A Triple-play kifejezés a kábeltelevíziós szakmában bukkant fel először (sőt a UPC jóvoltából már hazánkban is megjelent), ám mégsem köthető kizárólagosan ehhez a technológiához.
Legfőképpen azért nem, mert a 3Play nem elsősorban technológia, hanem három szolgáltatás (telefon, adat/internet és videó) olyan együttese, amely egyetlen átviteli közegen érkezik a felhasználóhoz. A háromféle igény kielégítése s ezzel az előfizetők hűségének biztosítása vagy új ügyfelek megnyerése minden szolgáltató számára vonzó lehetőség.
Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a Triple-play megjelenik a telefonszolgáltatók víziójában is. Megszokott dolog, s talán még érthető is, hogy a különböző szolgáltatók elfogultabbak saját honos technológiájukkal szemben, és rendszerint kritikusan fogadják a másik tábor rokon kezdeményezéseit. Laikus szemlélő azt feltételezné, hogy a Triple-play kombinációra sokkal könnyebben alkalmassá tehető az alapvetően széles sávú ktv-hálózat, hiszen az akár félszáz tévéműsort továbbító kábel könnyen befogadta az internetet, és erre már igazán csekélység ráültetni a beszédátvitelt is. Ezzel szemben a vékonyka telefondrótnak nyilvánvalóan megmutatkoznak a korlátjai már a széles sávú internetezést megvalósító ADSL-nél is, és nehéz elképzelni, hogy ezt tévéműsorok átvitelével még tovább lehet terhelni.
Pedig lehet. Csak tisztában kell lenni a szűk keresztmetszetekkel és a gyenge láncszemekkel.
xDSL a hármas játékban
A Matáv PKI Távközlésfejlesztési Intézetében is folynak kísérletek a Triple-play megvalósítására. Abonyi Zoltán fejlesztési témavezető szerint a legkritikusabb az előfizetői szakasz távolságának és sebességének fordított arányú összefüggése. Közismert ugyanis, hogy amíg a központhoz (vagy a hálózatba telepített utolsó elosztóhoz, DSLAM-hez) közel a hagyományos ADSL-lel akár 8 Mbps is elérhető, ami 2-3 kilométeres előfizetői szakasz után kezd rohamosan csökkeni, majd további 1 kilométeren belül eléri az 1-2 Mbps értéket, és gyakorlatilag 4-5 kilométer után már nem is érdemes kísérletezni. Az újabb DSL-technológiák alkalmazásával ezek a paraméterek tovább javíthatók. Mivel egy bizonyos körben a jelenlegi ADSL is képes 1,5-3 Mbps sebességre, így már alkalmas lehet a Triple-play megvalósítására, de a Matáv hálózatában várhatóan még idén megjelenik az ADSL2 és az ADSL2+, amely már 1 kilométeres körzetben 8-20 Mbps körüli sávszélességet biztosít, s ez bőven elegendőnek tűnik a 3Playhez.
A következő lépés a VDSL, ahol a V betű a nagyon nagy sebességre utal (very high speed), ugyanis ezzel a technológiával néhány száz méteres körzetben akár a másodpercenkénti 50 megabites sebesség is elérhető. Bár a szabvány még formálódik, már kaphatók alkalmas eszközök, amelyekkel például Japánban máris hódit a 3Play. Ennek bevezetését a Matáv csak később tervezi, és a gazdaságossági számítások szerint valószínű, hogy nem a lakosságnak fogja kínálni.
Amellett, hogy a társaság igyekszik lépést tartani a technológiai fejlődéssel, a hálózatot is folyamatosan korszerűsíti. A távolságból adódó korlátokat például azzal csökkenti, hogy a felhasználóhoz egyre közelebb telepíti a DSLAM nevű hálózati elosztókat, s így egyre több lakásban juthatnak hozzá a még nagyobb sebességű kapcsolathoz.
