Vendég írta:
Ingyen tanulás alatt azt értem, hogy az állam ingyen biztosítja, hogy járhasson az ember iskolába. Tehát azért nem kell fizetni, hogy beülj egy órára hallgatni. Az, hogy ez amúgy plusz költségként mennyit jelent (tankönyv, ebédjegyek, kolesz esetleg, zsebpénz, stbstb) az már más kérdés. Ez azonban eltörpül amellett, ha pl valaki egyetemen nem államilag finanszírozott, mert átlagosan több százezer forint jelenleg egy költségtérítéses félév egy normális helyen. Ja és ott könyveket meg egyéb felszerelést venni már bőven meghaladna mindenféle anyagi keretet. A párom pl megvette az alap dolgait a szakjához, nagyszótár (általános és gazdasági) plusz ami még kellett könyv és majd 80ezret fizetett csak ezekért egy félévben. Köv félévre is jók ezek természetsen, de jönnek új órák, amire esetleg más kell, tolmácsképzésre valami, vagy épp akinek ami. Rengeteg ismerősöm egyetem alatt amellett, hogy ösztöndíja és szoctámja is van kénytelen melózni, hogy a több tízezres albiját és a kajáját meg könyveit, fénymásolatait (ja és az esetleges több tízezer forintba kerülő kötelező terepgyakokat, nekem is volt minden évben átlag 30ezerért) tudja fizetni. Természetesen ha Te így látod és csinálod a dolgaidat, melózol mellette, mert muszáj és így tovább, akkor ez nem Neked szólt. Te tudod mit jelent suli mellett dolgozni valahol, de sajnos a 90%-ának gőze sincs ehhez és csak nyavalyog. Kb 300 diákom van és látom mit csinálnak, mesélik a dolgaikat minden nap. Alig tudnék kb 3-4 embert mondani egy 30 fős osztályból, aki talán dolgozik valahol, vagy hát nem is dolgoznia, mert mért, ha nem muszáj, de legalább értse miről van szó, illetve otthon segédkezik ha kell. Az osztályok több mint fele órákon is csak teng-leng, semmit sem csinál, arról beszélnek, hogy rúgtak be előző este és némelyik még áltsulis korú... és persze panaszkodnak, hogy milyen rossz nekik, mennyire sok a tanulni valójuk és milyen nehezen lehet jó jegyet kapni. Na igen, nagyon nehezen: én 10-15 éve voltam kb ilyen helyzetben. Akkor nálunk a minimum a ketteshez 50% volt, de egyes tanárok 60%tól adtak kettest. Nem beszélve arról, hogy az érettségit nem lehetett előre hozni, régi rendszer volt, egyszerre kellett és 60%tól volt kettes. A továbbtanulásnál ha a pontszámok arányait nézem, akkor nálunk még 120 volt a max elérhető, a mostaniban 480, tehát míg az én szakomon mikor felvettek 100 volt a ponthatár, ami akkor kb az átlag volt, most 400 pontnak felelne meg. Ehelyett a szegedi egyetemen a TTK-n a legmagasabb ponthatár 291 volt tavaly, matekra pl ha jól emlékszem 160 pont volt a szint.... gyak valaki megcsinálja a 20%-tól meglevő érettségijét kettessel és kész, bent is van az egyetemen, nevetséges.... Na mindegy, csak szörnyű hová süllyed szép lassan ez az ország.
hozzászólás

 
legutóbbi hozzászólások
 
marco profilja