Nem hinném, hogy pont ezt a franchise-t kellene itt bemutatnom, szóval nem is teszem. Akinek mégis hiányosak az ismeretei Assassin?s Creed témában, annak kis infómorzsa, csak hogy ne legyek már szemét. 2008. április 11, megjelenik a Ubisoft középkorban játszódó külsőnézetes akció/kalandjátéka, az Assassins Creed. Egy bérgyilkos személyesítünk meg, aki közelharci technikák és szúró/vágófegyverei segítségével teszi el láb alól azokat, akik beleköptek a Testvériség levesébe. Kiscsit Splinter Cell, kicsit Prince of Perzsia, de legalább ezek zseniális ötvözete.
Szemkápráztató grafika, egzotikus helyszínek, ellenben repetitív játékmenet és viszonylag rövid élettartam jellemezte a programot. Ennek ellenére 8 millió eladott példányszám nem lehet a véletlen műve, és mint várható volt, már elkészült a folytatás is a Földön fellelhető összes játékplatformra. Ám, hogy addig se maradjon a kiadó pluszbevétel nélkül, - na és persze nekünk se kelljen mellőznünk Altair kalandjati ? megkapjuk a hőn áhított Iphone-unkra is az Assassins Creed-et (mostantól AC).
A kiadó nem bízott semmi a véletlenre mikor felkérte a Gameloftot a játék elkészítésére. Aki egy kicsit is járatos a mobiltelefonokra szánt játékokban, annak ismerősen csenghet a párizsi székhelyű fejlesztőcsapat neve. Nem egy kellemes játékot tettek le az asztalra már a fiúk/lányok. A választás azért sem meglepő, mert elég szoros viszonyban van a két cég, lévén mindkettő francia nemzetiségű.
A történet egy orvgyilkosról szól, aki a középkori Jeruzsálemben él, és egy titkos bérgyilkos szektának az oszlopos tagja. A társaság fő profiljához híven, a nekik szembeszegülő/útban lévő egyének kiiktatásával tartják kezükben az egész izraeli alvilág irányítását. Altair mint korábban említettem, ?csak? egy bérgyilkos a sok közül. Az ő megbízásait követhetjük nyomon több fejezeten keresztül, ami változatos helyszínekre kalauzol minket. Fő célunk mindig a célszemély kiiktatása, és ehhez a legkülönfélébb módszereket vethetjük be, ilyen például a vallatás, az őrök figyelmének elterelése, vagy a szórakoztató zsebtolvajlás, ezekről bővebben lentebb. A történetre nem lehet panasz, hozza az elvárt szintet, párbeszédek formájában fogjuk az egész történetet megismerni.
Az alkalmazás egy rettentő szép és hangulatos animációvalal kezdődik, miután egy stílusos menüben találjuk magunkat. Itt tudunk új játékot indítani, vagy a checkpointoktól folytatni a játékokat, esetleg a megtanult kombóinkat nézhetjük meg, ahogy azt a játékban is, de arról majd később.
Akciójátékról lévén szó, fontos az irányíthatóság és a jól megkoreografált harcok. Már-már Gameloft jellegzetességnek hat a képernyőn elhelyezett gamepad leosztás, nagy a hasonlatosság a szintén általuk készített Terminátor iPhone játékadaptációjában látottal. Baloldalra került az irányító gomb. Az ujjunk mozgatásának megfelelően fog a karakterünk elmozdulni adott irányba, a jobboldalon, fixen elhelyezett ugrás ? gyors támadás ? erős támadás - védekezés gombok mellett, szituációfüggő gombok is felvillannak, például dobozok mellett azok kézbe vétele, vagy az agyagedények szétrúgása, kivégzés, ha az interakció lehetővé válik. Jó ötlet, minek is foglalná feleslegesen a képernyőn a helyet, ha pályánként kétszer, vagy háromszor van csak szükség az efféle interakcióra.
