Megjelent a sokak által kedvelt, felhasználóbarát Ubuntu disztribúció legújabb tagja. A Lucid Lynx kódnévre keresztelt újdonság a disztribúció kiadási szokásainak megfelelően áprilisra időzített megjelenési időponttal érkezett, ezzel egyidejűleg látott napvilágot a KDE kezelő felületet futtató változat a Kubuntu, és még számos más változata. A féléves kiadási ciklusnak köszönhetően rengeteg újdonságot tartalmaz, amelyek nemcsak a rendszer belső működését érintik, de a felhasználók számára is szembetűnő változásokat jelentenek.
Újdonságok a rendszerben
Az operációs rendszer a 2.6.32-s kernel verziót használva érkezik, valamint a tartalmazza a GNOME 2.6.30-as verziójú kezelőfelületet. Mindezek mellett megújult az értesítési terület, két új témát is kaptunk és elérhető az Ubuntu One fájl szinkronizációs szolgáltatás. A háttérben történt változások közül az egyik legfontosabb, hogy eltávolították a HAL (Hardware Abstraction Layer) démont, ennek eredményeképpen gyorsabb rendszer indulást értek el a fejlesztők. A másik változás fő változtatás a hálózatos környezetben való munkát segíti, a likewise-open csomag 40-s verzióról az 5.4-s verzióra frissült (Active Directory integrációhoz szükséges).
Az otthoni felhasználók számára látványosabb változások a felhasználófelületen és videokártyák támogatásában történtek. Az nVidia grafikus kártyákkal rendelkezőknek jó hír, hogy a Nouveu nyílt forráskódú drivert használja alapértelmezetten a Lucid Lynx, sajnos az ATI kártyák támogatása terén nagy változás nem történt, ami a teszt során problémákat okozott. Három zárt nVidia drivert is használhatunk: nvidia-current, nvidia-173, nvidia-96.
Tesztkörnyezet
Az Ubuntu kipróbálásához két tesztkonfiguráció került beállításra. Az első esetben egy teljesen üres merevlemezre lett feltelepítve a Lucid Lynx (clean install), a részletes konfiguráció lentebb felsorolva, a telepítéshez az operációs rendszer DVD telepítős változata volt használva. Itt a legfontosabb kérdés az volt, hogy a régebbi ATI videokártyák támogatását miként sikerült megoldani a nyílt forráskódú ATI vezérlő fejlesztésével, mivel a videóvezérlő gyártója által készített meghajtóprogramok, csak a HD sorozatú kártyákat támogatják, a régebbi gyári vezérlő programok pedig nem kompatibilisek az Ubuntu jelen kiadásával, ugyanis fejlesztők régóta ígérik a régebbi ATI kártyák támogatását.
Desktop konfiguráció:
Alaplap: Gigabyte P4 1000
CPU: Intel P4 (Northwood magos)
RAM: 2GB
HDD: Maxtor 40GB (ide került a rendszer), Seagate 80GB (NTFS fájlrendszer)
VGA: ATI x1650 Pro 512MB
Kijelző: LG F700B
Hálózat: Tp-Link TL-WN550G b/g, integrált Ethernet 10/100
TV tuner: Leadtek Winfast TV 2000XP
A tesztelés második szakaszában egy Lenovo G550G típusú laptop került beüzemelésre. Ezen a hordozható eszközön már korábban telepítve volt az Ubuntu 9.10-es változata, a telepítés ebben az esetben a rendszer frissítését jelentette a legújabb változatra.
A laptop főbb tulajdonságai:
CPU: Intel Core 2 T4200 2,0 GHz
VGA: Intel GMA 4500MHD
RAM 3GB
HDD: 250GB
Hálózat: Broadcom WLAN b/g, 10/100-as Ethernet
Egyéb: SD kártya olvasó, 5 az egyben kártyaolvasó, Webkamera 0,3 megapixel
Telepítési tapasztalatok
Az asztali konfiguráció esetében (clean install) az operációs rendszer telepítési folyamata minden komolyabb hiba nélkül zajlott. A területi beállítások után, a billentyűzet kiosztást automatikusan felismerte ezután a particionálás beállításainál saját kezűleg kellett megadni, hogy mit hova telepítsen, majd néhány adatot megadva (pl.: felhasználónév, jelszó, gépnév) már indult is a installáció. A telepítő lemez DVD meghajtóba helyezésétől a rendszer első indulásáig mintegy 25 perc telt el.
