A World of Warcraft történelmét összefoglaló cikksorozatunk előző epizódját itt találod: Ismerd meg a World of Warcraft történetét! - 1. rész. Ha nem olvastad még, a jelenlegi epizód előtt érdemes!
Miért éppen Outland?
Outland, melyet sok évvel ezelőtt még Draenor néven ismertünk, egy szinte darabjaira szakadt földrészként lebegett a Twisting Netherben, hála Ner'zhul portáljainak, melyek darabokra tépték. Az egykor békében egymás mellett élő orkok és draeneiek már csak emlék voltak, a területen megannyi gonosz vagy jó - vagy inkább semlegesnek mondható nép élt. Természetesen a Burning Legion seregei - vagy inkább előörsei - is itt állomásoztak, annak reményében, hogy Outland portáljait használatba véve eddig még nem ismert világokat pusztíthatnak majd el.
Voltak azonban még a démonoknál is komolyabb ellenfelek a területen. Köztük Illidan Stormrage, aki Arthas-szal folytatott legendás harcát követően, mely a démonvadász vereségével ért véget, egy portál segítségével erre a világra érkezett és a draeneiek egykori szent templomvárosát, Karabort elfoglalta a Magtheridon nevű démon lordtól és kinevezte főhadiszállásának. Innentől kezdve már csak Black Temple (Fekete Templom) néven emlegették az egykor gyönyörű várost. Illidan szövetségeseivel, akik között ott találhattuk a blood elfek (vérelfek) koronázatlan és nem túl épelméjű uralkodóját - Kael'thas - és a nagák vezetőjét, Lady Vashj-t, együttesen elég nagy befolyásra tettek szert Outland felett.
Illidan seregei mellett más népek is megpróbálták életüket tengetni a semmiben lebegő földrészen. Köztük a Brokenek (Megtörtek), akik azok a draeneiek voltak, akik sajnos a fel erejétől fizikailag eltorzultak, a Fénytől elzárva, saját józan eszükért és életben maradásukért harcoltak. Sokan közülük szintén Illidan seregét gyarapították Akama vezetésével (legalábbis egy darabig).
Ugyancsak egy elzárt területen éltek még olyan orkok is Outlanden, akiket nem fertőzött meg a fel. Ez egy nagyon fontos információ volt a frissében érkező azerothi csapatoknak, főként Thrallnak és a Hordának, ugyanis az orkok többsége korruptálódott Illidannak köszönhetően, hiszen ahelyett, hogy megölte volna Magtheridont, inkább bebörtönözte és a vérét felhasználva megfertőzte az orkokat démoni mágiával. Emiatt a szerencsétlenek vagy Hellfire Citadel környékén tengették zöldben úszó életük, vagy Illidan seregét gyarapították.
A naarukról is érdemes szólni pár szót, akik nem sokkal azelőtt érkeztek Outlandre, a Tempest Keep névre hallgató dimenziókon is átutazni képes erődjükkel, hogy a Dark Portal kinyílt és mi átsiettünk rajta. A naaruk hatalmas fény-lények, akik úgy gondolták, hogy Outland stratégialag megfelelő hely lehet a démonokkal szembeni küzdelmükben. Hasonlóan Azeroth hőseihez, nekik is az volt a céljuk, hogy a Burning Legion-t legyőzzék. Amikor megérkeztek Outlandre, a Tempest Keep-et hátrahagyva a terület felfedezésére koncentráltak és szinte őrizetlenül hagyták, mely tökéletes célponttá tette a blood elf vezető számára.
Lady Vashj és Kael'thas Sunstrider
Illidan szövetségesei közül talán Lady Vashj-sal volt a kevesebb probléma, aki valószínűleg a démonvadász személyéhez volt inkább hűséges, semmint a hatalomhoz. Ugyanakkor egy egyezség is állt fenn a naga királynő, Azshara és a démonvadász között. A nagák támogatásáért cserébe Illidan Outland fő vízellátási központja felett hatalmat ígért Zangarmarsh-ban, ami olyan jól sikerült, hogy lassan a nagák miatt az egész kontinens szomjan halt.
Illidan másik komoly szövetségese viszont, Kael'thas Sunstrider ennél jóval becsvágyóbb volt, és nem nagyon szerette, ha hosszú ideig csak ígéretekkel halmozzák el, kézzel fogható eredményekkel viszont soha. Kael'thas a blood elfek érdekében csatlakozott a démonvadászhoz, aki megoldást ígért népe gyógyíthatatlan mágia-függőségére, amely a Sunwell (Napkút) elpuszítása óta olyan súlyos volt, hogy kihalással fenyegetett. Így a blood elfek hercege egy idő után megelégelve Illidan tétlenkedését magánakcióba kezdett, aminek hosszabb távon sokkal nagyobb volt a hatása, mint amire számított.
