Mageia Linux

Mielőtt elkezdenénk részletesebben boncolgatni a Mageia-t, először érdemes egy kicsit jobban szemügyre venni a keletkezésnek körülményeit, és ezzel kapcsolatban a Mandriva körüli problémákat. A vizsgált operációs rendszerünk története 2010-ben kezdődött, amikor is a Mandriva anyagi gondjai egy új befektető érkezésével megoldódni látszódtak. Ezt követően olyan hírek jelentek meg melyek szerint nem volt biztosított a közösségi változat jövője, mivel elsősorban a vállalati szegmenst célozta meg az új befektető, valamint a fejlesztőcsapat nagy részét elbocsátották. A kivált fejlesztők 2010 őszén bejelentettek egy közösségi alapon nyugvó, Mandriva alapokra épülő disztribúciót, ez lett a Mageia. Ezek után a folyamatos fejlesztőmunkának köszönhetően 2011 februárjában megjelent az alfa 1-es verzió, míg ugyanezen év áprilisában a a béta 1-es változat, végül az elmúlt év júniusában kiadták a terjesztés első stabil változatát 1-es verziószámmal.

Telepítő médiák és a tesztrendszer
A disztribúció más terjesztésekhez hasonlóan letölthető Live CD, illetve DVD telepítő, valamint egy kisméretű hálózati ISO képfájl formájában. A beszerezhető lemezképfájlokkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy a Live CD-k csak 32 bites architektúrájú számítógépekhez érhetőek el, mind a GNOME, mind a KDE kezelőfelülettel rendelkező változat esetén. A DVD lemezképekről viszont azt érdemes tudnunk, hogy csak szabad szoftvereket tartalmaz, így nem kerültek bele például a zárt forráskódú meghajtóprogramok (például az ATI videokártya gyári vezérlőprogramjai), de ezek a szoftverek későbbiekben internetes tárolókból installálhatóak. Mindezeken felül annyi információ mindenképpen ide tartozik, hogy amennyiben mégis szükségünk van telepítés közben gyári vezérlőprogramokra (úgymint wifi adapter, vagy a fentebb említett grafikus adapterek meghajtóprogramjai), akkor a mindenképp a Live CD-s változatot kell használnunk, ugyanis ez tartalmazza ezek nagy részét.

Tesztkörnyezetként egy négymagos AMD processzorral szerelt 64 bites számítógép került beüzemelésre 4 GB központi memóriával.
A részletesebb konfiguráció:
Alaplap: ASUS M4A87TD EVO
Processzor: AMD Phenom II X4 955
Memória: 4 GB
Videó kártya: ATI Radeon HD 5670
Seagate 80GB
Monitor: ASUS VW 930

Telepítés
A disztribúció a 64 bites számítógépekre szánt DVD-s telepítő médiájának segítségével került kipróbálásra. Mivel egy Mandriva fork-ról (klón) beszélünk, így rengeteg hasonlóságot fedezhetünk fel az installálás során a fentebb említett disztribúcióval. A telepítőlemezről való indítás után az első képernyőn nem csak magát a telepítést, hanem egyéb műveleteket is elvégezhetünk. Ezen a képernyőn adhatunk meg egyéb rendszerindítási paramétereket, például a telepítő alapértelmezett nyelvét is itt tudjuk változtatni. Kilistázhatjuk és beazonosíthatjuk számítógépünk hardvereit, letesztelhetjük gépünk központi memóriáját, vagy akár a "Mentőrendszer" opcióval visszaállíthatjuk a korábbi rendszerbetöltőt egy estleges sérülés után.

Mageia mentőrendszere a rendszerbetöltő manipulálásához.

A tényleges installálás az operációs rendszer nyelvének a megadása és a felhasználási feltételek elfogadásával kezdődik. Az ezt követő particionálási lépés az egyik legfontosabb az installálás során. Itt alapvetően három lehetőség közül választhatunk, az egyik szerint már létező Linux fájlrendszerre másolhatjuk az operációs rendszerünket. A másik lehetőség, hogy egy üres merevlemezt használunk céleszközkét, a harmadik pedig az egyéni particionálás használata. Ez utóbbit érdemes használni, ha például egy meglévő Windows mellé szeretnénk installálni a rendszert.

Egyéni particionálás lehetősége, ha Windows mellé telepítünk.

A következőkben megadhatunk plusz csomagforrásokat, majd a grafikus kezelőfelület kiválasztására kapunk lehetőséget. Az alapértelmezett munkakörnyezet a KDE, viszont választhatjuk a GNOME, vagy LX DE felhasználói felületet. Ezeken túljutva már csak meg kell várnunk a fájlok másolását, majd meg kell adnunk a saját felhasználói adatainkat, valamint a rendszerbetöltő paramétereit is módosíthatjuk (ezt csak akkor tegyük, ha teljesen biztosak vagyunk a dolgunkban). Legvégül pedig amennyiben van internetelérésünk letölthetjük a disztribúcióhoz tartozó legújabb frissítéseket. Ezen utóbbi kissé hosszadalmas folyamat végeztével egy újraindítás után már használatba is vehetjük a operációs rendszerünket.