A második tesztalanynál a frissítés az újabb verzióra a "Rendszer" menü, "Adminisztráció" menüpontjában található Frissítéskezelő alkalmazás indításával történt. Az alkalmazás indítását követően figyelmeztetést jelent meg, hogy néhány az Ubuntu 9.10-re telepített alkalmazás támogatása megszűnt, majd rákérdezett biztosan akarom-e frissíteni a rendszert. Mindezek után elindult az upgradelési, folyamat ami a rendszer újraindításáig körülbelül 2-2,5 órát vett igénybe, ez a hosszú idő betudható a mintegy 1600 darab letöltésre kerülő csomagnak, és egy viszonylag lassú internet kapcsolatnak.
Az első indítás
Az asztali gépes konfiguráció telepítése utáni első induláskor az operációs rendszer viszonylag gyorsan betöltődött, bár az előző 9.10-s változathoz képest nem gyorsabb az alkalmazott rendszeren. Amint megtörtént a bejelentkezés egy rendkívül lassú grafikus felület fogadott, néhol még szaggatott is a menük megjelenítése. A rendszeremben használt ATI kártya támogatása semmit nem javult az előző verziókhoz képest, így a grafikus megjelenés minőségét nem lehetett állítani, sem "Normál", sem "Extra" módra. Ez azért is meglepő, mert a Linux disztribúciók a ezidáig legnagyobb erőssége volt a régebbi konfigurációk hibamentes kezelése. A "Zárt" meghajtók között nem volt található egyetlen aktiválható meghajtó program sem az ATI kártyához. A nyílt vezérlő program, bár hivatalosan támogatja az ATI X1650-es kártyákat, ennek ellenére hosszú órák próbálkozása után is csak 2D-s működéssel sikerült munkára bírni az eszközt. Felmerül a kérdés, hogy miért is van az embernek 3D-s videokártyája, ha nem lehet teljes mértékben kihasználni, holott a mai világban ez alapkövetelmény.
A gépben telepített Atheros vezérlővel ellátott vezeték nélküli hálózati kártyát minden probléma nélkül kezelte, a TV tuner eszköz használata sem igényelt semmilyen beállítást, egyedül a Tvtime telepítése és a csatornák keresését kellet elvégezni. A rendszer számára fenntartott merevlemezen kívül a másik, a tesztkonfigurációban beállított HDD-n NTFS fájlrendszerű partíciók voltak kialakítva. Ezeket a beépített grafikus lemezkezelővel nem lehetett felcsatolni, viszont a régi jól bevált linuxos /etc/fstab állomány szerkesztésével könnyen csatolhatók voltak (ez kezdő Linux felhasználóknak esetleg egy kis fejtörést okozhat).
A laptopon történt operációs rendszer frissítés után az első indítás és bejelentkezés után egy kisebb hiba jelent meg, a megnyitott ablakok kerete a címsorban levő gombokkal együtt egyszerűen nem jelent meg. Ezt a problémát a "Rendszer" menü "Adminisztráció" menüpontjában található "Lomtalanító" alkalmazás futtatása oldotta meg.
A hordozható gépem kijelzőjének felontását jól ismerte fel, viszont az 1366x768-as felbontásnál csak a 60Hz-es frissítési frekvencia volt elérhető, ami elég kényelmetlen. A grafikus teljesítmény minősége itt állítható volt, az "Extra" megjelenítési minőség is elérhető volt. Az "Extra" beállítások kiválasztása után a 3D-s effektek, többek között a Compiz Fusion (a virtuális munkaasztalokat egy kocka oldalaira helyezi és ezt a kockát forgatva tudunk a munkaasztalok között váltogatni) látványosan, akadás mentesen működtek.