A hozzáférési hálózatnál eddig a DSL lehetőségeit ismertettük, de természetesen léteznek más megoldások is. Ilyen például az előfizetőig kiépített fényvezető (Fiber to the Home - FTTH), az optikai és a rézkábel vegyes alkalmazása (FTTx), illetve a különböző mobiltechnológiák (pl. UMTS). Ugyanakkor a szakemberek mégis azt valószínűsítik, hogy a távközlési szolgáltatóknál a meglévő rézhálózatot kihasználó xDSL-technológiák terjednek el a Triple-play bevezetésekor. A tisztán fényvezetős vagy vegyes megoldásokat - ha a szükséges gazdaságossági elemzések is azt mutatják - zöldmezős beruházásoknál vagy teljes hálózati rekonstrukció esetén érdemes alkalmazni.
Tömörített videotartalom
A felhasználónál (lakásban vagy irodában) a "hármas játék" közös jelfolyamát egy modem (Customer Premise Equipment - CPE) fogadja, majd szétválogatva osztja tovább a telefonra, a számítógépre, illetve egy set-top box (STB) segítségével a tévékészülékre. Visszirányban természetesen ugyanezek jeleit összegezi a CPE, és kijuttatja a hálózatba, illetve a korábban már említett DSLAM-hez.
A beszédátvitel a 3Play rendszerben kétféleképpen valósítható meg. A hagyományos (PSTN/ISDN) hívásoknál egy szűrő választja szét a telefont a nagy sebességű adatjelfolyamtól. A DSLAM a telefonhívásokat a telefonközpontba irányítja, az adatcsomagokat pedig az IP-gerinchálózatba továbbítja. Az ADSL-nél valójában ez már ma is így működik.
Az újabban megjelent IP alapú telefonátvitelnél (VoIP) is további két megoldás kínálkozik. Az egyik esetben az előfizetői CPE tartalmaz egy mini VoIP-gatewayt, amely a hagyományos telefonkészülék forgalmát IP-csomagokká alakítja, a másik esetben az előfizetők már IP-telefont használnak, amely eleve ilyen csomagokat állít elő. Ezek a csomagok a DSLAM-en keresztül jutnak el a szolgáltató IP-gerinchálózatába, ahol egy központi VoIP-gateway végződteti ezeket a hívásokat a nyilvános telefonhálózat irányába.
A Triple-play esetében az igazi újdonságot a különböző videó jellegű szolgáltatási lehetőségek jelentik (IP alapú műsorszórás, video-on-demand, pay-per-view, IP alapú personal-video-recorder, time-shifted-tv stb.). A néző számára ugyan közömbös, hogy mi zajlik a vonal túlsó végén, a lényeg, hogy ismerje a választékot, és a kívánt tartalom megérkezzen. Lapunkban azonban nem tekinthetünk el a szolgáltatói platform átfogó ismertetésétől, hiszen ezen múlik, hogy a 3Play milyen módon valósulhat meg. Mivel a kulcskérdés az előfizetőnél elérhető sebesség, nyilvánvaló, hogy a videós (film, tévéműsor) jelfolyamot tömöríteni, kódolni kell. Ez különböző szabványok (MPEG-2, MPEG-4 vagy Windows Media 9) szerint történhet, aminek viszont mindenképpen összhangban kell lenni a vevőoldali CPE-eszközként ismert set-top box típusával, képességeivel. A jelenlegi gyakorlat szerint - a hagyományos műsorszórást alapul véve - egy videocsatorna átvitele MPEG-2 kódolással nagyjából 3-5 Mbps, MPEG-4-gyel 1-1,5 Mbps sebességet igényel. Az Axelero kínálatában tavaly év végén megjelent videotéka-szolgáltatáshoz Windows Media 9-kódolást használnak, s a szolgáltatást a legalább 1 Mbps sávszélességet használó ADSL-előfizetők vehetik igénybe. Ez a kódolás értelemszerűen a számítógépes vételt, illetve a monitoron való képmegjelenítést támogatja.
Kábeltévén vagy telefonon?
