Hogyan tette tönkre egy játék az évem...

2013. augusztus 28.
42.6371
Figyelem! Ez a blog már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Ez egy blogbejegyzés, amely nem a szerkesztőség által szerkesztett tartalom. A benne foglaltak a szerző véleményét tükrözik!
sKim profilja, adatai
sKim
Elmesélem nektek a történetem, hogy egy játék hogyan tette tönkre egy évem...


Minden tavaly novemberében kezdődött. Amikor egy hírportálon egy hírdetés fényében rátaláltam a District187 játékra.
Nagyon beleéltem magam, hogy végre kipróbálhassam. A rossz internetnek hála, 18 óra alatt le is töltöttem az egészet. Hajnali kettőkör fejeződött be, feltelepítettem és azonnal kipróbáltam. Nem bírtam várni...Akkor lépett be édesanyám a szobába és elkezdett kiabálni, hogy miért nyüstölöm még a fránya kompjútert?! Persze kicsit súlyosabb szavakkal. Ez már egy intő jel volt, hogy ez a játék még a "sírba" visz.

De engem nem érdekelt. Másnap délben keltem fel amikor a családtagjaim ebédeltek. Felébredtem, bekapcsoltam a számítógépet és vártam, hogy betöltsön. Addig ki mentem hozzájuk. Leültem ebédelni. Mikor végeztem az étkezéssel, addigra már be is töltött minden szépen. Beléptem a játékba és - pontosan nem emlékszem - de este 9-ig játszottam. Utána kikapcsoltam a gépet, mert akkor már tudtam, hogy sokat játszottam...

Nem bírtam aludni, mert aznap éjjel nagyon hideg volt és szinte reszkettem. Úgy éjfél körül nyomott el az álom. Minden kezdődött előről. Iskolába mentem - hétfő volt... utáltam a hétfőket. Hiszen mindenki utálja. Végig szenvedtem azt a 6 órát bent az iskolában. Azon a 20perces visszaúton amit a buszon töltöttem - elaludtam.
Arra ébredek fel, hogy egyel arrébb településen áll meg a busz. Mondtam magamban: "Ez aztán nagyon jó" - persze itt is visszafogtam magam. Télen, mínusz 10°-ban sétálhattam 5km-t haza. Hazaértem, anyám már aggódva várt az ajtóban, hogy miért értem haza ilyen későn. Mivel 5km gyaloglás nem 10perc...Leültem a kandalló mellé felmelegedni. Miután felmelegedtem, nem csináltam meg a leckém, mert nem érdekelt. Szerintem ki fogjátok találni mit csináltam. Igen! Leültem játszani.

Ismét 5-6 órát játszottam folyamatosan, néha csak inni mentem ki, vagy éppen wc-re. Ez így ment napról-napra. Az iskolában elkezdtem rontani. Az osztályfőnököm felfigyelt rám, hogy mennyire fáradt vagyok az iskolában és ezt a jegyeimen is észrevette. Másnap felhívta anyámat, hogy megkérdezze miért vagyok annyira fáradt. Felelte: " Hát mostanában elég sokat ül a számítógép előtt" - piruló arccal. Az osztályfőnököm azt tanácsolta, hogy ne gépezzek legalább egy hétig.

Nehéz volt betartani, mivel mindent újra kellett vennem a játékban, lejártak a cuccaim, a fegyvereim. A hét végére ideges voltam... Fél 7-kor felkeltem, hogy megvegyem újra a felszereléseket. Azthiszem délben kopogott anyám az ajtón, hogy kész az ebéd. Persze mitsem sejtve azt hitte, hogy alszom, de ott talált a gép előtt karikás szemekkel. Akkor nagyon mérges lett és kiabált velem. Én becsuktam az ajtót, betakaróztam és elaldutam.

Ugorjunk is egy kis időt...

Május vége lehetett, amikor már rosszul álltam 2-3 tantárgyból. Történelem,Irodalom,Matematika...
Ebből kettőt sikerült kijavítanom.

De a matematikát nem.

