LibreOffice

Legtöbben a LibreOffice történetének kezdetét az 1990-es évek végére teszik, amikor is elkészült a StarOffice honosítása, de ha szorosabban nézzük a történetét akkor valahol a Oracle és a Sun fúziójának idején kezdődik ez a história. Mivel 2010 elején megtörtént a fent említett két vállalat összeolvadása, így az Oracle fennhatósága alá került a nyílt forráskódú irodai programcsomag, az OpenOffice. A szoftvercsomag készítői közül néhányan tartva attól, hogy veszélybe kerül a fent említett program jövője, kiváltak a fejlesztő csapatból és létrehozták a Documentum Fundation-t, amihez nem sokkal később csatlakozott az FSF.hu alapítvány. Ezt követően elkezdődött az OpenOffice alapokon nyugvó LibreOffice fejlesztése, majd 2011 januárjában kiadták az első stabil verziót a 3.3-at. Nem sokkal ez után idén februárban megjelent a 3.3.1-es javított kiadás.

Mielőtt telepítenénk a kiszemelt irodai programcsomagot nézzük milyen követelményeket támaszt a számítógépünk felé! Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy létezik Linux, Macintosh és Windows operációs rendszerekre elkészített változat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy mindhárom operációs rendszer esetén ajánlott a legalább 1024x768-as felbontás, minimum 256 MB központi memória, és legalább 1,5 GB szabad terület a háttértáron (Mac OS X esetén elég a 800 MB). A processzor tekintetében pedig Intel Pentium III van megjelölve minimumként, a Linux verzió esetében a grafikus kezelőfelületre nézve egyéb plusz szoftverkövetelmények vannak megadva (GNOME 2.16-nál újabb verzió).

Telepítés
A LibreOffice telepítése Windows operációs rendszerekre készített verziónál mindössze annyiból áll, hogy a szoftver honlapjáról letöltjük a programcsomagot és a hozzá tartozó "helppack" telepítő állományokat, majd ezeket a Microsoft világában megszokott módon installáljuk ("install, next, next, finish"). Linux disztribúciókat használva már nem ilyen egyszerű a kép ("még"), itt ugyanis három darab tömörített állományt kell letöltenünk. Az egyik a programcsomag telepítő állományait tartalmazza, a másik kettő pedig a nyelvi csomagot és a "helppack"-ot. Amint ezeket letöltöttük, és kicsomagoltuk az archív fájlokat, a létrejövő mappákban található állományokat kell telepítenünk. Természetesen Linux operációs rendszereken ez a telepítési módszer nem túl kényelmes, de mivel még egy viszonylag új szoftverről beszélünk, így még sok esetben internetes csomagtárolókból nem érhető el (az openSUSE 11.4-ben már alapértelmezett, valamint az Ubuntu 11.04-ben is le fogja váltani az OpenOffice-t).


Modulokról általánosan
Mint minden irodai szoftvercsomag, így a LibreOffice is több modulból épül fel hasonlóan a legtöbbünk által ismert Microsoft termékhez. Elvégezhetjük velük a már mindennaposnak számító szövegszerkesztési, táblázatkezelési és bemutatókészítési feladatokat. Ezeken kívül igen sokféle feladatra használhatjuk ezt a programcsomagot.

Modulok:
Writer: szövegszerkesztő
Calc: táblázatkezelő
Impress: bemutató készítő
Base: adatbázis kezelő
Draw: rajz program
Math: képlet szerkesztő

Legtöbbünk a Microsoft irodai szoftverének az Office csomagnak valamelyik verzióját ismerjük, így az egyes modulok bemutatásához érdemes viszonyítási pontként használni. A programcsomag egyes elemeit telepítés után, GNOME esetén a panel "Alkalmazások" menüpont "Iroda" almenüjéből érhetjük el, KDE kezelőfelületen az indítómenüből hasonlóképpen indíthatjuk. Mindkét esetben az "Iroda" pontból az egyes részeket külön-külön is futtathatjuk, de a "LibreOffice" lehetőséget választva egy indító ablakot kapunk ahol az összes funkció egy helyről érhető el. Nem csak az egyes modulokat kezelhetjük ebből az ablakból, hanem a beállítások nagy részét és a kiterjesztéseket, valamint a sablonokat is innen tudjuk egyszerűen konfigurálni.

Writer
Az irodai programcsomagok leginkább használt modulja általában a szövegszerkesztő. Menüszerkezete leginkább az Office 2003-hoz hasonlítható, így az előbbi programhoz szokott felhasználók viszonylag könnyen meg tudnak barátkozni a LibreOffice kezelésével. Korábban az OpenOffice esetén előfordultak kompatibilitási problémák a ".odf" és a zárt forráskódú hasonló termék dokumentum-formátumai között. A most kipróbált szoftver szövegszerkesztő modulja esetén ez a probléma egyáltalán nem jelentkezett, még az a ".docx" formátumot is hiba mentesen kezelte. Korábban az OpenOffice eseten problémát jelentett a Microsoft-féle szöveges dokumentumokban elhelyezett táblázatok kezelése, amit a jelenlegi programban sikerült kiküszöbölni.

A szövegszerkesztő program esetén több hasznos funkció található meg, az egyik ilyen a "Fájl" menü "Tündérek" almenüjéből elérhető "Dokumentumátalakító...". Ennek segítségével a Word és StarOffice formátumú dokumentumokat tudjuk átalakítani OpenDocument formátumra. Az átalakítás néhány egyszerű lépéssel végrehajtható, mégpedig az átkonvertálni kívánt dokumentum típusának kiválasztása után, megadjuk az állomány nevét, majd a program automatikusan elvégzi a konverziót.

