Call of Juarez: Gunslinger

A vadnyugat. Amerika egyik legismertebb korszaka ez, melyet rengeteg regény, film vagy éppen játék feldolgozott már. Öltönyös gazfickók, ördögszekér, vonatrablás és számtalan párbajhős korszaka ez, mely sokak képzeletét megragadja. Az enyémet nem. Őszinte leszek, a vadnyugat nem tartozik a kedvenc időszakaim közé, nem vagyok jártas a témában, kevés filmet/sorozatot néztem meg ezzel kapcsolatban, azok is többnyire csak az időutazás végett foglalkoztak vele. Játékok tekintetében nem sok címet ismerek, a Gun és a Wanted Guns az a két cím, amiket végig is vittem. Így ilyen előélettel estem neki Juarez hívásának legújabb kalandjába.

Noha a vadnyugati címek távol állnak tőlem, a Call of Juarez nem ismeretlen a számomra. Nem is olyan régen volt lehetőségem kipróbálni az első részt, és eléggé húztam a számat. Nem vittem végig, hamar a feledés homályába merült. A folytatásokra nem is vetettem nagy figyelmet, na meg nem is kaptak túl jó értékeléseket, így hanyagoltam a sorozatot. Nem is tudom miért, de valamiért elkezdtem érdeklődni a Gunslinger epizód után, és a végeredmény...




1910 Kansas, valahol a vadnyugaton...
Egy idős férfi lép be a helyi ivóba, a többiek furcsállóan tekintenek az idegenre. Bemutatkozik, a neve Silas Greaves, az ismert fejvadász. Felajánlják neki, hogy ha mesél nekik a múltjáról, fizetik az italait. Silas rövid gondolkodás után belemegy az ajánlatba, és elmeséli élete történetét?

A játék történetét lényegében Silas meséli el, természetesen olyan módon, mintha egy valódi mesét hallgatnánk. Kalandos életútja legfontosabb állomásaiba nyerhetünk bepillantást, melyben megjárjuk a vadnyugat legklisésebb helyeit, találkozunk a kor legismertebb alakjaival, valamint bosszút is állhatunk a múltban ért sérelmeinkért. Főhősünk nem véletlen lett fejvadász, évtizedekkel ezelőtt ugyanis testvéreit meggyilkolták, és vele is végezni akartak, ám csodával határos módon életben maradt, és elhatározta, hogy bosszút áll fivérei haláláért. Felcsapott fejvadásznak, hogy finanszírozza bosszúhadjáratát, no meg így közelebb is kerülhet a tettesekhez.

Mivel az egész játék mesélésen alapul, így a játékmenet is hasonlóan alakul. A folyamatos narrálás szerves része a cselekménynek, Silas folyamatosan kommenteli az eseményeket, valamint halálunkkor is megjegyzi, hogy nem egészen ez történt. A meséknek hallgatósága is van, így természetesen ők is részt vesznek a narrálásban, megszólalnak, megkérdőjelezik a hallottakat, beszélgetnek egymással stb. Silas elmondásai alapján változhatnak a pályák is, hiszen nem egyszer lesz olyan, hogy szorult helyzetbe kerülünk, és a csodával magyarázva eltűnnek az ellenfelek vagy épp hirtelen új utak nyílnak meg a semmiből az eddigi akadályoknál. Sőt lesz olyan is, hogy ugyanazt a történetet két különböző ismeret alapján játsszuk végig.




A játék egy szimpla FPS, így sok dolgunk nem igazán lesz, csak menni előre és lőni akit kell. Persze a golyózáporozást próbálták a fejlesztők érdekesebbé tenni, így néha nem csak a reflexeinkre, de a szerencsére is szükségünk lesz. Silas ugyanis időnként képes elkerülni a halált, ha a szerencse úgy tartja. Na azért nem kell olyan nagy dologra gondolni, csupán arról van szó, hogy a jobb felső sarokban egy kis ikonocska jelez, hogy ha fel van töltve, akkor a Silas-t érő halálos golyót ki tudjuk kerülni: ilyenkor az idő belassul, és a megfelelő irányba dőlve elhajolhatunk a lövés elől. Persze nem hagyatkozhatunk erre állandóan, bele telik egy kis időbe, mire visszatöltődik, bár azért nem kell olyan sokat se várni. Ha már időlassítás, az ellenfelek likvidálásával tölthetjük fel a jól ismert bullet-time-om, aminek aktiválására az ellenfelek vörösen kirajzolódnak, és a lelassult időnek köszönhetően hamar leszedhetjük őket. Fegyverek terén sajna nincs túl sok választék, egyszerre kétféle lőfegyver lehet nálunk plusz a gránát helyi megfelelője, a dinamit lesz segítségünkre. Lőfegyverekből a kihagyhatatlan hatlövetű lesz az elsődleges életvédelmi eszközünk (bár ebből is többféle van), valamint egy duplacsövű sörétes a közelebbi vagy másfajta puska a távolabbi célpontok likvidálására. Ha unjuk a hatlövetűt, a helyére időnként találhatunk egy lefűrészelt csövűt is.

Természetesen a western műfaj egyik kihagyhatatlan eleme, a párbaj is fontos szerepet tölt be a játékban. Általában a legtöbb pálya végén kell leszámolnunk az aktuális riválisunkkal egy érdekes minijáték keretében. Ilyenkor ugyanis csak a két párbajozót látjuk, miközben nekünk az ellenfélre kell fókuszálni, ami a pontosságot segíti elő, valamint a kezünket kell a fegyverhez lehető legközelebb tartani, ami a gyorsabb pisztolyelővételhez szükséges. Amikor meghalljuk az ellenfél szívdobbanását, akkor dönthetünk, hogy azonnal előrángatjuk a fegyvert és tüzelünk, ám ilyenkor becstelenné válunk, vagy megvárjuk míg az ellenfél előbb kapja elő a stukkert és ha szerencsénk van mi gyorsabban le tudjuk lőni, és dicsőséget szerzünk. A dicsőség és a becstelenség között csupán annyi lesz a különbség, hogy Silas mondatai megváltoznak, valamint dicsőségnél több XP-t kapunk. Ja igen, a játékba betettek egyfajta fejlődési rendszert is, melyben általános dolgokat fejleszthetünk, például hosszabb ideig tart a bullet-time, több lőszert vihetünk magunkkal, feloldhatunk dizájnosabb fegyvereket stb.




Összességében egy nagyon hangulatos, helyenként humoros, de mindenek előtt szórakoztató játékkal van dolgunk, melyet öröm volt végigvinni. A szinkronszínészek szerintem hozták a kötelezőt, a zene is megfelelt a western hangulatnak. Látványvilággal sem volt különösebb probléma, a cell-shaded grafika jól illeszkedett a "mesés" környezethez. Multiplayer nincs, bár engem ez egyáltalán nem zavar. A játékidő olyan átlagosnak mondható, ami talán nem is olyan nagy tragédia. Persze akit nem csak a lövöldözés érdekel, az gyűjtögető szenvedélyét is kiélheti, pályánként 3-4 cuccot lehet begyűjteni, ami plusz információkkal látják el a játékost. Az különösen tetszett, hogy a betöltőképernyőn nem csak játékbeli tippeket, de történelmi tényeket is közöltek az adott korból. Én nem szeretem a vadnyugatot, de ezt a játékot még párszor biztos végig fogom vinni. Csak kár, hogy nem lehet benne lovagolni...