A napokban megjelent Medal of Honorról annyi lehúzó kritikát olvastam, hallottam, hogy úgy érzem nekem is meg kell osztanom a véleményem a játékkal kapcsolatban. Először is leszögezném, hogy nekem a játék tetszik. Hogy miért azt hamarosan bővebben kifejtem, de először elmesélem azt, hogy hogy indult az egész Warfighter móka.
Első találkozásom a játékkal nem volt épp zökkenőmentes. Igazából mocskosul akadt és ehhez képest a látvány sem volt túl impozáns. Mivel két HD6970-es kártya van crossfire-be kötve a gépemben ezen ezért cseppet csodálkoztam. Ez a szaggatás akkor is megvolt, ha visszavettem a játék grafikáját teljesen low-ra. Nem kellett sokat keresgélnem a neten mire megtaláltam, hogy ugyanez a probléma másnál is ilyen kártyákkal cf-be kapcsolva. A megoldás is meglett, fel kell tenni a legújabb ati drivert ami még béta fázisban van 12.11-est ha jól emlékszem. Ez meg is oldotta a problémát.
Belekezdtem a single player kampányba is amitől nem vártam túl sokat. Az első pálya remekül indul, hatalmas robbanások közt lövünk arra aki csúnyán néz ránk miközben körülöttünk kb minden romokba dől. Fordulatokban gazdag sztorira persze nem kell számítani. A terroristák mind csúnya bácsik és nagyon meg kell őket ölni.
Pár bugtól a hajam égnek állt. Ilyen volt az mikor a játék által kijelölt ösvényen menve is beleakadtam valami láthatatlan tökömtudja mibe és kb bele kellett hasalnom a sárba, hogy tovább tudjak bukdácsolni. De volt egy katona aki végtelen deja vube szorult és egy darabig csak pislogva néztem ahogy x-edszere is leugrik az erkélyről majd ismét fent terem. De még ezekkel a bugokkal együtt is egész élvezhető volt a single player kampány.
Az ai-val nekem személy szerint nem volt semmi problémám, bár nem egyszer szaladtak szembe velem így könnyedén le tudtam őket szedni, de simán hihető, hogy nem tudták, hogy ott lapulok és ezért voltak oly bátrak. Többnyire az volt a jellemző, hogy ha nem maradtam fedezékbe nagyon hamar leszedtek és ha fedezékben lapultam néha odadobtak egy-egy gránátot. Ők is fedezékeket kerestek és váltották is őket, ha épp úgy adódott. Persze ha jól helyezkedtem simán kikaptam őket míg a csapattársaimmal voltak elfoglalva. De én azt mondom ez így még teljesen rendben van főleg a COD-hoz és a Bf3-hoz képest ahol néha az volt az érzésem az ai csupa szuicid hajlamú emósokból áll akik hosszú tömött sorokban állnak a halál pénztáránál ahol én adom nekik a blokkot egy pénteki munkanap utolsó perceiben.
Még be sem fejeztem a kampányt utamat vettem a multi felé. Ami az elején cseppet szokatlan volt számomra. Elég rég játszottam Medal of Honor játékkal ezért nem tudtam mit várjak. Úgy fogtam ebbe, hogy "na akkor a Battlefieldre vagy a COD-ra fog e hajazni". Kellemes meglepetésként vettem észre, hogy egyikre sem. Egy egészen érdekes játékstílust lehet felfedezni ebben az fps-ben. Fedezékről fedezékre is érdemes haladni (ezt segíti az is, hogy ha futás közben gugolást nyomunk csúszunk kicsit a talajon), de ugyanakkor fel kell néha ismerni a helyzetet amikor nem lehet finomkodni csak berontani valahova és osztani az ólmot mielőtt mi kapnánk.
Maga ez az "ólomosztós" rész pedig jól sikerült. Szinte lehet érezni ahogy a kilőtt töltények szaggatják szét az ellenfelet, vagy ha a fegyver másik végén vagyunk akkor épp minket. Nekem különösen a sniper tetszett, ahogy az az egy kilőtt töltény átsüvít a harcmezőn és becsapódik, hát az nagyon el van találva. Viszont itt nem bírom ki, hogy ne említsem meg az egyik legidegesítőbb bugot a játékban. Mikor a töltényt kilőttük és betöltjük az újat, egy pillanatra elemeljük ugye a fegyver távcsövét a szemünktől. Igen ám, de a zoomolás ugyanúgy megmarad ilyenkor a távcsőn kívül is. Magyarul nem a fegyver zoomol hanem a szemünk ami azért egy elég erős bug szerintem és nagyon remélem, hogy javítva lesz.