Mivel éjjel-nappal játszottam, nem tudtam koncentrálni matek órán a feladatokra.
Év végén megbuktam matekból...Anyám csalódott bennem. Beíratott korepetálásra, heti kétszer - óránként 800 forintért. Persze ezt mind ők állták. Egész nyáron jártam különórára, minden héten.
Augusztus volt. Amikor már kezdett izgatni, hogy mi lesz velem és hogy hol rontottam el. Rájöttem a játék volt a ludas.

-Augusztus 22, javítóvizsga matekból..

Bementem az iskolába fal-fehér arccal, gyomorideggel és remegő kezekkel. Az izgalomtól teljesen kész voltam. Bementem a terembe, de a tanár nem jött. Ettől csak fokozódott bennem az izgalom és kezdtem rosszul érezni magam. Rájöttem, hogy csak éhes vagyok, mert egész nap nem ettem semmit, sőt még előző nap sem. Kivettem a táskámból a párizsis szendvicsem, mind befaltam.. Jobban lettem, jobb is lett a közérzetem. 20 perc után belépett a tanár. Elémrakta a 2 és fél oldalas dolgozatott és azt mondta: " Aki nem tudja az anyagot egész évben, az mostsem fogja tudni". Igaza volt. Nem tudtam szinte semmit.

Elkezdődött a szóbeli. Ott többet tudtam, mint írásban ezért ott több pontom lett sokkal, mivel mindenki tudja rólam, hogy szeretek sokat beszélni. Később rátértünk a személyes részre. Azt kérdezte, miért nem tudom ezt a teljesítményt év közben megmutatni? Feleltem neki: Tanárúr! Sajnálom, hogy nem tanultam egész évben. A játék elvette az eszem és nemtudtam szabadulni tőle. Látta rajtam, hogy őszinte vagyok és azt mondta: "Nembaj, következő évben biztos menni fog". Ránéztem láttam rajta, hogy mosolyog, ezzel elárulva azt, hogy átengedett. Megígértette velem, hogy amikor hazaérek, azonnal töröljem le a játékot a gépről. Örömtelien hazaértem, körbecsókoltam a családom.

Bekapcsoltam a számítógépet, de ezúttal más céllal. Letörölni azt a szemét játékot.

Amikor letöröltem, jobban éreztem magam, mintha újjá születtem volna...
Újra járok a barátaimmal focizni és a többi.
Bízakodva várom a következő tanévet.

Game Over!
17 hozzászólás

sKim

12 éve, 9 hónapja és 2 napja

Alice írta:
érdekes történet, de soha nemtudnám ezt végig csinálni. mármint én alapból közepes rossz tanuló voltam átlagban. Pontosabban ami érdekelt az jól ment, ami nem, az rosszúl röhögő smiley
Nekem a játékok pont hogy jó hatással voltak az életemre.

sok játék angol nyelven volt és későb baz online dolgoknál is elengedhetetlen a nyelv ismerete, sőt én nagyon szociális egyén vagyok éls bolondozós ígynálam a hülyülés kötelező még egy vér komoly gameben is. Ez után ragadt rám az angol nyelv, sőt filmeket meg mindenfélét angol felirat később már csak szinkronnal nyomtam. 2es szintemet felhoztam 4-5re és elég jól eltudok csevegni. nem azt mondom vér profi vagyok, meg full jó nyelvtanilag. De ahhoz képest, hoyg senvedtem világ életemben vele, a játékoknak köszönhetően már úgy felelgettem 1-1 random témából érettségi előkészítőn, hogy mellette rajzolgattam. Halál lazán.

1 játék több étre ennyire nem tud beszippantani. vagy is igen az FF 8 anno betudott pl, meg 1-2 játék, de attól nekem szükségem volt emberi társaságra.

Soha nem tudnám a játékot okolni az én saját hibámért. mert lássuk be, ez olyan mint a videojáték miatt ölt a gyerek c. fejezet. ó te nem öltél senkit, de ez kifogás, amit mind a játékra kennek.

Az addiktív tevékenységek, csak önmagunk hibája. ott vannak az alkeszok, cigisek és midnenféle. én pl édesség függő vagyok röhögő smiley (nem vagyok bálna nyelvnyújtó smiley mert nem kell túlzásba esni). Szóval al éyneg az, hogy neked kell megállni és azt modnani nem akarod és kész, majd akkor átszok vele, ha!

Azért örülök, hogy sikerült túllépned rajta, de azért tessék elfogadni, hogy ez a te hibád volt, csak és kizárólag kacsintó smiley
Hát igen én pótvizsgán ott bevallottam az osztályfőnökömnek és a matektanáromnak, hogy ez teljes mértékben az én hibám...

válasz erre

Alice

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

érdekes történet, de soha nemtudnám ezt végig csinálni. mármint én alapból közepes rossz tanuló voltam átlagban. Pontosabban ami érdekelt az jól ment, ami nem, az rosszúl röhögő smiley
Nekem a játékok pont hogy jó hatással voltak az életemre.

sok játék angol nyelven volt és későb baz online dolgoknál is elengedhetetlen a nyelv ismerete, sőt én nagyon szociális egyén vagyok éls bolondozós ígynálam a hülyülés kötelező még egy vér komoly gameben is. Ez után ragadt rám az angol nyelv, sőt filmeket meg mindenfélét angol felirat később már csak szinkronnal nyomtam. 2es szintemet felhoztam 4-5re és elég jól eltudok csevegni. nem azt mondom vér profi vagyok, meg full jó nyelvtanilag. De ahhoz képest, hoyg senvedtem világ életemben vele, a játékoknak köszönhetően már úgy felelgettem 1-1 random témából érettségi előkészítőn, hogy mellette rajzolgattam. Halál lazán.

1 játék több étre ennyire nem tud beszippantani. vagy is igen az FF 8 anno betudott pl, meg 1-2 játék, de attól nekem szükségem volt emberi társaságra.

Soha nem tudnám a játékot okolni az én saját hibámért. mert lássuk be, ez olyan mint a videojáték miatt ölt a gyerek c. fejezet. ó te nem öltél senkit, de ez kifogás, amit mind a játékra kennek.

Az addiktív tevékenységek, csak önmagunk hibája. ott vannak az alkeszok, cigisek és midnenféle. én pl édesség függő vagyok röhögő smiley (nem vagyok bálna nyelvnyújtó smiley mert nem kell túlzásba esni). Szóval al éyneg az, hogy neked kell megállni és azt modnani nem akarod és kész, majd akkor átszok vele, ha!

Azért örülök, hogy sikerült túllépned rajta, de azért tessék elfogadni, hogy ez a te hibád volt, csak és kizárólag kacsintó smiley

válasz erre

BatedMoldHUN

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

Nagyon szép kis történet. Én meg azt hittem, hogy én gépezek sokat. Mellesleg nem nagyon értem, hogy miért pont a Discrict187. Nem valami nagy szám játék mosolygó smiley. Szerencsére velem még ilyen nem történt.

válasz erre

Krees9116

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

Sajnos nekem is tönkretette egy barátságom egy játék, de nincs mit tenni, megtörténnek az ilyenek sajnos.

Én a Diablo 1 részével voltam így, ellenben engem a fejlesztési pályán indított el, ugyanis egy idő után elkezdett érdekelni a 'én is csinálok egy ilyet' téma mosolygó smiley

Viszont tényleg becsülöm, hogy ezt így felismerted, és még több, hogy fel is merted vállalni. Respect!

válasz erre

sKim

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

marco írta:
Azért az szép, hogy felismerted a problémát és tettél ellene. Ez érettségre utal. Tiszteletet érdemel.

Mielőtt végigolvastam, kicsit betördeltem, mert egy nagy tömb volt az egész. Tegyél be sorkihagyásokat időnként, hogy olvashatóbb legyen!
Köszi mosolygó smiley

válasz erre

marco

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

Azért az szép, hogy felismerted a problémát és tettél ellene. Ez érettségre utal. Tiszteletet érdemel.

Mielőtt végigolvastam, kicsit betördeltem, mert egy nagy tömb volt az egész. Tegyél be sorkihagyásokat időnként, hogy olvashatóbb legyen!

válasz erre

PaulMarloW

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

sKim írta:
Ez a másik, hogy a játékra egy centet sem költöttem, mivel csak bankkártyáról lehet, de rájöttem, hogyha már pénzt is költök rá, akkor komoly gondok lesznek.
Én mint dolgozó ember úgy vagyo kezzel a játék vásárlással hogy vannak cégek akik elérték tiszteletemet egy adott produktumjukkal akkor megveszem.Emellett még szoktam félévente egyszer LoLba venni skint az egyik kitanult s kedvenc hősömre.Mindenki kiröhög ezért hogy ő aztán nem költene játékra pénzt...én meg erre csak annyit szoktam mondani én meg nem költenék cigire...

De a havidíjat a mái napig rablásnak tartom, mivel fele annyit se tudnék azzal a játékkal játszani mint amennyit fizetek érte.Talán ha rájönnének a percdíj alapú számlázásra akkor még fizetnék is olyan játékért. röhögő smiley

válasz erre

sKim

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

PaulMarloW írta:
És a jövőben az ilyen felépítésű játékokat amivel játszottál ne játszd mert ezek (éppen úgy mint a havidíj is) erős addiktív faktor képeznek.Én is kerülöm az ilyeneket mert egyrészt felhúznak másrészt ahhoz hogy élvezhető legyen minden nap tolni kéne...."ha már kifizettem" jeligével.
Ez a másik, hogy a játékra egy centet sem költöttem, mivel csak bankkártyáról lehet, de rájöttem, hogyha már pénzt is költök rá, akkor komoly gondok lesznek.

válasz erre

sKim

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

PaulMarloW írta:
Hát igen ilyen ez ha valaki full kreténben tolja.(bocs de az voltál)

ÉS sajnálatos az hogy miközben addict voltál a környezetedben nem éreztette ezt veled senki.Hál istennek én amellett hogy kockulok normálisnak mondható szociális háttérrel rendelkezek és ha társaságban vagyok az életben nem hozom fel a kockulós dolgokat csak ha előttem felhozzák.TAnulmányaim nekem is rosszak voltak talán részben ez is bejátszott mint neked de mint informatikus 95%ban fiú osztály a gamerkedés elkerülhetetlen,Arról nem is beszélve hogy emiatt előitéletes is volt a tanári kar.(biztos volt nektek is olyan osztály a középsuliban amit nem nagyon vettetek számba, mert szerintem mindenhol van.)

NA de egy a lényeg hogy ráébredtél arra amire sokan nem képesek.Emiatt nem kellett volna letörölni a játékot ha szeretsz vele játszani csak szimplán tudatosan élvezni azt, elhatározod magadban h 1 óra kockulás aztán 2 óra tanulás aztán meg elmegyek adott esetben focizni.ÉS máris újra embernek mondhatod magad.Nem egy lowlifenak.
Le kellett törölnöm a játékot, mert úgy éreztem, hogy ha megint belépek akkor megszívom... plusz meg is untam...

válasz erre

jezzahun

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

nekem vannak testvéreim és egy gép... egész nap nem tudok gépezni...szomorú smiley

válasz erre

sKim

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

WillThaWheel írta:
Ha ez valóban megtörtént veled, sajnállak...szomorú smiley De csak megírni sem nehéz egy ilyen tipikus, "Mért nem tanul a gyerek? videojáték miatt." sztorit... Mindenesetre tetszett, teljesen magam előtt láttam a történteket, és az azt jelenti, hogy jó...mosolygó smiley
Hát igen. Az elejére sajnos elfelejtettem írni, hogy velem történt meg konkrétan...

válasz erre

Natin95

12 éve, 9 hónapja és 3 napja

Nekem az a szerencsém hogy kényelmetlen a székem, így másfél-két óránál többet nem tudok gépezni, mert fáj mindenem. röhögő smiley

válasz erre
12a(z) 2 -ből
 
legutóbbi hozzászólások