Sem hallgatólagos megegyezés, sem szokásjog nem szól arról, hogy a video-on-demand (VoD) típusú szolgáltatás a kábeloperátorok vagy a telefontársaságok portfóliójába illeszkedik-e jobban, így aztán nyugodtan nevezhetjük versenyterületnek. A kábelesek alaptevékenységét, vagyis a műsorcsomagok elosztását egyelőre látszólag nem fenyegeti a konkurencia, de azért nem árt felkészülni itt is a versenyre. Koós Attila, a Matáv fejlesztési igazgatója reálisnak tartja egy olyan szolgáltatás bevezetését a Triple-play keretében, amely a ktv-hez hasonlóan akár félszáz műsorból álló csomagot kínál, ráadásul úgy, hogy ebből egyidejűleg akár 3 különböző műsor megtekintését teszi lehetővé egy család számára. Ez persze nyilvánvalóan - kódolástól függően - nagyjából 4 Mbps előfizetői hozzáférési sebességet feltételez, ami egy bizonyos körzetben elérhető lesz, ADSL2-, illetve ADSL2+-platformon.
Azzal, hogy a PKI Távközlésfejlesztési Intézetnél megkezdték a 3Play-kísérleteket, a Matáv lényegében kinyilvánította stratégiai szándékát a szolgáltatás bevezetésére, de a konkrét döntésekhez még folynak a gazdasági, műszaki, piaci elemzések. Koós Attila szerint felkészültek arra, hogy egy szűkebb körzetben még idén elinduljon a tesztüzem.
Az viszont még nyitott kérdés, hogy milyen konstrukció valósul meg. A Triple-play ugyanis nemcsak technológiát igényel. Mivel a hálózat adott, illetve folyamatosan korszerűsödik, s a telefon mellett az internetszolgáltatás is meghonosodott, a kulcskérdéssé a "harmadik play", a videó vált.
A 3Playhez többféle megközelítéssel juthatunk el. A ktv-társaságok lehetnek a legfelkészültebbek a videotartalmak oldaláról, vannak jogosultságaik a tévéműsorokra, vannak műsorcsomagjaik és kapcsolataik a műsorok tulajdonosaival. Saját infrastruktúrájuk birtokában náluk a VoD, az internet és a telefon elindítása elsősorban csak műszaki kérdés.
Az internetszolgáltatók is szerepet vállalhatnak, s mint azt az Axelero már bizonyította, meg tudják teremteni az együttműködést a videotartalmak tulajdonosaival is. Ugyanakkor az ISP-knek ritkán van saját hálózatuk, rendszerint a telefonszolgáltatók infrastuktúráján kínálják a csatlakozást a világhálóra. Hálózat híján telefonálási lehetőséget sem szoktak kínálni, tehát igazi 3Play-szolgáltatókká aligha válhatnak.
Mindezek mellett sajátos helyzetben vannak a távközlési társaságok is. Alapvető telefonszolgáltatásuk mellett az internethez rendszerint már csak az infrastruktúrát adják, a szolgáltatást (és a tartalomfejlesztést) leányvállalataikra és ISP-partnereikre bízzák. Műszakilag megteremthetik a videotátvitel feltételeit, de nem valószínű, hogy ennek tartalmi és szolgáltatási hátterét is magukra vállalják. A Matáv-csoporton belül persze minden együtt van. A MatávKábelTV jóvoltából a filmes szakterületen is szerezhettek tapasztalatokat és a tartalomszolgáltatásban együttműködő partnereket. Vagyis egy ilyen kombinációban a Matáv és két leányvállalata közösen nyújtaná a 3Play-szolgáltatást. (A Matáv telefonja az Axelero internetszolgáltatásával és a VoD-dal legfeljebb csak 2,5 Playnek tekinthető.)
