openSUSE 11.4 - teszt

2011. április 28.
73.5461
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
tsaby profilja, adatai
tsaby
A DistroWatch.com szerinti ötödik legnépszerűbb Linux disztribúció, az openSUSE idén márciusában jelentette meg a 11.4-es verziószámú kiadását. Az előző verzió megjelenése óta eltelt időben a fejlesztők számtalan újítást hajtottak végre ezen a terjesztésen. A most kipróbált terjesztés a fejlesztők szerint jobb hardvertámogatást, gyorsabb csomagkezelést és nagyobb teljesítményt biztosít a használójának. Nézzük meg, hogy ténylegesen érezhetőek-e ezeknek az újításoknak a hatásai a mindennapokban?


Az openSUSE legújabb kiadását a 2.6.37-es Linux rendszermagot tartalmazó telepítő médiákról installálhatjuk a számítógépünkre. Ezek a lemezképek letölthetőek 32, vagy 64 bites architektúrához készített DVD lemezkép formájában. Mindezen felül elérhetőek a GNOME és KDE kezelőfelületű Live CD képfájlok. A disztribúció kipróbálása az 64 bites architektúrához tartozó telepítő DVD segítségével történt.

A tesztkonfiguráció főbb adatai:
Alaplap: ASUS M4A87TD EVO
Processzor: AMD Phenom II X4 955
Memória: 4 GB
Videó kártya: ATI Radeon HD 5670
Merevlemezek: Maxtor 40GB (ide került a rendszer), Seagate 80GB (NTFS fájlrendszerrel)
Monitor: ASUS VW 930

Installálás
A telepítés folyamata során rögtön az üdvözlő képernyőnél lehetőségünk van több beállítás megtételére, és néhány ellenőrzési opciót is megtalálhatunk, mint például elvégezhetjük a rendszermemória tesztelését, vagy akár a telepítőkészletet épségét is megvizsgálhatjuk, ahogyan a korábbi verziókban is. A telepítést választva a licence elfogadása, majd a kiszemelt gép hardverkiépítésének átvizsgálása következik. Ezek után csak annyi a dolgunk, hogy új telepítés esetén eldöntsük alapértelmezett beállításokat használjuk-e, vagy mi magunk adjuk meg ezeket az opciókat, ezzel részletesebben testre szabva a rendszerünket. Minden esetben az időzóna, majd a grafikus kezelőfelület kiválasztás következik. Alapértelmezetten a KDE felület kerül telepítésre, de választhatjuk a GNOME, XFCE, LXDE és további más módokat is. Ezek után a particionálás és a felhasználók adatainak a felvétele van hátra. Itt kell megjegyezni, hogy amennyiben több merevlemez, vagy akár egy Microsoft-féle operációs rendszer mellé akarjuk telepíteni az openSUSE-t, akkor ennél a lépésnél körültekintően kell eljárnunk. Legvégül egy áttekintést kapunk az elvégzett beállításokról, itt van lehetőségünk utoljára bármit is módosítani. Ezután már csak annyi dolgunk maradt hátra, hogy megvárjuk míg a telepítés befejeződik a megadott paraméterek alapján.


openSUSE 11.4 - teszt - 2. kép


Miután végigfutott a telepítő, egy újraindítást követően meg kell adnunk a gép nevet és a tartományt, de ez nem kötelező, majd a hálózati beállításokat kell megadnunk. Amennyiben a telepítés elején az alapértelmezett beállítást választjuk, akkor ezt az utolsó lépést a telepítő maga végzi el. Legvégül a beállítások mentése történik meg, ami után birtokba is vehetjük a frissen telepített operációs rendszerünket.

Hálózatkezelés
Manapság az asztali számítógépekre szánt Linux terjesztések egyik legfontosabb kérdése, hogy miként kezelik az egyes hálózatok eléréséhez használt eszközöket. Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy a legtöbb program amit installálni szeretnénk internetes csomagforrásokból érhetőek el. Internet elérés hiányában a programok telepítése körülményessé tud válni, és ez adott esetben riasztó lehet a Linux rendszerekkel most ismerkedők számára. Az openSUSE esetében is akadnak problémák a hálózati kapcsolatok beállítása területén, nevezetesen a legtöbbet alkalmazott DSL-t használó internetelérés konfigurálásánál. Itt csupán annyi gond akad, hogy az installáló lemezről lemaradt két csomag, egyik az "smpppd" a másik a "linux-atm-lib". Ezek szükségesek a fentebb említett típusú internetkapcsolat beállításához. Ezek a csomagok viszont csak a 11.3-as, vagy régebbi verziók internetes tárolóiból tölthetőek le. Viszont amint sikerült beszerezni és telepíteni ezeket a csomagokat, úgy könnyűszerrel konfigurálhatjuk internetelérésünket a yaST segítségével.


