The Settlers 7: Paths to a Kingdom béta teszt előzetes

/>Mivel egy bétáról beszélünk, ezért nyilván akadtak még hiányosságok, sőt, minden opcióba nem is engedtek be minket a fejlesztők, de bőven eleget láttunk ahhoz, hogy megállapítsuk, a The Settlers 7 jó lesz. Hogy miért, azt lejjebb kiderítjük, előtte azonban kiemelt figyelmet élvez a teszt másik apropója, lévén a UbiSoft nem csak játékát, hanem az új másolásvédelmét is itt tesztelte, amely tulajdonképpen nem más, mint egy folyamatos internetkapcsolatot igénylő védelem. A kapcsolat azért szükséges, mert személyes adataink, beállításaink és mentéseink egy távoli szerveren tárolódnak, internet nélkül tehát tulajdonképpen az egész játék használhatatlan. Hogy ez jó ötlet-e? Semmiképpen sem, hiszen bár modern világban élünk, áramunk gyakrabban van, mint internetünk, illetve akadnak azért fanatikusok, akiknek még nem nyílt ki ilyen formában a világ, és offline játékosként élik becsületes mindennapjaikat. Ugyanakkor a védelem nem is tökéletes! Mikor elindítjuk a játékot, hosszú, unalmas percekig keresgél mentéseink után, ám szerencsére a játék közben nem veszünk észre semmi különlegeset, kivéve akkor, ha megszűnik a kapcsolatunk. Ilyen esetben kétségbeesetten próbál újracsatlakozni a program, azonban ez nem mindig sikerül. Többször is teszteltem a manuális megszakítást, borzalmas eredmények születtek.

Reméljük tehát, hogy a UbiSoft még finomít ezen a védelmen, különben beletörik a bicskája, azonban ne szomorkodjunk, nézzük inkább, amit láttunk és tapasztaltunk. Kezdjük talán a kinézettel, ugyanis amiket az előzetes képeken és videókon láthattunk, az fog visszaköszönni majd ránk a játékban. Nem csalás, nem ámítás - ez családi csomagolás -, de a Blue Byte emberei bizony csodaszépre csiszolták az alkotás grafikus motorját. Ezzel persze nem volt túl sok gond a korábbi részek esetében sem, ám most mindennél szebb, illetve ami a sorozat védjegye, mesés és aranyos lett a kivitelezés. A kis aprócska házikók, a csodálatos hegyek-völgyek és rétek, a hegyi folyók, az a nyugalom és békesség, ami a játékból árad, egyszerűen lenyűgöző. Az egységek közvetlen közelébe férkőzve is pazar látvány fogad minket, és bár hibák még akadnak - egymáson áthaladó telepesek -, a végleges verzióban sem lesz feltehetően más ez a rész, hiszen a hangulatát valóban olyannyira eltalálták az egésznek, hogy még a csaták közben is csak bájosan mosolygunk aprócska katonáinkra, akik éppen élethalál harcot vívnak a cuki ellenfelekkel. Hiába, ez a Settlers egyik varázsa, kár lenne tagadni.

Mindez azonban nem lehetne teljes a pazar zenék és egyéb hangok nélkül. A csodaszép környezetbe helyezett játék mellett ugyanis olyan dallamok csendülnek fel a háttérben, amelyek nem csak illeszkednek a mesés kinézethez, hanem fülbemászóak és elragadóak is egyszerre. Nem érheti panasz továbbá az egyéb hangokat sem, a különböző mesterségek és tisztséget betöltő egyének tevékenységei kivétel nélkül olyan hangutánzást kaptak, amelyek nem csak illeszkednek a koncepcióba, hanem mellette még jók is. Ennyit a külsőségekről, béta ide, béta oda, a The Settlers 7, ha másra nem is, nyugtató-szimulátorként alkalmazva abszolút alkalmas lesz, de azért szerencsére a sorozat esetében kissé megfáradt játékmenetben is tetten érhetők újdonságok. Noha nem akkorák, mint azt az előzetes hírekből már hallottuk, de azért akadnak valóban jó pofa reformok, még akkor is, ha az alapok, és úgy nagyjából a Settlers egésze olyan, mint volt. A kijelentéstől mégse ijedjünk meg, rögtön kiderül, hogy miért, jöjjön a játékmenet.

