Alien vs. Predator 2: Primal Hunt teszt

Így hirtelen belegondolhatunk, hogy nagy fába vágták a fejszéjüket. Vélhetnénk azt is, hogy mivel ez is csak egy szimpla plusz küldetés lemez, egy olyan, ami kimaradt az eredeti részből, azaz „AvP2”-ből és most kiadják ezeket is a játékosoknak. De ez nem olyan! A fejlesztő csapatnak sikerült újítania és ezt főleg majd a sztoriban látszik majd meg. Sikerült egy kis színt vinniük a játékba, ugyanis nem közvetlenül folytatódik a történet, hanem itt már 2230-ban járunk. Na ehhez mit szóltok, hogy repül az idő. De nem csak előre repültünk az időben, hanem a fejlesztők a korszaknak megfelelően új fegyvereket is kreáltak nekünk. Így már indulhatunk is a vérben, savban folyó FPS akcióknak. Az új játékszínhez új sztori is jár, ami elég csavarosra és remekre sikeredett. És ha már ennyire benne vagyunk, akkor a hallomásokból örülhetünk is, hogy a 20th Century Fox Studio kiadásában és Paul Anderson rendezésében megjelentetik mozifilmen az „Alien Vs Predator” című alkotást.


Történetünket a bevezető filmben tudhatjuk meg igazából. 2230. szeptember a Weyland Yutani LV-1201-es bolygón épített telepen, amit a Xenomorph Kutatóintézet részére építettek, egy kis baleset történik és segítséget kérnek. Erre indulunk a csapattal a bolygóra és tart nekünk eligazítást Rykov tábornok. Végre egy ismerős arc az előző, azaz az eredeti sztoriból. Ő emlékeztet minket és az egész csapatot a történtekre. ( De, mi itt hiába várnánk az AvP2-ben megszokott Frosty arcát, ő nem fog feltűni. Valahogy őt kihagyták, bár ha Rykov itt van ő neki is itt kéne lennie.) A történetben ugyan úgy tudunk majd mind a három fajjal játszani, mint az eredeti sztoriban. Összesen kilenc küldetés áll a rendelkezésünkre, azaz három-három fajonként. ( human, alien, predator,) A bejelentkező főmenün nem változtattak jószerivel semmit, ugyan olyan sejtelmes és idegborzoló. Az opciónál beállíthatjuk a billentyűkiosztást, és a videokártyánknak megfelelő beállítást. És indulhat is a móka, a „single player” módban. Bár még el kell döntenünk, hogy melyik fajjal kezdünk neki a küldetéseknek. Ugye választhatjuk az embereket is, itt egy női kommandós szereplőt kapunk az eddigiektől megszokott kemény ellentétében. ( Viszlát Frosty, Hello Dunya! ) választhatjuk az idegeneket is és a ragadozókat is. Kezdjük talán az emberrel. Végül is ehhez a fajhoz tartozunk mind.


Dunya, aki Rykov tábornok katonája. Rykov arra ad parancsot, hogy szerezzük meg az „Artifact”-et, és erre mi elindulunk, mint hűséges katona az akciókba. Dunya irányítása teljesen megegyezik Frosty irányításával, sőt még a felszerelésének nagy része is ugyanaz. ( Ez értendő váll lámpa, mozgás detektor,…stb. ) Viszont kezdésnél már van egy újdonság a dupla fegyver, két kézi fegyverrel irthatjuk az idegeneket. Érdekes és izgalmas dolog így aprítani az ellenfeleket, bár ezt hamar felfogja váltani az impulzus fegyver. Ezt ugyanis a játékban néhány perc után be tudjuk szerezni és onnan már érdektelenné és gyengécskévé válik a kétpisztolyos játék. Eleinte teljesen együtt mozgunk a csapat társainkkal, de aztán magányos harcosként kell megvívnunk csatáinkat az idegenekkel és a ragadozókkal. Ahogy az AvP2-ben már megszoktuk. Mivel itt is egyedül harcolunk az idegtépő pályákon. Ugyanis a játék fő vonala mind a három részről, azaz fajnál, ez volt. Sajnos itt is követték ezt a fő vonalat. De azért tehettek volna bele több olyan szakaszt is, amikor bajtársainkkal vállvetve harcolunk.


