Ma pontosan két esztendeje annak, hogy elszegődtem a Game Channel-hez. Élénken emlékszem a napra, amikor a különféle hazai site-ok között böngészve ráakadtam erre. Feltűnt, hogy egyelőre relatív kevés a konzolos téma rajta, amit szívem szerint azonnal megtöltöttem volna minden számomra érdekes dologgal. Meg is kerestem marco-t, megbecsült laptulajdonosunkat, akinek bemutatkozván megmutattam pár korábbi cikkemet és Ő azonnal rábólintott, próbáljuk meg, mondván, úgyis terjeszkedési terveket dédelget. Azóta rengeteg víz lefolyt már a Dunán, fényévekre vagyunk attól, amit az akkortájt betévedők láthattak. Kapott a Game Channel többek között egy vagány, vadonatúj dizájnt, rengeteg közösségi funkciót és szép lassan elkezdtek rendszeresen megnyilvánulni az olvasók a fórumokon, akik ma már az oldal valódi kemény magját képezik. Annak idején Gömi kollégámmal vettük át a hírblock-ot, mi írtuk a Game Channel első saját híreit és egészítettük ki egymást nap, mint nap. Gömi sajnos már nincs velünk a kötelékben, de olyan kollégák toppantak be később, mint Maniac, vagy Yoyo, akiket közösen szavaztunk be a rengeteg jelentkező közül. RED és Maniac időközben jó barátokká avanzsáltak és nem csak munkáról diskurálunk, amikor időnk engedi.
Sok mindent csinálnék másként, ha újra élhetném életem kulcsfontosságú pillanatait, döntéseit, de a Game Channel-t mindenképp szeretném részének tudni. Két év nem a világ, de sokszor meg tud fordulni ennyi idő alatt az emberrel. Örömben, bánatban, hétvégéken, ünnepnapokon is szívesen ülök gép elé, hogy megosszak Veletek valami frisset, pár gondolatot, vagy játékipari történést, elhivatottság vert bennem gyökeret a munkám iránt. Igyekeztem az elmúlt két év alatt korábbi tapasztalataimat kamatoztatni és kedvelhető, könnyen emészthető, de lehetőség szerint egyedi stílust kialakítani. Újat mutatni ebben a szakmában már szinte lehetetlen, az úttörők nem mi vagyunk, mi is korábbi pionírok szavain nőttünk fel, ittuk őket és felnéztünk rájuk, követtük példáikat és építkezünk az általuk bennünk lefektetett alapokra. Szeretném minden kedves olvasómnak megköszönni az eddigi hűségét, bizalmát és nem különben a támogatását, mert e nélkül bizony nem ment volna. Ryo san, Blindman, Rambo, Dante576?, hogy csak párat említsek a teljesség igénye nélkül azok közül, akik a szívemhez nőttek, örülök, hogy megismerhettem őket. A múlt már megtörtént, a jövő pedig még igen sok kihívást tartogat, remélem, hogy azokat is Veletek élhetem meg. Köszönöm marco-nak a lehetőséget, kollégáknak a segítséget és az olvasóknak a támogatást. Maradjatok velünk még sok-sok éven át.
Kyo mindent visz, Barátom! 
