Álomszakma-vajon csak álom marad?

2013. július 15.
43.1031
Figyelem! Ez a blog már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Ez egy blogbejegyzés, amely nem a szerkesztőség által szerkesztett tartalom. A benne foglaltak a szerző véleményét tükrözik!
Yanez profilja, adatai
Yanez
Gyerekként sokan álmodozunk arról, hogy kik szeretnénk lenni, amikor felnövünk. Később ezek az álmok, gyakran azok is maradnak, csak álmok. De van, hogy felnőttként is más szakmában képzeljük el magunkat, olyanban, ahol úgy érezzük, ez nekünk lett teremtve. Én is ebben a csónakban evezek.


Bevallom, kissrácként nem túl gyakran merengtem el azon, hogy ki szeretnék lenni. Persze mindenki álmodozott arról, hogy milyen jó lenne szuperhősként a jövőben, embereket menteni meg és kivül hordani az alsógatyánkat. Ám mi a helyzet a dolog reálisabb oldalával?

Van aki biztos abban, hogy amikor bevégzi a tanulást, egyetemet meg miegymást, akkor valóra váltja egyik álmát és az lesz, aki mindigis akart lenni. De gyakan kell csalódnunk az ilyesfajta, sziklaszilárdnak tünő terveinkben. Az élet olykor váratlan fordulatokat vesz, események sorozata történhet, illetve történik meg, melyeknek hála, teljesen más irányba terelődhetünk. Ez néha lehet rossz vagy úgyanúgy jó.

Én elégedett vagyok az életemmel, de persze nem 100%-ig. Mint sokan másnak, nekem is vannak elképzeléseim, álmaim, egy tökéletes munkáról. Pontosabban 3 ilyen létezik, már jó ideje! Tehát a következő szakmákban érzem úgy, hogy jeleskedni tudnék:

ÍRÓ

Álomszakma-vajon csak álom marad? - 2. kép


Annak ellenére, hogy 10 éves koromtól írok, csak az utóbbi 2-3 évben érzem úgy, hogy egyszerűen imádnám a szakmát és tökéletes könyveket alkotnák. Igaz legfőképp humoros elbeszéléseket írtam, de szerintem könyveket is remekül tudnék. Bár helyesírásban én sem vagyok tökély, de nem túl gyakoriak hibáim és egyébként is ez nem gond, mert mindig lehet utánjavítani.

Egy író egyik legnagyobb fegyvere a fogalmazás. Úgy kell összerakni a szavakat, megszerkeszteni a mondatokat, hogy azok szinte az első perctől kezdve érdeklődést váltsanak ki az olvasóból. Na ez az, amit akár örökké is fejleszthetünk, ebben sose leszünk ideálisak.

De önmagában a megfogalmazás fabatkát sem ér, ha az iromány története, témája, olyan szinten unalmas, mint egy cenzurázott pornófilm. Nekem szerencsére rengeteg ötletem van, tonnaszámra alkotnám a könyveket. De sajnos se időm, se lehetőségem. Ahhoz, hogy belemerüljek az írásba, abszolút fitnek kell lennem fizikailag és morálisan. Az életem egyenlőre egy rohanás, úgyhogy jelenleg hanyagolnom kell ezt az álmot :(

RENDEZŐ

Álomszakma-vajon csak álom marad? - 3. kép


És itt van a második álmom, ami már egy picit komolyabb tudást ígényel. Kb 8-9 éves koromtól álmodozok arról, hogy egyszer megadatik a lehetőség és a fejemben élősködő történeteket, filmvászonra is vihetem. Ennek az esélye persze nagyon kicsi, de a remény hal meg utoljára és amúgyis, álmodozni szabad.

Haverommal nagyon komoly terveink voltak ebben az ügyben. Szereztünk is egy pazar videókamerát(Sony) és a humoros írásaimat, sorozatként filmesítettük meg. 3 rész készült belőle és mindenkinek nagyon tetszett, aki látta. Sajna már elvesztek valahol :( De ezeken kivűl is sok rövidfilmet csináltunk. Már a számítógépes trükközést, effektusokat is komolyan tanulmányozta a barátom. Elszántuk magunkat, hogy egy nagyon ütős kis filmecskét alkotunk.

És aztán hirtelen kiutaztam külföldre, immár 7 éve, így szépen a polcra került eme álom. Remélem valamikor erre is lesz alkalmam, no meg időm!

NYOMOZÓ

Álomszakma-vajon csak álom marad? - 4. kép


Ez eléggé "másnak" tűnik az előbbi kettő után, de úgy vélem nyomozóként is megállnám a helyem. Korrekt példákat nem tudok felhozni, hogy miért. Mondjuk mindig megfigyelem az embereket és következtetéseket vonok le. Például, kinek mi a szakmája, ki miről gondolkozik éppen meg még számtalan dolgot. Szeretem a detektív, bűnügyi filmeket, főleg azért, hogy még mielőtt lehul a lepel, hogy ki a gyilkos, én már azelőtt rájöjjek és oldjam meg az ügyet.

De mint említettem, ezek sovány példák. Egy remek nyomozónak hihetetlenül jó memóriával kell rendelkeznie, és ami még fontosabb, rohadtul pazar logikával! Figyelnie kell a részletekre és nagy türelemmel kell bírnia.

