Megmagyarázhatatlan sztorik velem

2011. augusztus 10.
42.9011
Figyelem! Ez a blog már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Ez egy blogbejegyzés, amely nem a szerkesztőség által szerkesztett tartalom. A benne foglaltak a szerző véleményét tükrözik!
Shade profilja, adatai
Shade
Most végre írok valami hosszabbat is, már itt volt az ideje. :) És valami olyasmit írok ami hát valami iszonyat módon távol áll a gamer világtól, de annál is inkább érdekesnek mondható.
 

Mostanában elég furcsa dolgok történnek körülöttem, olyan dolgok amiket nem tudnék tudományos alapon megmagyarázni. Első ilyen az volt, amikor a barátnőmmel este amikor már jól besötétedett bementünk az itteni kis erdőbe, a futópályához sétálni. Csak hogy amikor már úgy a közepe táján jártunk olyan hangokat hallottunk, mintha valaki valamit matatna az avarban, néztünk ezerrel arrafelé, de nem láttunk semmit, láthattunk volna mert azért nem volt korom sötét. Aztán az a hang olyanba ment át mintha valami futkározna, egy ideig olyan volt mintha pont felénk futott volna, de még mindig nem láttam semmit, és én pedig a sötétbe frankón látok...legalábbis az átlagnál jobban. Mentünk tovább, amikor távolabb mentünk a hang teljesen megszűnt. Az erő vége felé voltak padok ahova leültünk pár percre. Én speciel nem ültem háttal az erdőnek ezek után. De ismét mögöttünk olyan hangok voltak mintha valaki elfutott volna mögöttünk, hang alapján nyomon lehetett követni, hogy szábályosan végig futott ott "a semmi". A batárnőm azt kezdte el érezni, hogy az egyik karja, de csak az egyik hirtelen baromira kihűlt, érezte a hideg áramlatot. Ezután az erdő felől ugyan az a matató hang mintha valaki futna az erdőből, csak nem ott hanem már az erdő szélén ahol mi ültünk. Itt kezdett már annyira különös lenni, hogy inkább el mentünk.

És a másik, ami pontosan tegnap történt. A ligetben voltunk, szintén amikor már teljesen be esteledett, és egy padon ültünk, mögöttünk a korom sötétség. Olyan hangokat hallottunk mintha valamik megint mászkálna mögöttünk, mivel levelek borították a talajt. Biztan állítottam, hogy biztos valami sün, madár, vagy valami patkány lehet. De aztán furcsává vált, hogy ennyi helyről jön a hang, néha jobbról néha balról. Elővettem a telefonom, aminek a hátulján egy erős led lámpa van és néztem mi lehet az. Nem láttam semmit, észrevettem, hogy előttem egy levélkupac megmozdul, mintha valaki rálépett volna vagy ilyesmi. Fogtam egy faágat és megpiszkáltam, biztos valami bogár van alatta, de semmi nem volt ott. Egy kis idő után inkább odébb álltunk.

Ezt meg egy barátom mesélte, hogy állnak a lépcsőházban és olyan hangot hallottam a folyosó másik végéből, mintha valaki kaparná a falat, de szintén semmit sem láttak.

Volt még pár, de az nem ennyire különös. És nem kell leszólni, nem őrültem meg(annyira), főleg mert nem csak én mesélem be magamnak. Csak valahova leírni jó, hátha érdekel valakit.






28 hozzászólás

Shade

15 éve, 27 napja

marco írta:
Vannak ilyen furcsa dolgok, az tény. Nekem a legkülönösebb óvodás koromban volt, amikor volt egy kölök, akivel zúztuk a várépítést a homokozóban ezerrel. Beszélgetünk, elvagyunk. Lehajtom a fejem, hogy mélyítsem az árkot, visszanézek, kölök sehol. Kérdezem ovónőket, hol van a játszópajti, erre mondják, nem tudják, kiről beszélek. Sosem láttam a kölköt többé.

Ez olyan mély emlék, hogy soha nem tudom elfelejteni. Pedig nem vagyok hígagyú, nem képzelődtem. Már csak azért sem, mert szemben velem a homokvár túloldalán ott volt a lapát, amivel addig lapátolt a várépítő társam...
Na ez durva! meglepett smiley

válasz erre

Vendég

15 éve, 27 napja

Ezek nagyon ijesztő sztorik!meglepett smiley

válasz erre

marco

15 éve, 27 napja

Vannak ilyen furcsa dolgok, az tény. Nekem a legkülönösebb óvodás koromban volt, amikor volt egy kölök, akivel zúztuk a várépítést a homokozóban ezerrel. Beszélgetünk, elvagyunk. Lehajtom a fejem, hogy mélyítsem az árkot, visszanézek, kölök sehol. Kérdezem ovónőket, hol van a játszópajti, erre mondják, nem tudják, kiről beszélek. Sosem láttam a kölköt többé.

Ez olyan mély emlék, hogy soha nem tudom elfelejteni. Pedig nem vagyok hígagyú, nem képzelődtem. Már csak azért sem, mert szemben velem a homokvár túloldalán ott volt a lapát, amivel addig lapátolt a várépítő társam...

válasz erre

skyman

15 éve, 27 napja

Shade ilyen megmagyarázhatatlan dolgok sűrűn történnek az emberekkelröhögő smiley

Emlékszek egyszer volt olyan, hogy ugye a mi házunk előtt húzódik egy erdő és este olyan 11-12 között távolról ilyen sikító kacagó hang hallatszott, de nagyon gyorsan közeledett. Aztán mintha neki ment volna egy fának, nagy durranás és csend. A kutyák szaladtak ki de semmit nem találtak. röhögő smiley

válasz erre
123a(z) 3 -ből
 
legutóbbi hozzászólások