A harcok közötti játékidőt jól kitölti az ügyességi plattform rész, Altair kész akrobata. Széles mozgáskultúrájával igen látványos mozdulatokat hívhatunk elő, ilyen például a falra futás, vagy a horonnyal való lengés. Bérgyilkos létünk elengedhetetlen feltétele, hogy a lehető legváratlanabb helyekről tudjunk lecsapni áldozatunkra, ezért sokszor fogunk háztetőkön és gerendákon közlekedni. A különböző mozgáskultúrák szépen vannak leanimálva, eltekintve a falra elhelyezett hálón való közlekedéstől, az valami borzalom lett. Rettentő bugyuta, mintha kaktusz lenne szegény hősünk lába között, ránézni is fáj. Sajnos a kamerakezelés néhol igen fura, sokszor nem tudtam például pontosan bemérni azt a helyet, ahonnan elrugaszkodva és pont egyenesen ugorva a szemközti gerendán landolhassak. Szerencsére a pályatervező gondolt az efféle bakikra, mert mindig van egy alternatív út, hogy visszajuthassunk arra a helyre, ahol ugrást vétettünk. Viszont nem egyszer tettem le a játékot az ugrálós részek nehézsége miatt, ami nem a nehézségi szinttel, hanem az irányítás és kamerakezelés nehézségei okoztak.
Zsebmetszés: adott a sötét képernyő, ami az áldozatunk zsebét hivatott szimbolizálni, óvatosan ujjunk mozgatásával tudjunk a fekete színt ?leradírozni?, így látjuk a kiszemeltünk zsebében megbúvó tárgyakat. Általában kulcskeresés céljából fogunk lopni, így ha megtaláltuk a kulcsot, úgy kell kijuttatni a zsebből, hogy ne érjünk hozzá vele egy másik tárgyhoz sem. Felül található egy piros szakasz mutatva a próbálkozásaink számát.
Vallatás: a képernyőn egy emberi test rajza látható, rajta különböző támadási pontokkal. Egy pontra fókuszálva kapunk egy folyamatosan csökkenő sugarú kört, és amint a pereme zöldre vált, nyomjuk rá, ezzel a lehető legfájdalmasabb kínokat okozzuk ellenfelünknek, aki néhány sikeres mozdulatot követően bevallja még azt is, amit nem is kérdeztünk.
A hanghatások remekül illeszkednek a játékba. Mindennek van effektje, és külön piros pont, hogy a párbeszédek az átvezető animációkban alámondással készültek. Le a kalappal, remekül feldobja a hangulatot Altair beszólása, már-már John McClane szintű iróniával kommentálja az eseményeket. Laza...
Már-már szerepjátékos magaslatokba repíti a játékot az a tény, hogy kalandjaink során különböző mozgás- és harcművészeti kunsztokat sajátíthatunk el, amit bármikor megnézhetünk a képernyő jobb felső sarkában meghúzódó tekercsre bökve. Itt található még egy fejlesztő képernyő, ahol vagy életerőnket, vagy fegyverünket tuningolhatjuk a pályán fellelhető kék gömbök segítségével. Ne kérdezzétek, hogy mik ezek, nevezzük tapasztalati pontnak. A piros gömb segítségével ugye életerőnket tölthetjük vissza, amit az ellenfeleink lefaragása után kapunk meg.
Mivel ennek a játéknak története van, amit meg kell becsülni, így nem is fogom lelőni a poént. Tessék végigjátszani.
Mit is mondhatnék zárásképp, minden hibája ellenére (van neki) igényes és szórakoztató alkotás. Nemcsak a Javat használó mobiltelefonokra, de még az Iphone-ra megjelent játékok közül is kiemelkedik hosszúságával és intutív játékmenetével, igaz néha kell egy kis szünet hogy újra élvezni tudjuk a játékot. Kötelező darab, mint ahogy PC-n/konzolokon is. Aki ott végigtolta, annak kötelező, aki itt ismerkedik meg a játékkal, garantálom nem fog csalódni!
U.i: kicsit hosszúra nyúlt az írás, elnézést érte. De még így is vannak dolgok, amikre hely szűkében nem tudtam kitérni. :)