Nem vagyok biztos benne, hogy nekem ez mind megvan, de valamiért úgy érzem, ez nekem való! Imádnám! Vajon lesz-e rá lehetőségem? A jövő még nagy meglepetéseket tartogathat!

Bárhogy is alakul az életem, fogok igyekezni, hogy elégedett legyek továbbra is, még ha meg sem valósul egyik álmom sem, ami ezeket a szakmákat illeti.
Gondolom egy ilyen gamer oldalon, sokan szeretnének videójáték programozók lenni, de lehet, hogy tévedek. Ti milyen munkáról álmodoztok, esetleg van olyan, aki már megvalósította?
28 hozzászólás

csirkee

12 éve, 9 hónapja és 26 napja

Hát...ha én elkezdeném leírni, hogy mi minden akartam lenni...ki se férne röhögő smiley De azért írok pár példát, hogy el tudjátok képzelni. Egyébként mikor kijelentettem, hogy én mi akarok lenni, általában a család kiakadt és azt mondta h nem vagyok normális! röhögő smiley

Akkor kezdem: kukás, orvos (túl vastag az anatómia könyv, így kukáztam), miniszterelnök asszony (Mo-on az első, Margaret Thatcher egyik példaképem), színész (de ahhoz túl jó vagyok), légiutas-kísérő (nem bírom a leszállást), ügynök, rendőrnő (de megutáltam őket), bankigazgató, bankár, kamionos, tanár, tervező stb stb...

Ezek ellenére közgazdász lettem, bár most jelenleg egy másik szakmában is próbálgatom szárnyaimat! mosolygó smiley Meglássuk mi sül ki belőle, bár értek mindenhez szóval.... röhögő smiley

Jó blog lett! mosolygó smiley again...

válasz erre

marco

12 éve, 9 hónapja és 26 napja

Uhh hát én nem tudok ilyen szakmákat elképzelni mint amit Yanez, rDAVE és Marduk is felsorolt, részemről, amit szerettem volna, abban dolgozom. Sikerült az álomszakmámban elérni a sikereket és ennek nagyon örülök.

A fejlesztést már 12 évesen csináltam (8 éves korom óta írok programokat), C64-en akkor gyerekként már sikerült fizetős munkát csinálnom, méghozzá nemzetközi cégnek, ami elég fura, épp ezért édesapám akkori vállalkozása intézte a papírmunkát.mosolygó smiley

Másik, aminek a GC is a jele, ami nem feltétlenül alkotás (a fejlesztés számomra az), hanem egy olyan közeg létrehozása, amit sokan szeretnek, csatlakoznak hozzá és együtt alkot mindenkivel egy nagy egészet. Ez a magazin-kiadás.

A játék meg gyermekkorom óta a szenvedélyem, így mindezt ötvözni egyszerre - ez nekem az álommunka.mosolygó smiley

válasz erre

Marduk

12 éve, 9 hónapja és 26 napja

Hát nekem is vannak álommunkáim, viszont egy részük nem fog megvalósulni soha. Először kezdeném, amikre semmi esély sincs, de azért jó lenne, ha véletlenül a sors úgy hozná, hogy mégis röhögő smiley Az egyik ilyen az autókereskedő, aki régi autókat kutat fel és esetleg restaurál, ha szükség van rá. Azért tetszik ez, mert sok autót ki tud próbálni, amit egy átlag ember nem tehet meg. A másik, ami sose fog összejönni, az a tűzszerész (mondjuk erre még van egy kis minimális esély). Hát a többi álommunka, amire van esély az a botanikus, mert szeretem ezeket az egzotikus, ritka növényeket, meg amúgy a növényeket is. Erre látom eddig a legnagyobb esélyt, mert eddig úgy néz ki, hogy ezt szeretném fősulin/egyetemen tanulni. A másik, ami nagyon érdekel az a toxikológia, az-az a mérgek és mérgezések. Gondolkodtam a génbiológián, mikrobiológián, virológián (vírusokkal foglalkozik), infektológián (fertőzésekkel foglalkozik) is. Ezek középkategóriába tartoznak, mert látok is rá esély, meg nem is röhögő smiley Az a baj, hogy ezeknek csak más országokban van jövője, itt meg nem.

válasz erre

rDAVE

12 éve, 9 hónapja és 27 napja

Én is eljátszottam már ezekkel kicsit, de tovább nem jutottam, csak a mi lenne, ha részig. Írást gyorsan el is feledtem, bár több hónapja tervezek egy epizodikus formában megjelenő krimi történetet ide GC-re, de még a megvalósításig nem jutottam el. Filmrendezés rengeteg lehetőséget adna az alkotási vágy kielégítésére, szinte akármit vászonra vihetnék, azt nagyon élném, bár lehet többször nem lenne lehetőségem. röhögő smiley
Nyomozóra is gondoltam, bár inkább csak magamat képzeltem el néhány kedvenc művemben. mosolygó smiley
Videojáték készítése csakis projekt vezetőként érdekelne, hogy saját világokat alkothassak, egy sajátos látvánnyal, történettel.
Amin komolyabban elgondolkodtam a zenei pálya (hangszer eladótól egészen a világsztárig terjed) és még versenyautó volánja mögött is szívesen látnám magam, még akkor is, ha nagyok ellen esélyem sincs, csak egyszerűen megélni belőle és bőven elég lenne, ha legalább a középmezőnyben tudnék mindig maradni.

válasz erre
123a(z) 3 -ből
 
legutóbbi hozzászólások