openSUSE 11.4 - teszt - 3. kép


Grafikus felület és multimédia
Manapság a hétköznapi felhasználók számára egy operációs rendszer általában akkor nyeri el igazán a tetszését, ha látványos, tetszetős grafikus felületet tud biztosítani. Az openSUSE ebben a tekintetben jól teljesített a teszt konfiguráción, rögtön az első rendszerindítást követően tökéletesen működött a KDE felület, a frissítési frekvenciát is tökéletesen beállította a telepítő. A 3D-s munkaasztal váltáshoz mindösszesen csak engedélyezni kellett az "Asztalváltó kocka" opciót a "Rendszerbeállítások" "Asztali effektek" pontban.


openSUSE 11.4 - teszt - 4. kép


A tesztkonfigurációban helyet kapott egy Tv-tuner egység is, amely az openSUSE-val érkező kernellel, és a tvtime telepítése után egy egyszerű csatorna keresés hatására hibátlan működést produkált. Egy probléma még is akadt, ami viszont inkább eme terjesztésben levő hangrendszer hibája. Ez pedig nem más minthogy a TV adásoknál a hang rendkívül halknak bizonyult, de ez a jelenség nem csak ebben az esetben, hanem például filmek, zenék lejátszásakor is megjelenik. Ennek a problémának az orvoslására két megoldás is kínálkozik az egyik, hogy a yaST rendszer-beállítóban elindítjuk a hangeszközök kezelésére szolgáló modult, ahol kiválasztjuk a hangkártyánkat és az "egyéb" feliratú lenyíló menüben a "hangerő" opció kiválasztását követően, a megjelenő ablakban a központi hangerőt magasabb értékre állíthatjuk. Ezzel már viszonylag élvezhető hangot tudunk kicsikarni az openSUSE tesztelt változatából, de igazi megoldást csak a hangrendszer lecserélése jelenti. Ez annyit jelent, hogy a PulseAudio hangrendszert töröljük és helyette installáljuk az ALSA programcsomagot.


openSUSE 11.4 - teszt - 5. kép


További rendszerbeállítások
A kipróbált Linux disztribúció grafikus felületen két lehetőséget biztosít a rendszer manipulálására. Az első az "Alkalmazások" menüpontból elérhető "Rendszerbeállítások" lehetőség. Itt kezelhetjük a "pehelysúlyú" beállításokat úgymint a munkaasztal beállításait, az általános megjelenést és a felhasználókra vonatkozó opciókat, néhány egyszerűbb hálózattal kapcsolatos változtatásokat is kezdeményezhetünk ezen a felületen. Ezeken a lehetőségeken kívül egyéb rendszerbeállítások is megadhatóak, valamint innen is indítható a yaST.


openSUSE 11.4 - teszt - 6. kép


A másik lehetőség az operációs rendszerünk "lelkivilágának" manipulálására a yaST beállítórendszer indítása, ez a program szintén a alkalmazásindítóból érhető el, mégpedig a "Számítógép" pont alól. Ennek a programnak a különböző moduljai segítségével tudjuk részletekbe menően konfigurálni a rendszerünket. Az alkalmazás ablaka különböző részekre van felosztva, ahol az egyes kategóriáknak megfelelő finomhangolásokat tudjuk elvégezni. Így itt végezhetjük el a szoftverforrások megadását, itt indítható a csomagkezelő, konfigurálhatjuk a rendszerbetöltő paramétereit. Itt manipulálhatjuk a rendszerszolgáltatások, valamint a használt kernel beállításait is módosíthatjuk (ez csak hozzáértőknek javasolt).

