Soltek SL-KT600-R

Amikor a Slot A tokozású Athlon procik megjelentek még bőven elegendő volt számukra az SDR SDRAM nyújtotta sávszélesség. Ahogy nőtt ezen processzorok órajele, illetve az EV6 busz frekvenciát váltott a korábbi 200-ról 266 MHz-re, így vált egyre kívánatosabbá a memória sávszélességének növelése. Ekkor jelent meg a VIA KT266 chipkészlet.

A váltásnak köszönhetően a korábbi, 1064 Mbyte/s sávszélesség 2128 Mbyte/s-ra nőtt. Ez a sebességnövekedés az órajelenként kettő adattovábbításnak köszönhető (Az SD RAM csak órajelenként egy adattovábbítás történik). A gyakorlatban azonban nem duplázódik meg a DDR SDRAM adatátviteli sebessége! A DDR memóriavezérlőnek is ki kell derítenie, hogy melyik oszlopból, illetve sorból kell olvasnia vagy írnia. Ebből következik, hogy az effektív teljesítménynövekedés mindössze kb.:30%. A VIA KT266-ot követte a kis módosításon és optimalizálásokon átesett, valamint megnövelt teljesítményű változat a KT266A. A KT266A-t a 2002 év áprilisában piacra került VIA KT333 követi.


Főbb újdonága, hogy hivatalosan támogatja a DDR333, más néven a PC2700-as szabványú memóriákat. Valamint ennél a chipkészletnél jelent meg az Ultra ATA 133 szabvány is. És el is érkeztünk történeti áttekintésem utolsó tagjához: a VIA KT400-hoz. A KT400 támogatja a 8X AGP, valamint nem hivatalosan támogatja a 400 MHz-es (PC3200) DDR SDRAM-ot. Valamint duplájára nőtt a V-Link (Északi és déli hidat összekötő dedikált busz) sebessége, amely immáron 533 MHz. Valamint integrálásra került 6 db 2.0-ás USB port.
- A 400-as FSB-t a 3200+ os Barton magos XP megköveteli már magának, amihez párosul a 400 MHz-es DDR és így ez a szinkron órajelen működő páros brutális teljesítményt présel ki a "vasból".-
Ennyi bevezető -és untatás- után elérkeztünk tesztünk alanyához a VIA KT600-hoz, azon belül is ezen chipkészletre épülő Soltek SL-KT600-R -hez.


A doboz design-ja követi a megszokott Soltek stílust. A dobozon látható egy ezüst fej, a homlokán pedig zöldben pompázik a Soltek felirat. A dobozon nem változott a KT400-as verzióhoz képest, ügyan azt a világoskék-ezöst-króm színeket használták. A dobozon ott pompáznak még az alaplap főbb újdonságai, valamint az extra szoftvert reklámozó matrica is -és egy öndícséret is: TOP MAINBOARD, megjegyzem van is benne némi igazság...-. Értem ezalatt pl. a hozzá adott szoftver-körítést. Sok teljesértékű bundled szoftver.Amik többek közt a következök:
PC Cillin 2002
Partition Magic
Drive Image
Virtual Drive

A dobozban megtalálható még a szokásos meghajtóprogramokat tartalmazó lemez(ami tartalmaz egy kellemes kinézetű hőmérséklet és feszültségmonitorozó programot), egy ATA 100/133-as kábel, egy floppy kábel, egy SERIAL ATA(SATA) kábel+tápkábel átalakító SATA ezközökhöz, valamint a belsű USB 2.0 portok kivezetésére szolgáló kábel.
A kézikönyv elég jóra és részletesre sikerült, még a SATA vezérlő is egy elég komoly leírást kapott. Valamint részletes a BIOS leírás, és a szoftverek feltelepítésének leírása is. A leírás részletesen bemutatja az AMD processzorok beazonosításához szükséges kulcsokat, és leírták a matricán található jelzések magyarázatát is.