A további hardverelemeket (pl.: integrált webkamera, mikrofon, Bluetooth) hiba mentesen kezelte, a beépített WLAN eszközt zárt meghajtó segítségével sikerült működésre bírni. A billentyűzet kiosztást is elfogadhatóan kezelte, az előző verzióban is meglevő kis hiányosság itt is megmaradt, a kijelző fény erejének állítását lehetővé tevő billentyűzetkombináció továbbra sem működött (Fn+fel, Fn+le).
Felhasználói felület
A kezelőfelületet érintő számos változás közül a legszembetűnőbb a két új téma. Az "Ambiance" megjelenés sötétebb árnyalatú külsőt kölcsönöz (ez az alapértelmezett), míg a "Radiance" névre keresztelt változat világosabb árnyalakokban pompázik. Mindkét témánál az ablak címsorában levő gombok (minimalizálás, teljes képernyő, bezárás), az eddig jól megszokott helyükről átkerültek a bal oldalra. Ez az első használatra egy kicsit furcsának tűnhet, amennyiben néhány óra használat után sem sikerül ezt megszokni, vagy egyszerűen nem tetszik két lehetőségünk marad:
Választhatunk egy másik témát (pl.: "New Wave" kinézet).
A másik lehetőség, hogy az "Alkalmazások" menü "Kellékek" menüpontjában indítsuk el a terminált. Terminálban futtassuk a következő parancsot: sudo gconf-editor. A megjelenő ablakban tallózzuk fel az "apps/metacity/general"-t és keressük megy a "button_layout" kulcsot, majd ezen kattintsunk jobb egérgombbal és válasszuk a "kulcs szerkesztése..." lehetőséget, itt írjuk át a kulcs értékét a következőre: ":minimize,maximize,close". Amint készen vagyunk máris a jól megszokott helyükön vannak gombok.
A GNOME panelen levő értesítési terület is több módosításon esett át. Eddig az előző verziónál a boríték alakú ikonra kattintva csak az alapértelmezett csevegő kliens és az Evolution volt elérhető, ez most kibővül a Gwiber nevű közösségi klienssel. Ez utóbbival elérhetjük a Facebook, Twitter, vagy más közösségi szolgáltatásokat. Azonnali üzenetküldő kliensként az Ubuntu 9.10-es verziójában bemutatkozott Emphaty-t használhatjuk, bár hálózati beállítások terén elég szegényes az opciók listája, nagyon sok felhasználó a Pidginhez szokott, ami utólag bármikor telepíthető.
A megújult értesítési területnél találhatunk még egy gombot amin a felhasználó nevünk olvasható, innen tudjuk állítani a csevegő kliensünk állapotát, vagy közvetlenül az Ubuntu One szolgáltatás beállításait is módosíthatjuk.
Alapértelmezett alkalmazások
Ezen a téren is változások történtek, a grafikai alkalmazások közül kikerült a GIMP és csak az F-Spot maradt alapértelmezetten. A szkennerek kezelésére szolgáló XSane eszközt felváltotta a Simple Scan. Az irodai programcsomag is frissítésre került, immáron az OpenOffice 3.2-es verziója található meg alapértelmezetten. Ezen verziófrissítésnek köszönhetően látványosan gyorsabban indulnak a programcsomag egységei. A hang és videoeszközök közé bekerült egy egyszerű videoszerkesztő eszköz a Pitivi.
Értékelés
Elmondható, hogy a Lucid Lynx fejlesztőinek egy általánosságban jól használható operációs rendszert sikerült készíteniük. A felhasználói felületen elkövetett változtatások, közösségi szolgáltatások integrálása az értesítési területbe kellemessé tették a rendszer használatát.
Az operációs rendszer árnyékosabb oldalát nézve nehezen érthető, hogy néhány alkalmazás miért került ki az alapprogramok közül (pl.: GIMP és Pidgin). A másik probléma ami árnyékot vethet a rendszer nimbuszára, hogy a régebbi ATI videokártyát használóknak elég körülményes lehet beüzemelni ezen eszközüket, de az én esetemben használt ATI X1650 Pro gyorsító kártyánál a 3D üzemmód aktiválása megoldhatatlan. Ez azért is fájó, mert a Microsoft legújabb operációs rendszere automatikusan felismeri és hiba nélkül kezeli a videokártyáknak ezen szériáját, és a Debian disztribúció alatt is tökéletesen működik.