Érdemes kiemelni szintén a yaST-ból elérhető tűzfal, konfigurációs felületét. Az openSUSE-val egy alapértelmezetten bekapcsolt tűzfalat kapunk. Ezen a felületen egészen apró részletekig tudunk paramétereket megadni, az egyes csatolókhoz különböző zónákat rendelhetünk, létrehozhatunk egyedi szabályokat, manipulálhatjuk a naplózási szinteket, akár IP álcázást is megadhatunk. A másik ilyen biztonsági eszköz az AppArmor ami már régóta a disztribúció részét képezi. Ennek a programnak a segítségével az egyes alkalmazásokhoz biztonsági profilt rendelhetünk, amivel csökkenthetjük a programok erőforrásokhoz való hozzáférését, ezzel minimalizálva az egyes alkalmazások hibájából adódó támadásokat a rendszerünk ellen.


openSUSE 11.4 - teszt - 7. kép


Virtualizáció
Az openSUSE lehetőséget biztosít a kvm vagy XEN használatával a Linux kernel által biztosított virtualizációs képesség kiaknázásához, amennyiben ezt támogató processzor található a számítógépünkben. Ehhez nem kell mást tennünk mint a yaST-on belül a Hypervisor telepítése lehetőséget választani, itt pedig kiválaszthatjuk, hogy melyik virtualizációs típust kívánjuk használni, majd pedig elindul az általunk kiválasztott eszköz telepítése. A teszt során a kvm-et telepítettem ahhoz, hogy ezt minden probléma mentesen tudjuk használni az automatikusan installált csomagok mellé még fel kell telepítenünk a "python-virtinst" csomagot. Végezetül szintén a yaST-ban található "Csoportok és felhasználók" modul indításával, hozzá kell adnunk a saját fiókunkat a kvm csoporthoz. Ezután már az "Alkalmazásindító" "Alkalmazások" menüpontjának "Rendszer" alpontjából a "Virtualizáció" menüpont alól tudjuk indítani a "Virtuális gép igazgatója" programot, amivel kezelhetjük a látszólagos számítógépeinket.


openSUSE 11.4 - teszt - 8. kép


Alkalmazások
A tesztelésre kiválasztott Linux terjesztés program kínálata igen gazdag, a felhasználói programok között megtalálhatóak a Kopete, Kmail, Akregator, webböngészőnek a Firefox 4-es verziója kapott helyet. A grafikai alkalmazások között rábukkanhatunk a skanlite programra, ami segítségével szkennerünket tudjuk kezelni. A további alkalmazások között felfedezhetjük a k3b, Kinfocenter rendszer információs programot, illetve a Ktorrent alkalmazást. Irodai programcsomagként pedig a LibreOffice került be a disztribúció alapértelmezett programjai közzé.


openSUSE 11.4 - teszt - 9. kép


Összegzés
Az openSUSE a teszt folyamán megbízható működést nyújtott, külön kiemelendő, hogy az általában problémás ATI videokártyát is mindenféle külön beállítás nélkül hibátlanul kezelte. A hálózatkezelési és hangrendszerrel levő problémák kicsit levonnak az operációs rendszer értékéből, így ezen nehézségek miatt nem kifejezetten kezdőknek ajánlható ez a disztribúció. A biztonság területén is kiválóan teljesített a rendszer az AppArmor és az alapértelmezetten bekapcsolt tűzfal
miatt.
6 hozzászólás

marco

7 éve, 1 hónapja és 13 napja

Ha nem válaszolsz, nem tudunk segíteni.

Addig is itt egy link, nézz körül ezen:
http://hu.opensuse.org/SDB:Grafikus_vez%C3%A9rl%C5%91k_be%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sa

válasz erre

marco

7 éve, 1 hónapja és 13 napja

Vendég írta:
Helló!

Én is felraktam a 11.4-et és amikor a telepítés után először újra indul akkor becsíkozódik a képernyő és nem lehet semmit sem látni. Sajnos kezdő vagyok így nem tudok grafikus felület nélkül beállítani semmit. Vélemény?
Hali.

Mi az amit pontosan látsz? Van parancssor, vagy az sincs? Teljesen fekete képernyő, vagy valami látszik?

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 13 napja

Helló!

Én is felraktam a 11.4-et és amikor a telepítés után először újra indul akkor becsíkozódik a képernyő és nem lehet semmit sem látni. Sajnos kezdő vagyok így nem tudok grafikus felület nélkül beállítani semmit. Vélemény?

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 18 napja

+1 Ubuntu kezd egy rakás trutyi lenni. Ez a Unity egy fos.

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 18 napja

Hosszú évekig használtam Suse-t mielőtt Ubuntura váltottam. Lehet hogy vissza is fogok térni rá, ha az Ubuntu ebbe a **** irányba megy tovább.

válasz erre

Vendég

7 éve, 1 hónapja és 19 napja

Ez a KDE nagyon gyönyörűen néz már ki. Odaveri egy az egyben a Win7-et is!

válasz erre
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

bekdaniel profiljaadriano profiljakylx profiljaBalika74 profiljagery1113 profiljamarco profilja5t3v3nk3 profiljaLaci721 profiljaiPet profilja