Specifikációk:
1.) Támogatott processzorok:
Socket 462 (Socket A);
AMD Duron, Athlon és Athlon XP processzorok;

2.) Chipset:
VIA KT600(Északi híd, azaz North bridge) + VT8237(Déli híd, azaz Shouth bridge):

VIA KT600(VT8754):
a.) DDR 400/333/266 SDRAM-okat hivatalosan támogató memóriavezérlő;
b.) AGP 8X/4X támogatás;
c.) 533 MB/s sávszélességű V-Link;
d.) 664 tűs BGA tokozású North bridge.

VT8237(South bridge):
a.) 8 szoros V-Link (533 MB/sec);
b.) 2 Ultra ATA 133/100/66 Ide csatorna(max. 4 ATAPI eszköz);
c.) 6 USB 2.0 és 2 USB 1.1 port;
d.) 2 portos Serial ATA/Serial ATA Raid.

3.)Csatlakozók/portok/ I/O csatlakozók:
3 184 tűs DDR DIMM foglalat (Max.:3GB DDR memória kezelése);
1 AGP 8/4X -es csatlakozó (Nem kezeli az 1/2X-es módot);
6 PCI csatlakozó;
2 2 csatornás ATA 133-as vezérlő;
1 floppy port;
2 Com(serial) port;
1 Parallel nyomtatóport;
1 IrDA (Infravörös) port;
1 PS/2-es billentyűzet port;
1 PS/2-es egér port;
1 SCR csatlakozó(SmartCard Reader=Smartkártya-olvasó).

4.)Integrált eszközök:
Audio: 6 csatornás(5.1) VIA VT1616 AudioCodek(AC);
VGA : nincs integrálva;
Hardware monitor chip.


Az alaplap szép lila árnyalatú normál ATX méretű(225mm X 305mm), valamint a tápellátásához szükséges a 2.03-as ATX-es tápegység (P4).
Az alaplap beépítése rendkívül egyszerű és könnyű egy átlagos felhasználónak is. A processzorhűtő felszerelése nem ütközik nehézségekbe, még a kezdő felhasználónak sem, a processzor foglalatától elég távolra helyezkednek el a kondenzátorok és más nagyobb méretű alkatrészek. A Soltek még tovább fokozza a processzor védelmét az Anti-Burn Shield II-vel(Ha aktív a védelem, az alaplap automatikusan, minden jelzés nélkül lekapcsolja a rendszert, ha a processzor hőmérséklete meghaladja a 85 Celsius fokot). Ez a szolgáltatás a processzor leégését hivatott megelőzni. A védelemnek köszönhetően az alaplap elkerüli a húzásból bekövetkezett processzorleégést, így bátran tuningolhatnak a kezdők is.


Az alaplapba AMI BIOS-t sütöttek. A bios elég tuningbarát: mind az FSB-t(1 MHz-enként, max.:233MHZ-ig azaz DDR:466MHZ), a VCORE-t(CPU feszültség állítása 0,025 V-onként), az AGP feszültségének állítása(1.5V,1.6V,1.7V,1.8V)a memória időzítését és feszültségének(2.5V,2.6V,2.7V,2.8V) állítását vihetjük véghez; És ha processzor szorzójának állítását nem tiltották, úgy annak állítására is van lehetőség a BIOS-ból, ellenkező esetben a BIOS-ban tiltott opció lesz a szorzóállítás. Valamint megtalálható még a BIOS-ban egy opcionális(Nem mindegyik BIOS/alaplap verzióban) REDSTORM opció, mely az automatikus processzor tuningot hivatott elvégezni. Beállíthatjuk, hogy a SATA vagy az IDE vezérlő legyen az elsődleges, és a SATA vezérlőnél még azt is, hogy raid-ként működjön vagy sem. A többi beállítási lehetőséget nem részletezném, mert azok a szokványos beállításokat tartalmazza -egyébként sem az untatásotok a célom ezzel a cikkel-.
Az alaplap elég stabilnak mondható, a rendszer zökkenőmentesen feltelepült, majd következtek a szokásos meghajtóprogramok telepítése, s végül a tesztprogramok feltelepítése. Tesztjeim során mindössze kb. 5-6%-os gyorsulást mértem a KT400-as verzióhoz képest.