A lényeg, mint eddig szinte mindig, hogy felépítsünk magunk körül egy jól működő birodalmat, ahol az emberek boldogok, van hús és kenyér az asztalon - na meg sör -, van munka, van egyensúly, értelmiség, lehetőségek, katonák, akik megvédik országukat, ha kell, mindezt pedig mi tartjuk majd kézben, ismét egy személyben. A játék kezelőfelülete szépen megváltozott a hatodik epizód óta, amely sokak szerint a széria egyik legrosszabb darabja volt. A hetedik Settlers-ben most minden egy helyen, minden éppen ott és úgy van, ahogyan kell, mintha az illetékesek itt visszanyúltak volna a gyökerekhez. Helyesen tették! Az építkezést általában az alapoktól kezdjük, felhúzzuk első viskóinkat, amelyek nem csak lakosságunk számát növelik, hanem rögtön munkát is ad az embereknek. Többféle házikó létezik, míg egyik például plusz egy fővel növeli a népességet, addig egy másik rögtön néggyel. Ugyanakkor nem csak így tehetünk különbséget közöttük, lévén mindegyik lakhely specializálódott is valamire, és három szabad munkaterülettel bír, amivel mi azt kezdünk, amit szeretnénk. Hagyhatjuk üresen a helyet, de kialakíthatunk mesterségeknek való helyiségeket, így favágó kunyhót, fafeldolgozót, halászviskót, pénzverőt, hentesüzletet, pékséget, és egyéb más hasznos építményeket, amelyekre éppen szükségünk van, és amit az adott helyszín és viskó megenged.

#tv#

Egy sivatagos földön például hiába szeretnénk farmot építeni, nem fog menni, ugyanakkor bányákat is csak oda tehetünk - vagyis inkább oda célszerű, máskülönben felesleges -, ahol van bányászni való. Ha nincs, azt a lakók jelezni fogják nekünk, és felborul a harmónia, majd vagy leromboljuk viskójukat, vagy nézzük, ahogy tétlenül élik mindennapjaikat. Számoljunk azzal is, hogy semmi sem tart örökké, lévén egy virágzó bánya lehet, hogy néhány perc után üresen tátongó lyuk lesz csak a földben, vagy a zöldellő erdőkből csak kivágott fák tuskó-rengetege marad. A játék tehát finoman rákényszerít minket arra - persze feladattól függően -, hogy mikor már megtaláltuk a harmóniát, ne csak birodalmunkat fejlesztgessük, hanem induljunk újabb területek meghódítására is, lévén az ellenfél birtokában még akadhat aranybánya, vagy csak levadászásra váró vadállomány. Itt jön képbe tehát a hadsereg, melyeket - mint minden mást a játékban - különböző nyersanyagok ellenében toborozhatunk. Többféle katona is a rendelkezésünkre áll majd a harchoz, muskétások és szimpla dárdások például, különbözőségük pedig azért fontos, mert mindegyik más és más ellenfél ellen jó.

Ha kellő létszámú sereg állt fel körénk, akkor nincs más dolgunk, mint az elfoglalni kívánt terület katonai létesítményére kattintani - direkt csapatkijelölés és mozgás tehát nincs -, majd a kis banda elindul, ha pedig elérte a határvonalat, az ellenfél serege is kilép a védő falak mögül, és némi erőfitogtatás után egymásnak esnek a seregek, amelyek saját életerőpontokkal rendelkeznek. Minden katonának megvan, hogy hány pontot faraghat le az ellenfél életéből, így tehát nem a véletlenen múlik majd győzelmünk, hanem azon, hogy több katonával állítottunk-e oda, vagy sem. A kisebb végvárak esetében ezt előre kikalkulálhatjuk, azonban a főellenfeleknél meglepetés is érhet minket. Sajnos a háborúzás túlontúl kidolgozatlanra sikeredett - tulajdonképpen ennyi az egész -, és ez feltételezhetően a végleges verzióban sem fog megváltozni, de hát egyértelműen nem ez a program elsődleges szerethetőségi pontja, ugyanis az előbb már felvázolt gazdasági rendszer, illetve a hangulat a helyén van.