Zöld mezőn folyhat a verseny
Mindezek a feltételek és feltételezések azonban csak a Triple-play műszaki megvalósíthatóságát bizonyítják. Ahhoz, hogy sikeres üzleti vállalkozássá váljon, számos egyéb feltételnek is teljesülnie kell, és további elemzésekre lesz szükség. A hálózat folyamatos fejlesztése mellett az is lényeges, hogy mikor lehet elfogadható árú set-top boxhoz jutni, mikorra forr ki véglegesen az újabb xDSL-ek és az MPEG-4 kódolás szabványa, mikor jelennek meg az ezeknek megfelelő kereskedelmi termékek. A sebesség és a távolság kritikus kapcsolata miatt először a sűrűn lakott területeken érdemes bevezetni a háromjátszmás újdonságot, de a szokásos gazdaságossági számításokat befolyásolja például a konkurenciának tekinthető kábeltévé magas ellátottsági mutatója, illetve a jogi és szabályozási környezet is. Ebbe éppúgy beletartozik a szerzői jogok kezelése (Digital Right Management - DRM), mint annak eldöntése, hogy hogyan viszonyul például a VoD a vezetékes műsorelosztás fogalmához, vagy a hagyományos kábeltévé az IP alapú adattovábbításhoz, ahol az adatok történetesen műsorcsomagot tartalmaznak.
Ha ezek a kérdések is tisztázódnak, akkor válhat életképessé az a feltételezés, hogy például a zöldmezős beruházásoknál, a lakóparkok és irodaházak építésénél a beruházó megpályáztatja a szolgáltatókat: ki adja a legjobb ajánlatot arra, hogy egyetlen vezetéken hozza házhoz a telefont, az internetet és a tévéműsorokat.
3Play a nagyvilágban
Nemzetközi téren a legismertebb működő Triple-play modell, a Fastweb jelenleg Olaszország hét városában, a Cisco technológiájára épülve, közel 300 ezer felhasználóval működik. Sokszínű kínálatával a mai napig a szolgáltatási benchmark példaadó képviselője.
Integrált szolgáltatási teszteket (field trial) több szolgáltató is folytatott azt elmúlt években Európa országaiban: Multicomlab (Svájc), Telenor (Norvégia), OTE (Görögország), PT Inovacao (Portugália), Tesion (Németország és Svájc). A portugál társaság a teszt után be is vezette saját szolgáltatását.
A kísérletek 2003-ban gyorsultak fel, Európában és világszerte megjelentek az első szolgáltatók, például a China Netcom, a Korea Telecom 1,2 millió VDSL-vonallal, a Deutsche Telekomnál a T-Online a VoD-dal, a Cyprus Telecom először field trial, majd az év végén kereskedelmi szolgáltatással, valamint az USA-ban is több társaság jelentkezett.
Tavaly októberben startolt a T-Online BCTV, novemberben a Belgacom iDTV projekt (1000 végpont, Brussels-Gent-Liege friendly user test), illetve az izraeli Bezeq kísérlete.
Idén várható az európai távközlési szolgáltatók megjelenése a Triple-play piacán. Az Ovum Research pedig 2007-re már az inkumbens szolgáltatók többségétől a szolgáltatás elindítását várja.
Online videotéka az Axelerónál
Az Axelero 2004. december 1-jén indította el Magyarország első internetes video-on-demand szolgáltatását [origo]téka néven. Az online megtekintést (streaminget) lehetővé tevő megoldásnak köszönhetően a filmkedvelők az internet segítségével néhány perc alatt "kikölcsönözhetik"
a kiválasztott filmet, amelyet 24 órán keresztül tetszőleges alkalommal nézhetnek meg számítógépükön. A hazánkban ily módon egyedülálló - és világviszonylatban is újnak számító - szolgáltatást jelenleg a legalább 1 Mbps sávszélességgel és az Axelerónál regisztrált e-mail címmel rendelkező ADSL-előfizetők vehetik igénybe.