A Frostbite 2 enginnek köszönhetően a fizika teszi a dolgát. A robbanások is ütnek, ha nem is olyan hollywoodi mértékben mint a kampányban, azért ami robban az robban. Ami multiban különösen tetszett ezen a téren, hogy volt egy kis hőhíd ami az orrom előtt szakadt rá az alatta fekvő autóroncsra egész realisztikus módon összelapítva azt.
Maga a karakterfejlesztés elég puritán. Van néhány kasztunk amiknek fix tulajdonságai vannak. A fegyvert változtathatjuk és átszerelhetjük a tartozékait, de kb ennyi. Ez a fegyverszerelés mondjuk szerintem egész jó néz ki, fps nézetben pakolgatja elénk egy katona a mordályt mutatva mindig azt a részt amit épp átvariálunk. Ha pedig a festést állítjuk át akkor leteszi elénk, majd ha végeztünk ismét felveszi. Jópofa.
Az osztályokat nem mutatnám be részletesen, van minden ami kell. Itt megemlíteném azt ami nekem egész tetszett, hogy a support egység aki cígöli a medik cuccot vagy a lőszert az nem úgy látja el a csapatot, hogy leteszi a földre a cuccot hanem tud adni a társainak lőszert/bucimacis sebtapaszt, de a társai is odamehetnek hozzá és a motyójából menet közben kiszolgálhatják magukat. Szerintem ez egy egész jó megoldás.
Beállíthatjuk még a karakterünk nemzetiségét (magyar itt sajnos nincs).
A karakterválasztás egyébként egész érdekesen néz ki. Elénk rakja a játék az összes katonát, de olyan formában kb mintha egy csoportképet akarna róluk készíteni majd a kiválasztott katona szépen kisétál a képből, hogy tegye a dolgát.
Játékmódokból, pályákból valóban nincs sok (8 pálya és 8 játékmód), de ezek közt azért van változatosság. A szokásos tdm mellett van egy home run nevezetű mód ahol az egyik csapat két zászlót őriz amit az ellenségnek el kell lopnia. Itt nincs újraéledés és akkor van vége a körnek ha az egyik csapatból mindenki meghalt vagy a zászlót ellopta a támadó csapat. Persze időkorlát is van aminek lejártával a védő csapat nyer. A többi játékmódot nem mutatnám be, igazából ez az ami így hirtelen nekem kicsit egyedinek tűnt. Persze van bomba telepítős, meg terület foglalós, védős játék is.
Még egy apróságot említenék ami színesíti a multit. A játékban a battlelog-on belül van egy Nations menüpont ahol a tényleges nemzetek versenghetnek egymással aszerint, hogy ki melyik országhoz tartozik gyűjtik a pontokat. Mi magyarok jelenleg a 70. helyen állunk (a 193-ból), de ez az állás akár percről percre változhat. A pontokat úgy számolja a rendszer, hogy a játékosok a pályán nyújtott teljesítményük után úgynevezett tokeneket kapnak. Ezeket a tokeneket pakolhatják be a közösbe és összesített számuk adja az adott ország pontszámát. A személyes statisztikánknál pedig a magyar zászló lobog a háttérben.
Egyetlen dolgot nem értek csupán, ha ezt ilyen jól beleépítették a rendszerbe miért nem csinálták meg azt is, hogy a játékban legalább az egyenruhánkon a saját nemzetünk zászlaja díszelegjen.
A korábban említett katona nemzetiséggel ez sajnos nincs szinkronban, pedig jópofa lenne.
Összességében a játék szerintem nem lett rossz, persze sok hibája van és azt is aláírom, hogy nem tetszhet mindenkinek, de én azt mondom, hogy akinek van lehetősége mindenképp próbálja ki mielőtt véleményt alkot róla! Bár ez a leírás amit itt összehoztam nem teljes (azért remélem nagy hülyeséget nem írtam) mégis az eddig olvasott és hallott tesztek összességében nem írták le magát a játékot. Legtöbben összes kreativitásukat beleölték a válogatott szidalmak felsorakoztatásába és valahol elveszett a lényeg.