Rendszerbeállítások
Miután operációs rendszerünk felkerült a számítógépünkre, elsőként vessünk néhány pillantást a "Mageia vezérlőközpont" nyújtotta lehetőségekre. Természetesen mivel itt a terjesztésünk működésébe igen mélyen bele tudunk avatkozni, így e lehetőség indításakor a rendszergazda jelszavát kell megadnunk. Mivel egy Mandriva alapjaira épülő disztribúcióról beszélünk, így az itt megtalálható konfigurációs lehetőségek nagyon hasonlóak az imént említett operációs rendszerhez. Így most csak néhány érdekes, vagy néha problémás funkciót veszünk szemügyre.

Az első ilyen ami problémás szokott lenni a PulseAudio, ennek a finomhangolása a "Mageia vezérlőközpont"-ban a "Hardver" menüpont "Hang beállítása" opció segítségével tehetjük meg. Itt van lehetőségünk másik vezérlőprogram telepítésére a hangeszközünkhöz, valamint itt tudjuk engedélyezni, illetve letiltani ennek a működését.

A választható audio vezérlőprogramok listája.

A következő fontos beállítási lehetőség a "Rendszerindítás" menüpont alól érhetőek el. Itt három fő opció segítségével tudjuk módosítani a rendszerindítási paramétereket, amelyek közül az első kettő az igazán fontos. Az egyik az "Automatikus bejelentkezés beállítása", mellyel megadhatjuk, hogy automatikusan megtörténjen a rendszerbe való bejelentkezés, valamint megadhatjuk, hogy milyen felhasználónévvel történjen ez meg. Ezenkívül itt tudjuk beállítani, hogy egyáltalán elinduljon-e a grafikus kezelőfelület a számítógép bekapcsolásakor.

Az automatikus bejelentkezés beállítási lehetőségei.

A második ilyen finomhangolási lehetőség a "A rendszerindító beállítása" névre hallgat. Itt lehet konfigurálni, hogy hány másodpercig jelenjen meg a rendszerválasztó képernyő a számítógép indulásakor, mindemellett bekapcsolható a jelszó használatának lehetősége is. Ekkor csak a jelszó ismeretében tudunk továbblépni a rendszerindító menüből. Mindezeken felül pedig még megadhatjuk, hogy mely eszközön legyen a rendszerindító alkalmazás.

A rendszerbetöltő és az indítási paraméterek konfigurálása.

A vezérlőközpontban megtalálható biztonsági beállítások közül most az internet forgalom korlátozására vonatkozó egyik opciót érdemes megvizsgálnunk. Ez a "Szülői felügyelet" névre hallgat, és segítségével grafikus felületen keresztül tudjuk egyes felhasználókra vonatkozóan engedélyezni, vagy tiltani az internetelérést. Ezt a programot szintén a "Mageia vezérlőközpont"-ban tudjuk elérni, a "Biztonság" fülön belül. A konfigurációs ablakban két fontos jelölőnégyzetet találunk, az elsővel tudjuk engedélyezni a program működését, míg a másik opcióval tilthatjuk le a teljes hálózati forgalmat. Szintén ebben az ablakban korlátozhatjuk, hogy mely felhasználók, mely időintervallumban kommunikálhatnak a világhálón keresztül.

A szülői felügyelet beállítása és időkorlát megadása egy felhasználóra.

Amennyiben az utóbbi opció előtt levő jelölőnégyzetet bejelöljük, akkor fehér listát, ellenkező esetben pedig fekete listát tudunk készíteni. Fehér lista esetén olyan IP címeket, vagy internet neveket tudunk megadni amelyeknek a megtekintését engedélyezni akarjuk. Fekete lista pedig ennek pontosan az ellenkezőjét jelenti, vagyis azokat a hálózati címeket és neveket tudjuk beállítani, melyeket tiltani szeretnénk. A harmadik fontos dolog ennél a kis biztonsági programnál, hogy bizonyos programok számára is megadhatunk korlátozásokat, valamint azt is beállíthatjuk, hogy ezen alkalmazások mely felhasználók számára legyenek tiltottak, vagy engedélyezettek.

Felhasználói programok
A terjesztés a KDE felhasználói felület 4.6.3-as verzióját, valamint a GNOME 2.32-es változatát kínálja számunkra. A Mageia szoftverkínálatában a megtalálhatjuk a két legnépszerűbb grafikus kezelőfelületnél megszokott alkalmazásokat. Ezen kívül mindkét grafikus környezet esetén alapértelmezett böngészőként a Firefox használható, villámposta kliensként pedig a Mozilla Thunderbird áll a rendelkezésünkre. A hétköznapi munkánkat segítő irodai alkalmazásként a LibreOffice programcsomagot tudjuk használni. Az említett két népszerű asztali környezetnél az alapértelmezetten telepített programok körébe tartozik a Totem médialejátszó, valamint terminál emulátorként pedig az LxTerminal érhető el. Ezeken felül érdemes megjegyezni, hogy a GNOME felületet használva minden további szoftver installálás nélkül használhatjuk az OpenShot videó szerkesztő alkalmazást.

A tesztgépen beállított Compiz, valamint néhány futtatott alkalmazás.

Zárszó
Végezetül elmondható, hogy a Mandriva alapjaira épülő Mageia első kiadása egy remekül összerakott disztribúcióra sikeredett. A terjesztés jövőjét illetően pedig megjegyzendő, hogy egyáltalán nem olyan bizonytalan mint a jelenleg is gondokkal küzdő Mandriva jövőképe. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően az idei év májusában várható a terjesztés következő kiadása.