem mi magunk jövünk rá a megoldásra. Én magam is elkövettem egyszer azt a hibát, hogy megnéztem az interneten, hogyan lehet megszerezni az egyik darabot, de végül rájöttem, hogy ezzel magamnak rövidítem le a játékot. Ha valamiért sehogy sem tudunk rájönni, hogy mi lehet a megoldás, akkor abba kell hagyni a játékot egy napra, mert valószínűleg már fáradtak vagyunk. Én két órán keresztül próbáltam megszerezni az utolsó két darabot, aztán másnap ismét nekiveselkedtem, és alig tíz perc alatt rájöttem a megoldásra. Igaz, hogy a Braid egy teljesen nyugodt tempójú játék, de az agyunkat így is képes lefárasztani.

Amivel a Braid az átlag Live Arcade-os játékok fölé tud emelkedni, az a prezentáció. Gyönyörű, kézzel rajzolt világa mesébe illő, a játék alatt szóló melankólikus zene pedig olyan nyugalmat áraszt, ami még serkenti is a gondolkodást. Ha valaki veszi a fáradtságot, és elolvassa a pályák elején lévő könyveket, akkor nem csak magát a történetet ismeri meg, hanem elgondolkodtató tanmeséknek is a részese lehet. A zseniális epilógus megértéséhez ezekre szükség is van, hiszen a történetmesélés szerves része a játéknak, és e nélkül a Braid szimplán csak egy jó játék, ezzel együtt viszont egy igazi mestermű. Csupán két probléma van a produktummal: a játékidő viszonylag rövid, hiszen ha valakinek nagyon vág az esze, az alig öt óra alatt végigviheti a játékot, és az újrajátszási faktor az összes megszerzett puzzle darab után majdnem a nullával egyenlő. A másik, komolyabb gond az ára, hiszen 1200 pontért, ami közel négyezer forintnak felel meg, tucatnyi olyan játékot találhatunk, amely sokkal hosszabb játékidővel rendelkezik. Azonban az élményért mindenképp érdemes beruházni, ha valaki úgy érzi, hogy nincs már olyan dolog a Live Arcade játékok között, amiért érdemes lenne takarékoskodni, az nyugodt szívvel elköltheti rá a pontjait.


Ha végigvittük a játékot, akkor megnyílnak az úgynevezett Speed Run-ok, melyek során adott idő alatt kell teljesíteni bizonyos pályaszakaszokat. Ilyenkor nem elég végigrohanni a pályán, hanem az időkorláton belül az összes puzzle-t meg kell szerezni. Sajnos ezekből összesen négy áll a rendelkezésünkre, valamint még az egész játék is kipörgethető még egyszer, de valószínűleg kevés embernek lesz türelme ahhoz, hogy alig negyvenöt perc alatt végigrohanjon a Braiden. Ha hibázol, kezdheted elölről, és lehet, hogy csak egy pár másodperccel fogsz lecsúszni a limittől. Ugyan ez a játékmód még adhat valamicskét a Braidhez, azért én kétlem, hogy a megszállottakon kívül bárkinek nyújthat valamit ez a mód.

A Braid homlokegyenest különbözik a ma megszokott játékoktól. Nem fröcsög hektoliterekben a vér, nincsenek benne hangosan ropogó, gyilkos fegyverek, több négyzetkilométernyi bejárható terület. Helyette nyugodt tempó, relaxáló hangulat és a szürkeállományunkat megdolgoztató feladványok jellemzik e mesét. Egy igazi kikapcsolódás, melynek során nem csak a logikánkon csiszolhatunk egy keveset, hanem az érzelmeinkre is hatni tud. Olyan kérdéseket feszeget, amelyekkel mindennap találkozhatunk, és amiket magányos perceinkben magunknak is fel szoktunk tenni. Ebben a rohanó, feszes világban érdemes néha egy kicsit lelassulni, elgondolkodni a dolgok miértjén, és egy pillanatra megállítani az időt. A Braid erre tökéletes választás lehet, és az élvezetnek pusztán a logikánk és a türelmünk szabhat határt.