Ahogy egyre jobban haladunk a játékban, úgy válik egy kissé unalmassá és egysíkúvá a játékmenet. Bár néha igazi adrenalin szint felpörgető részek miatt így mégis elég izgalmas. Főleg amikor ránk támad egy falka idegen, azt sem tudjuk, hogy hirtelen melyiket is lőjük. A Primal Hunt emberi részének még hibájaként azt lehet felróni, hogy kihagyták azt, ami az AvP2-ben már bevált, mikor a mozgásdetektor hirtelen megmozdul, és a frászt hozza ránk. A rádió kapcsolatok a még életben maradt társainkkal is elmaradt. Ezeket sajnos valahogy most kihagyták. Viszont a játék zenei anyaga szintén remekül sikerült, elég sejtelmes és borzongató, így még jobban izgulhatunk, és amikor akció közelébe érünk a zene átvált dinamikussá, így adva meg a játék ízét. Az emberi fajjal való küldetések váltak a legkönnyebbé és a legrövidebbé a három faj közül.


Az idegennel való kezdéskor a már jól megszokott arctámadó lénnyel indulunk. Ez bevált már az AvP2-ben is. Meg kell találnunk a megfelelő pacienst, akire rá ugrunk, és csimpaszkodva beleültethetjük a mi kis embriónkat. Utána mikor az alanyunkból kiugorva ici-pici idegenként indulunk neki, akkor az emberektől és ragadozóktól hemzsegő pályákon kell lavíroznunk, úgy hogy ne vegyenek észre minket, még ki nem fejlődünk teljes példánnyá. Ha már teljesen kifejlett példányok vagyunk, akkor már semmi gondunk sincs az ellenfelekkel. Ha ragadozóként indulunk neki, akkor indulhatunk „Predator”-ral és „Predalien”-nel is. A játékban nem sok újítást mutat a ragadozó. Bár kap egy új fegyvert, ami a másik kézre van szerelve, de ez igen sok energiát fogyaszt. Én mégis csak azt mondom, hogy a régi jól bevált célkövetőt és plazmavetőt használjuk. És ami még nem elhanyagolható, ugyan úgy tudjuk magunkat gyógyítani, mint az AvP2-ben, a pengéket használjuk. A predalienünk irányítása is megegyezik az AvP2 irányításával. Viszont mivel ez a lény a ragadozó és az idegen kereszteződéséből lett, így örökölte azok erényeit. Gyors, erős és rengeteg életereje van. Bár a pályája megegyezik a ragadozóéval, mégis érdemes kipróbálni, mivel így játszva, nagyon könnyedén végig tudunk nyomulni a pályákon.


Mindent összevéve a Primal Hunt nem nyújtja azt az akció filmes érzést, mint az eredeti AvP2, de még így is érdekes. Bár a történetben igazán kanyaríthattak volna néhány drasztikus csavart, mint az eredetiben is van. A AvP2-ben személyes szállaktól a drámáig mindent megkaphattunk, és a történet vonalvezetése is remek volt. Addig a Primal Hunt sztorija nem rendelkezik ezekkel a vonalakkal. Itt ugyanis ugyanazt a cselekményt visszük végig a történetben, csak mindig a karakterünknek, azaz fajunknak, megfelelő nézetből. De ezért muszáj végigvinnünk, mert csak így tudhatjuk meg a teljes és végleges megoldást. A Primal Hunt, mint egyedül álló alkotás megállná a helyét a manapság piacra kerülő sci-fi akciós fps-ek között, de mint Avp2 kiegészítő sajnos eltörpül az eredeti mellett. Ez mondjuk köszönhető a rövid történetnek is. De még így is magasan a legjobbak között van. Megvan az igazi Alien Vs Predator feelingje az egésznek. Ezért merem ajánlani mindenkinek. Rajongóknak ez az alkotás kötelező.