A termelésre és terjeszkedésre visszatéve, még elmondható a programról, hogy talán soha nem volt ennyire jól kivitelezve egyetlen Settlers játékban sem a rendszer, mint itt és most. Mindennek megvan a maga helye, nagyon ritkán kerülhetünk olyan kereskedelmi zsákutcákba, ahonnan nincs visszaút - az is csak saját butaságunkon múlhat -, egyszóval a katonáskodás túlontúl leegyszerűsített mivolta mellett a gazdaság kiválóra vizsgázott. Ám nem beszéltünk még a fejlődésről, hiszen a Settlers 7-ben lehetőségünk lesz fejleszteni birodalmunk ágazatit, így hatékonyabb hadseregeket, a bányákból történő gyorsabb kitermelést, és egyéb ezekhez hasonló dolgokat oldhatunk fel, sőt, mivel a reneszánsz korát éljük a játékban, fontos lesz, hogy kis városkánk milyen kinézettel rendelkezik. Ha szép szökőkutakat, vagy csinos építményeket helyezünk el a városban, akkor nő a presztízsünk, amiért szintén pontokkal jutalmaz minket a játék, és amiket újfent hasznos fejlesztésekre költhetünk el. A lényeg tehát a fejlődés és a terjeszkedés duójában keresendő, valamint ne feledkezzünk meg az utakról sem, hiszen anélkül ismét nem tud felépülni ugye semmi sem.

A fejlesztés kulcsa ugyanakkor a papokban keresendő, ha gyártunk néhány egyházi személyt, akkor ők elindulnak egy közeli kolostorba, vagy elhagyatott könyvtárba, ahol áttanulmányozva néhány érdekes írást, nekünk lehetőségünk lesz fejleszteni ezt-azt. Az elején természetesen minden apróbb, mindent kicsiben kezdünk, van egy kis várunk, egy házunk, és néhány kunyhónk, három katonával párosítva, ahogyan viszont haladunk előre a játékban, mindenből egyre több és jobb lesz. Bár a kampányba sajnos a béta alatt nem volt lehetőségünk túlzottan belekóstolni, azért az első három, tulajdonképpeni betanító küldetés már megmutatta a The Settlers 7 szépségét, amely jelenleg nem csak az aranyos és mesés hangulatra alapozza a sikerét, hiszen az illetékeseknek valóban sikerült egy jó gazdasági és fejlődési rendszer beépíteni a játékba. A katonai részét reméljük majd csiszolják még a végleges változatig, hiszen az jelenleg roppant egyszerűnek tűnt, ám abszolút feledhető a mesés kinézet, és a sorozatra jellemző utánozhatatlan hangulat, valamint a fentebb többször elhangzott, végre jelesre vizsgázott momentumok miatt.

Hiszen nincs is annál jobb, amikor megépítünk egy házikót, mellé a megfelelő helyre felhúzunk egy favágó és egy fafeldolgozó kunyhót, és mikor elkészült, már nézhetjük is, ahogyan a jókedvű favágó elindul az erdőbe, kivágja a fát, majd egy méretes darabbal elindul a feldolgozóba, ahol deszka készül a kivágott fából, ami innen a kereskedelmi központba kerül, majd onnan egy újabb ház építésére kerülhessen, hogy a kör bezáruljon. Nem lesz tökéletes alkotás a The Settlers 7, ez már most látható, azonban lényegesen jobb lesz, mint elődei, amelyekkel az illetékesek szépen mellényúltak párszor. Számomra a játék - még így, béta állapotában is - sikeresen eszembe juttatta azokat az önfeledten átjátszott órákat, amiket utoljára a The Settlers második része volt képes nyújtani számomra. Aki egyszer beleszeretett a játékba, az tudja miről van szó, ha nincsenek nagy elvárásai, akkor számára egy óriási taggal bővül majd a széria, ha viszont magasak az elvárásai, akkor sem fog csalódni, bár továbbra is a korábbi epizódok között keresi majd a megnyugvást. Mindezek ellenére is, a The Settlers 7 az idei esztendő egyik meghatározó stratégiája lesz, ez már biztos, de a végső ítéletig azért várjuk meg a teljes verziót, én azt mondom. Amit eddig láttunk, az biztató!