Transformers filmkritika

Jó volt! Jó akciófilm... vagy inkább vígjáték, nem akció... de lehet hogy vígjáték? Nem mégiscsak akció! És persze egy hajszálvékony kidolgozatlan romantikus beütés is helyet kapott. Nagyjából ennyi a film. Mondhatni katyvasz.
Első érzésem az volt, jobb lett volna két filmet gyártani inkább. Egy akció Transformers filmet és egy vígjáték Transformers filmet. Bár utóbbira lehet hogy semmi szükség nem lenne. Tény, hogy az igen komolyan kidolgozott akciójelenetek mellett helyet kapott igen sok - néhol bárgyú - poén halom és ami még rontja a dolgokat, roppant gagyi érzelmi próbálkozások.
Ami legjobban zavart, hogy majdnem sikerült csinálni a filmből egy tinivígjátékot. De azért persze nem ennyire siralmas a helyzet. Csak gondoltam kiadom magamból az elején, a negatív véleményem és ezek után már csak a film magasztalására fordíthatom minden energiám (persze azért jön még egykét negatív betét).



Ha nem mondják és nem írják a filmben én akkor is sejtettem volna, hogy a rendező Michael Bay. És ezt sajnos negatív értelemben értem. Filmjei többségében jó akciókról és pocsék további vonalakról beszélhetünk. Talán a Sziget lehet az egyetlen kivétel. De persze lehet, hogy ennyi is elég a sikerhez (ahogy az a mellékelt ábra mutatja). Lássuk akkor mit is sikerült 140 percbe sűríteniük az alkotóknak.
Egy idegen bolygón robotok harcolnak egymással, de a gigantikus csata következtében otthonuk elpusztult. A győzelmet egy Örök Szikra nevű kocka jelentené, de mivel elveszett, az első számú cél a felkutatás.
A kocka természetesen a földön landolt igen-igen régen.


Napjainkban... Közel keleten az amerikaiak - ahogy az már lenni szokott - éppen bevetésen vannak. Egy tábor viszont igen komoly csata során elpusztul. A támadó fél ismeretlen, de tény, hogy technikai fejlettsége jóval meghaladja az emberét.
Az amerikai kormány mindent bevet a titok kiderítésért. Még fiatal kutatókat is, akik persze igen sikeresen ráéreznek, hogy ezek csak idegen bolygóról jött robotok.
Másik szál... Sam Witwiczky egy minden napi fiatal, aki éppen a következő jó jegye érdekében küzd az iskolában, hogy aztán apjától elismerésül kapjon egy igen kényelmes és gyors autót (majdnem egy Porsche-t, de helyette) egy igen ütött-kopott régi sárga autó új tulajdonosa lesz. Szép lassan megismerjük Sam-et, barátait, családját, és Mikaela-t, aki vizuális-pozitívumként domborít, vagyis Sam nagy szerelme.


A kocsinak köszönhetően mondhatni sikerül is összebarátkozniuk. Szép lassan kiderült, hogy Sam nagyapja megtalálta az ominózus kockát és így Sam is belekeveredik a robotok csatájába.
Majd egymás után feltűnnek a robotok és elindul a nagy csata. A tetőpont amikor mindenre fény derül, majd nem sokkal ezután az álcák vezére, Megatron is bekapcsolódik az ütközetbe.
Természetesen a film végén győznek jók és az amerikai filmekben már megszokott szabadság fontosságát helyezik előtérbe.
Nem akartam túlzottan kibontani a történetet, hiszen nagyon nem is lehetne, hiszen a lényeg az látvány.


Sajnos én itt is találtam hibát. Bár lehet, hogy ez volt a legjobb megoldás, de én megnéztem volna hogyan alakul át a robot. Nos ezt nem lehet megtenni, mivel hihetetlenül gyorsan és apró darabok mozgásával alakulnak át a gépek.
Mindezek ellenére én amondó vagyok, ha csak egy akciófilmet akarsz látni, melyben - mondjuk úgy - mókás jelenetek fűszerezik a történetet, ne hagyd ki!

Transformers előzetes