Ezen kívül a számtalan hasznos funkciók közül érdemes két lehetőséget kiemelni, az egyik a már sokak által ismert PDF exportálási lehetőség, ami a Microsoft terméke esetén csak külön alkalmazásként telepíthető, itt viszont szerves része a programnak. A másik fontos lehetőség "Navigátor" funkció, aminek segítségével a hosszabb dokumentumokon belül gyorsabban tudunk navigálni, akár egy címsorra, vagy egy táblázatra ugorva.


Calc
Egy másik sokat használt funkció az irodai programokban a táblázatkezelő. A LibreOffice eme moduljában is megjelent jó néhány olyan funkció, amelyek közül néhány már az OpenOffice egyes verziójában (FSF által készített) már benne voltak. Az egyik ilyen, hogy egymillió sor kezelhető az egyes munkalapokon, a másik pedig, hogy a nyelvi verziókban is lehetőség van a angol függvény nevek használatára. Új lehetőségként jelent meg a CSV állományok importálásánál, most már a vesszővel elválasztott értékeket is be tudjuk vinni a táblázatkezelőbe. A táblázataink külalakjának kialakításához már használhatunk pontozott és szaggatott vonalas kereteket, valamint az egyes cellákon belül új igazítási lehetőségek jelentek meg ("elosztott" vízszintes, vagy sor kizárt, "elosztott" függőleges).


Impress, Draw
A LibreOffice következő két modulja a bemutatókészítő és a rajzoló program. Az Impress esetében megjelent néhány eddig még nem használható lehetőség. Az egyik legfontosabb, hogy 3D-s effekteket alkalmazhatunk a diákon elhelyezett elemeken. Ezen kívül javításra került az előadói konzol, ami ezentúl ez már nem a projektoron, hanem a monitoron jelenik meg. Az egyes diákra elhelyezhetünk 3D objektumokat (ezt a funkciót az eszköztárban tudjuk engedélyezni), mindezeken felül a Microsoft legújabb prezentáció készítő szoftverének alapértelmezett fájlformátuma is támogatott (".pptx").


A Draw alkalmazás esetében megjelent az SVG állományok kezelésének lehetősége, valamint bekerült egy új funkció, a képtár, aminek használatával egyszerűbbé válik a különböző látványos előre elkészített grafikai elemek beillesztése az éppen szerkesztett képbe. A funkciót az "Eszközök" menü "Képtár" opciójának engedélyezésével hívhatjuk elő a Draw alkalmazásban. Ebben a modulban felfigyelhetünk még egy érdekes lehetőségre az állományok mentésekor mégpedig, hogy az éppen szerkesztett fájlt ".swf" formátumban is menthetjük.


Math, Base
A matematikai képletek szerkesztésére a Math nevű programegységet használhatjuk, aminek segítségével formázott képleteket tudunk készíteni néhány kattintással. Egy új parancs került be az eddigi utasítások közé mégpedig a "nospace{...}", amit a program "képletszerkesztő" területén történő jobb egérkattintásra megjelenő helyi menü "Formátumok" pontjából hívhatjuk elő, amivel a képletünk egyes elemei közötti szóközöket tudjuk csökkenteni.


Az adatbázis-kezelő modul esetén az eddig meglévő lehetőségek gazdagodtak néhány új funkcióval. Az egyik talán legfontosabb lehetőség, hogy most már tudunk "csak olvasható" adatbázisokat is regisztrálni. A regisztráció során megadott opciók a LibreOffice konfigurációs állományában tárolódnak, így a felhasználói felület figyelembe veszi azt, aminek következtében nem engedélyezi a regisztrációs bejegyzés módosítását. A Base adatbázis illesztőprogramja kiterjesztések segítségével további funkciókkal bővíthetők, olyan funkciókat tudunk megvalósítani mint az "ezen nézet szerkesztése", "kulcsok hozzáadása és eldobása".


Kiterjesztések, sablonok és clipart gyűjtemény
A Base kapcsán már szó esett a kiterjesztésekről, ezen kis alkalmazások segítségével újabb funkciókkal ruházhatjuk fel az irodai programcsomagunk egyes moduljait. Ezeket a "mini alkalmazásokat" a programcsomag közös indítóablakában az "Eszközök" menü "Kiterjesztéskezelő" pont segítségével tudjuk hozzáadni a programhoz. Ezen eszközökkel történő bővítés mindössze annyiból áll, hogy az internetről letöltött ".oxt" állományokat feltallózzuk. Mivel a LibreOffice az OpenOffice programcsomaggal szoros kapcsolatban van, így az ahhoz tartozó "bővítő alkalmazások" itt is használhatóak. Ezek a kis programok letölthetőek a cikk végi link gyűjteményből.


Egy másik hasznos lehetőség az interneten elérhető sablonok fájlok sokasága, melyekkel a gyorsabbá tehetjük a dokumentumaink elkészítését. Ezen kívül számtalan önálló clipart gyűjtemény szerezhető be, amivel látványosabbá tudjuk tenni dokumentumainkat (link a cikk végén érhető el).

Zárszó
A program sok hibajavítást és újítást tartalmaz a korábbi OpenOffice-hoz képest, sokat javult a kompatibilitás a Microsoft Office dokumentum formátumaival. Egyetlen kritika (Amennyiben egyáltalán ez hibának nevezhető.) illet a bemutatott szoftvercsomagot mégpedig, hogy az Access alapértelmezett fájlformátumát nem kezeli.

Linkgyűjtemény
Sablonok
Clipart
Kiterjesztések