Amikor a naaruk megérkeztek Outlandre és hátrahagyták a Tempest Keepet, Kael'thas megostromolta az erődöt, átvette felette az irányítást, elfogta az ott maradt naarut, M'uru-t, valamint az erőd technológiáját felhasználva nekiállt a környék - Netherstorm - energiáit kiszipolyozni.
Ezzel párhuzamosan követet küldött Quel'Thalasba Grand Magister Rommath személyében, hogy üzeni a népének, hamarosan visszatér és akkor bekövetkezik a boldog aranykor. A követtel hazaküldte a foglyul ejtett naarut is. Rommath visszatérte után a mágus megtanította a blood elfeket, hogyan manipulálják az arcane mágiát hatékonyabban, illetve Illidantől tanult módon hogyan nyerjenek energiát élőlényekből. Silvermoon, az elfek fővárosa is ekkor épült újjá. Továbbá Rommath kísérletei a naaruval azt eredményezték, hogy a lényből közvetlenül energiát nyerve létrehoztak egy új rendet, az Order of the Blood Knights-ot (Vérlovagok Rendje), Lady Liadrin vezetésével.
Rommath azonban ennél is többet tett, az ekkor régensként kormányzó Lor'themar Theronnak elárult egy nagy titkot, amely nagyban segítette népét, hogy a Horda kötelékébe lépjen. Még pedig azt, hogy Outlanden olyan orkok is élnek, akiket nem fertőzött meg a fel. Ez az értékes információ és Lady Slyvanas Windrunner közbenjárása (és segítsége a blood elf területek déli határainál) elég volt ahhoz, hogy felvételt nyerjenek a Hordába. Ami kezdteben kényelmi szempontokat szolgált, de hamar életfontosságúvá vált.
Draeneiek
Visszakanyarodva Outland népeihez, a draeneieknek is elég hányattatott sorsuk volt. Folyamatos harcokban álltak a fel mágiával fertőzött orkokkal, akik szinte teljesen kiirtották őket. Ekkor határozott vezetőjük, Velen próféta, hogy a megmaradt draeneieket és Brokeneket összegyűjtve Tempest Keep ellen vonul és az ekkor már a blood elfek kezében lévő erődöt megszerzi. A lebegő erőd legnagyobb elemével - Exodar-ral - mely maga is egy dimenzióhajó volt, sikerült elmenekülni Outlandről.
Vagy legalábbis ez volt a terv. Az Exodaron maradtak blood elf egységek szabotálták a menekülést. A hajóval ugyan kijutottak Outlandről, ám becsapódással érkezett Azuremyst Isle-ra (Azurködös Sziget), mely már Azeroth-hoz tartozó terület volt. A hajótörést követően a megmaradt draeneiek közül pár hős igyekezett a helyi élőlényekkel megküzdve életben tartani népét. A megmaradt blood elfek és egy Sironar nevű eredar legyőzését követően a szigetre érkező Alliance egységekkel békés megállapodást kötöttek, akik segítséget és szövetséget ajánlottak nekik. Így az Alliance is úgy szövetségessel gazdagodott.
Azeroth-i expedíciós csapatok
A fenti események ismeretében mondhatjuk úgy is, hogy a hordás és a szövetséges csapatok a Dark Portalon átkelve cseberből vederbe kerültek. Outlanden az erőviszonyok kaotikusak voltak. Ráadásul mindenki mást akart az érkezők közül. Thrall egységei megtalálni azokat az orkokat, akik a fel korrupció előtti életmódot folytatták, vissza a gyökerekhez felkiáltással. A Szövetségesek a Dark Portalt akarták végleg bezárni, mert túl közel volt Stormwindhez, így komoly fenyegetést jelentett aktív állapotában. A draeneiek szerették volna hazájukat visszakapni, a blood elfek pedig áhított hercegüket és kikúrálni magukat a mágia-függőségből.
Mindkét frakció helyőrségeket hozott létre Hellfire Peninsula-n (az első zóna, ahova a Dark Portalon átlépve kerültünk) és ahol a Burning Legion fel reaverjei járőröztek (biztos mindenki emlékszik még Outlandes küldetéseire, amikor csak annyit vettünk észre, mielőtt egy ütéstől meghaltunk volna a random helyeken felbukkanó fel reavertől, hogy hirtelen rázkódni kezdett a kamera és felzendült a fémes hang). A helyőrségek felállításával régi ismerősökre is bukkant a két frakció. Az Alliance oldalán Danath Trollbane-re, aki Honor Holdból irányította a szövetséges expedíció megmaradt tagjait. A Horda oldalán Thrall Nazgrelt bízta meg a védelmi pozíciók bebiztosításával (Thrallmar ekkor épült meg).
Legközelebb folytatjuk Azeroth-i expedíciónkat, meglátogatjuk Shattrath városát és Outland felszabadítása sem marad el - többek között! Tarts velünk akkor is!