Közel 10 milliárd forintos beruházással világszínvonalú, országos lefedettségű távközlési hálózatot hozott létre a Magyar Villamos Művek Rt.
A 2003 őszén lezárult, három évig tartó projekt eredményeként létrejött hálózat nemcsak a villamosenergia-rendszer jelenlegi távközlési igényeit képes nagy biztonsággal kielégíteni, hanem hosszú távon is alkalmas a liberalizált villamosenergia-piac kiszolgálására. A megvalósult homogén, szinkron digitális hálózat ezenfelül gerinchálózatként képes a távközlési szolgáltatók és nagyfogyasztók telekommunikációs igényeinek kielégítésére is.
Nem újabb alternatív szolgáltatóként kíván megjelenni a távközlési piacon a Magyar Villamos Művek, de kétségtelen tény, hogy a vállalat egyike annak a 3-4 cégnek, amely saját, országos gerinchálózattal rendelkezik. Az MVM alaptevékenységének megfelelően azonban e rendszer struktúrája a villamosenergia-hálózatot követi, és elsősorban annak kommunikációs igényeit elégíti ki. Gyakorlatilag tehát jelentős szabad kapacitását ajánlja fel közcélú hasznosításra. Így a végfelhasználói piacon közvetlenül nem jelenik meg az MVM, ahogyan Dalicsek István stratégiai igazgató fogalmazott: szolgáltatók szolgáltatója kíván lenni.
A távközlési fejlesztést is alaptevékenysége támogatására indította el. A villamosenergia-iparág liberalizációja során a piaci szereplők jelentősen bővülő távközlési igénnyel léptek fel, így az MVM Rt. már 2000-ben elindított egy távközlési fejlesztési projektet (TFP), amely a telekommunikációs hálózat átviteltechnikai, illetve jelátviteli hálózatrészének nagyarányú korszerűsítését irányozta elő.
A projekt során az MVM egységes rendszerbe foglalt, korszerű, homogén hálózatot épített ki, amely országos, gyűrűs struktúrájú, és az SDH (szinkron digitális hierarchia) technológiára épül. A mintegy 1100 kilométernyi újonnan létrehozott optikai összeköttetés jelentős része OPGW technológiával szerelt távvezetéki nyomvonalon (azaz a levegőben vezetett kábelen) halad. Ezen túlmenően mintegy 57 kilométer hosszú alépítményi összeköttetés is megvalósult. Így az MVM Rt. jelenleg közel 2300 kilométeres optikai hálózatot mondhat magáénak. A hálózatmenedzsment három független, de közös kommunikációval rendelkező rendszert (PDH, SDH, DWDM) koordinál redundáns, fizikailag elkülönített telephelyen lévő, két független hot-standby management állomáson.
A hálózat gerincét alkotó gyűrűk három sebességfokozatot képviselnek: a legnagyobb kapacitás 2,4 Gbps (STM-16), de emellett 622, illetve 155 Mbps sebességű összeköttetések is működnek, amelyekben egyelőre jócskán van szabad kapacitás.
A gyűrűs hálózatnak és a felügyeleti rendszernek köszönhetően a rendszer nagyfokú biztonsággal, 99,99%-os rendelkezésre állást garantálva működik. Így nemcsak az iparági felhasználás számára nyújt nagy biztonságú távközlési összeköttetést, hanem a szabad kapacitást kihasználva korszerű telekommunikációs szolgáltatások nyújtására is alkalmas.
A hálózat egyelőre 64, a villamosenergia-ipar szempontjából jelentős végpontot kapcsol össze, de leágazásra is van mód, ahogy például a Budapesti Műszaki Egyetem és az Infopark irányába létesített csatlakozás mutatja.
A Magyar Villamos Művek célja, hogy az újonnan létesült rendszer gerinchálózatként távközlési szolgáltatók és nagyfogyasztók számára nyújtson telekommunikációs szolgáltatásokat, versenyképes árú alternatív lehetőséget kínálva a távközlési szolgáltatóknak. Az MVM országos gerinchálózata természetesen egyes államigazgatási, kormányzati célok, projektek megvalósításának, illetve országos hatókörű szervezetek távközlésiigény-ellátásának is potenciális eszköze lehet. A szomszédos országok villamosenergia-ipari cégeivel és az általuk alapított telekommunikációs vállalatokkal megvalósított együttműködésnek köszönhetően az MVM a jövőben nemzetközi távközlési és tranzitszolgáltatásokat is nyújthat partnereinek.
A hálózatnak már léteznek külföldi leágazásai Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Szerbia és Románia felé. Jelenleg a nemzetközi távközlést ellátó tranzitfunkciók megvalósításán dolgoznak.
A távközlési kapacitás közcélú hasznosítása megkezdődött. Az első megállapodás cserealapon történt: ahol a távközlési szolgáltatónak volt szüksége szabad kapacitásra, ott az MVM bocsátotta azt rendelkezésére, míg a villamos társaság bizonyos szakaszokon egyelőre nem épített ki saját összeköttetést, hanem bérli, vagyis inkább kölcsönösségi alapon használja a telefontársaságét. A határokon túli együttműködés lehetőségét pedig immár egy osztrák céléggel aláírt szerződés bizonyítja.