Az [origo]téka a video-on-demand (videó egyéni lekérésre) megoldáson alapul, amelynek keretében a szolgáltató online módon, széles sávú kapcsolaton keresztül juttat el egy kiválasztott filmet egyetlen felhasználó számítógépére. A mozizáshoz a videomagnóknál megszokott, a lejátszást, megállítást, illetve előre és hátra "tekerést" lehetővé tevő gombok állnak rendelkezésre. A számítógépek összeköthetők a tévékészülékekkel is, így a filmek hagyományos módon is megnézhetők. Fizetni filmenként kell, egyszeri díjfizetés fejében a felhasználó 24 órán keresztül tetszés szerinti időben és alkalommal nézheti meg a filmet, ugyanúgy, mint egy hagyományos kölcsönzőből kivett videokazetta esetén.
Az elmúlt hónapokban az Axelero Internet megállapodásokat kötött a tartalomtulajdonosokkal, valamint kialakította a szolgáltatás technikai hátterét biztosító informatikai rendszereket, amelyek a filmek védett formátumban történő vetítését teszik lehetővé. Az induláshoz a Budapest Filmmel, valamint független magyar producerekkel születtek megállapodások, így kezdetben 130 mozi- és "felnőtt"- (erotikus) film volt elérhető a kínálatban. A tartalom folyamatosan bővül. A filmek közötti válogatás online katalógusból lehetséges. Kereshetünk műfaj, cím, szereplő, sőt még a gyártás éve szerint is, hallgathatunk a szerkesztők ajánlatára, vagy dönthetünk az előzetesek megnézése után.
A szolgáltatásért három módon lehet fizetni. Az Axelero-számlával való fizetést a vállalat ügyfelei vehetik igénybe: az ügyfélszám és egy egyedi azonosító megadásával az ellenérték a havi internetes számlán jelenik meg. Emellett lehetőség nyílik biztonságos bankkártyás fizetésre is, a harmadik lehetőség pedig a T-Mobile Magyarország Rt. Mobil Vásárlás szolgáltatása, amellyel a mobilszolgáltató ügyfelei élhetnek: a szolgáltatást egy SMS-ben történő jóváhagyást követően előre feltöltött m-com egyenlegük vagy m-com számlájuk terhére vehetik igénybe.
A filmek ára az eltérő költségek miatt a fizetési módoktól és kategóriáktól függően változik. 24 órás időtartamra Axelero-számlás vagy bankkártyás fizetés esetén a normál kategória filmjei 590 Ft-ba, míg a "felnőtt" kategória filmjei 790 Ft-ba kerülnek. Ugyanez T-Mobile Mobil Vásárlás esetén 100 forinttal drágább: 690, illetve 890 Ft.
Az [origo]tékából kikölcsönzött filmek nem tölthetők le a felhasználó gépére, azok egy központi szerverről érhetők el (streaming) az ADSL-hálózaton keresztül. A rendszer a Windows Media Video formátumot használja, amelyet a Microsoft Digital Rights Management (DRM) rendszere véd az illegális felhasználástól.
A megfelelő szolgáltatás biztosítása érdekében az Axelero számos lehetőséget kínál, amelynek során a vásárló meggyőződhet annak minőségéről és működéséről a saját számítógépén. Az [origo]téka weboldalán egy beépített ablak automatikusan méri, hogy a felhasználó rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges sávszélességgel. Emellett a filmek előzetesei mindenki számára ingyenesen megtekinthetők: ezek formátuma megegyezik a szolgáltatás formátumával. A szolgáltatásba regisztrálni azonban csak az Axelero által üzemeltetett e-mail címmel lehet (kivéve Freemail), aminek feltétele az Axelero- vagy Matáv-előfizetés.
Az [origo]téka filmjeinek megfelelő minőségű megtekintéséhez az Axelero egy Pentium III 800 MHz-es processzorból, 256 MB memóriából, 1 GB szabad lemezterületből és Windows 98/ME/2000/XP operációs rendszerből álló minimális hardverkonfigurációt ajánl. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges emellett az Internet Explorer böngésző, valamint a Windows Media Player 9-es vagy 10-es verziója (ezek a programok ingyenesen letölthetők a Microsoft weboldaláról).
Kapcsolódó linkek:
Fastweb
Origo Téka