Íme egy kis összehasonlítás a két chipkészlet között mért különbségekről:

3Dmark 2001SE (800X600X32 Default)
KT400A: 12199 3D mark
KT600 : 12799 3D mark

3Dmark 2001SE (1024X768X32 Default)
KT400A: 10449 3D mark
KT600 : 10876 3D mark

3Dmark 2001SE (1280X1024X32 Default)
KT400A: 8323 3D mark
KT600 : 8583 3D mark

3Dmark 2001SE (1600X1200X32 Default)
KT400A: 6485 3D mark
KT600 : 6555 3D mark

UT 2003 (Antallus - Botmach;1024X768X32)
KT400A: 55,19 FPS
KT600 : 57,72 FPS

Winbench 99 (High-End Disk Winmark 99)
KT400A: 27300 KB/s
KT600 : 27000 KB/s


A tesztben szereplő alkatrészek: Abit KD7 S KT400-as alaplap; AMD Athlon XP 2700+ processzor; 512Mb 333 DDR memória; IBM 7200RPM (DTLA-307020) merevlemez; MSI G4Ti4200-TD 128MB videokártya.
Mint a tesztből kiderül a KT400A bizony jobbnak bizonyult lemezműveletek terén a KT600-nál -kicsit meg is lepődtem ezen; De hozzá tartozik, hogy az összes vetéjtársát lenyomta AMD-s platformon, kivéve az NForce 2 400 ultrát-.
Ami több mint valószínű, hogy az AMD 2700+-os 333MHZ FSB-jű XP-nek és az 512MB 333MHZ-es DDR SDRAM-nak a bűne. Érzésem szerint egy 3200+ 400MHZ FSB-s Barton magos XP-től és 400MHZ-es DDR memóriától "szakítani" fog a rendszer -amit remélhetőleg a közeljövőben meg is fogunk ejteni egy KT600-as alaplapokat összehasonlító alaplaptesztben-. Mind játékok terén (Főleg egy ATI RADEON 9800/PRO társaságában), mind multimédiás(Videó- és hangszerkesztés/tömörítés) alkalmazásokban brutális teljesítménnyel örvendezteti meg boldog tulajdonosát. Egy szó mint száz, elég jó alaplapot készítettek a Soltek gyáraiban.


Az alaplapot ajánlani mindazoknak tudom, akik egy jó minőségű, viszonylag gyors, stabil és jól tuningolható alaplapra vágynak. Valamint mindazon kezdő felhasználóknak, akik még csak most ismerkednek a hardveres szakmával és a tuninggal. Azok se "keseredjenek" el, akik integrált hálókártya nélkül el sem tudják képzelni gépüket, ugyanis létezik ilyen típus is(Via VT6103 típusú 10/100 -as UTP-s hálókártya), név szerint: Soltek SL-KT600-RL. Aki viszont tuning nélkül szeretné a legmagasabb teljesítményt AMD-s platformon azoknak az NForce 2 400 ultrával szerelt alaplapokat tudum ajánlani -ez a sebességfölény valószínűsíthető a dual DDR -nek, valamint e sebességfölény valamellyest csökkeni fog az optimalizált KT600, a KT600A megjelenésével-.

Végül egy kis segítség a típusválasztékból, valamint a típusok közti különbségek:

LAN vezérlő
KT600: nincs
KT600-L: van
KT600-R: nincs
KT600-RL: van

SATA/SATA Raid (VT8237 South Bridge)
KT600: nincs
KT600-L: nincs
KT600-R: van
KT600-RL: van

nincs SATA vezérlő (VT8235 South Bridge)
KT600: van
KT600-L: van
KT600-R: nincs
KT600-RL: nincs

USB Portok száma
KT600: 6
KT600-L: 6
KT600-R: 8
KT600-RL: 8

Mint a fentiekből kitűnik, inkább az R széria chipkészletének déli hídja a VT8337. A beruházás tárgyává az R szériát érdemes emelni, mert ezek felszereltségben gazdagabbak, árban viszont nincs nagy eltérés(4-5000 forint egy Sata vezérlőért nem sok).

Soltek SL-KT600-R
Gyártó: