A történet ott veszi kezdetét, hogy Dénes, aki amúgy Béla, és én is Bélának hívom, mert az vicces, a Dénes meg nem, beköszönt MSN-en, a népszerű, és vírusokádó beszélgetőprogramon. Miközben ment a szokásos zenei eszmecsere, és a legújabb tip-top-laptop megvitatása, valamint, hogy a Damnation mekkora szuperistenkirályság lesz, Dénes, aki Béla, amúgy egyik sem, beszólt, hogy bunkó. Én erre visszamondtam, hogy te vagy a bunkó. De ő csak tette alám a parazsat és ismét lebunkózott. Mire én: Te vagy legbunkóbb bunkó. Erre ő: De te akkor is nagyobb bunkó vagy, mint én. A történet folytatódott feszített másodperceken át, a billentyűzeteinken már izzadtság folyt, a szánk habzott, veríték jelent meg homlokunkon, hajunk összekócolódott, ereink és idegeink is pattanásig feszültek, én nagyot kortyoltam energiaitalomból, és bekaptam egy M&M's csokigolyót, mert az a legfinomabb édesség a világon, mire kimondtam a legbunkóbb bunkóságot: Te vagy a legbunkóbb bunkó bunkójának a bunkós bunkója, akivel valaha is bunkóztam te bunkó. Ennyi bunkót egy mondatban még senki nem volt képes megfogalmazni, így máris felhívtak a guiness rekordok könyvétől, akiket lebunkóztam, de csak azért, mert megkérdezték, hogy mivel sikerült bekerülnöm a könyvbe. Mivel azt hitték őket sértegetem, a világhírnévre törésem elmaradt, így egy blog bejegyzésben őrzöm meg a múltnak, hogy a bunkózás koronázatlan rekordtartója én vagyok!
Legközelebb a Béla, aki Dénes, de inkább egyik sem általi elszólást fogom használni, a binkót, de sajnos egyelőre még nem sikerült értelmes mondatot alkotnom a szóval.
Köszönöm a figyelmet, önök a modern népmesegyűjteményből olvashattak egy bunkó mesét.
Most bunkó voltam?!
