MPlayer 1.1

Mi is az MPlayer?

Ismeri a legtöbb MPEG-, VOB-, AVI-, VIVO-, ASF-/WMV-, QT/MOV, FLI- fájlt. Ezen kívül jó néhány Win32 és Xamin típusú mozi lejátszására is képes. Ráadásul a videók készítésekor fellépő kódolási hibákat is igen jól kezeli. Eddigi tapasztalatom szerint nemigen volt olyan készítéskor sérült anyag, amit ne játszott volna le. VideoCD-vel, Szuper VideoCD-vel, DVD-vel szintén könnyen elbánik. A DivX eljárással tömörített filmek sem jelentenek problémát. Habár filmlejátszónak készült, de MP3, WAV, OGG, MP4 tipusú zenéket is lejátszhatunk vele. A menőbb zenei tömörítések mellett persze megoldható a sima audio CD lejátszása is. Másik figyelemre méltó tulajdonsága, hogy a grafikus felületfejlesztési, megjelenítési rendszerére sem kényes, a legtöbb programozási környezeten otthon van. Támogatja ezen felül az MPEG-kártyákkal történő dekódolást és megjelenítést, valamint a tv-kártyáról történő lejátszást. Tehát videokameráról, vagy televízóról történő adatrögzítés esetén is jó hasznát vehetjük a programnak. Nagyon fontos újítás, hogy a videokártya hardveres gyorsítását is ki tudja használni. Így a processzor még nagyméretű megjelenítésnél sincs igazán leterhelve. Érdekes, hogy például videózás közben 1,7 Ghz Pentium processzorom leterheltsége a Windows alatti 60%-80% helyett UHU-Linuxon 30-40% körül mozgott. Ehhez tudni kell, hogy tartósan magas kihasználtság esetén bizony 60 Celsius fok körül is járhat egy processzor hőmérséklete. A melegedés pedig leállást, súlyosabb esetben hardverhibát okozhat.
Az MPlayer fejlesztői egy egyszerű filmkódoló programot is kifejlesztettek az MPlayer mellé. Az MEncoder programmal tetszés szerin alakíthatjuk át filmjeinket különböző típusúakra. De akár egy MP3 tipusú hang, és egy MPEG videó is egyesíthető egyetlen filmmé. Azonban van egy óriási hátránya: Most még csak parancssorból működik.

Mit tegyen az, akinek nincs MPlayer a gépén?

A bírósági eljárásoktól való félelem miatt a külföldi Linuxokból hiányoznak az MPlayer tudásával bíró lejátszók. Így ha videózni szeretnénk bizony az MPlayert, vagy valami más lejátszó programot fel kell telepíteni. A Windovsos telepítésekhez szokott felhasználóknak ez sajnos kicsit komplikált lesz, de ha nem akarunk Linuxot cserélni sajnos meg kell tenni.
Az MPlayer fejlesztőinek honlapját nemcsak a program letöltése miatt kell meglátogatni. Telepítés előtt ajánlatos elolvasni az elérhető dokumentációkat. Sajnos, azonban amikor ezeket a sorokat írom a magyar nyelvű leírás nem elérhető. Miután ezzel végeztünk, nézzük meg, hogy azok a csomagok, amelyeket a leírás kér fenn vannak-e a Linuxunkon. Itt általában nincs is több gondunk, hiszen a kért csomagok a legtöbb Linux alapszintű részei. Gondoljuk át, milyen típusú videó anyagokat szeretnénk használni, néhány speciális fajtához, például a néhány éve divatos asf videóhoz külön támogató program, kodek szükséges. Ha erre igényünk van, akkor még a lejátszó telepítése előtt fel kell tennünk ezt a gépre.
Második lépésben az MPlayer könnyű, alap változatát kell telepíteni a következő módon:
a., a letöltött állományt csomagoljuk ki az /usr/src könyvtárba
b., rendszergazdaként lépjünk be az /usr/src/MPlayer.. könyvtárba
c., adjuk ki a .configure parancsot.
d.,Ha ez rendben lefutott a program utasít minket, hogy adjuk ki a make parancsot.
c., A programfordítás végeztével, 5-10 perc után kiírja mi legyen a következő lépés. Adjuk ki a make install utasítást.
Hasonló módon eljárva telepítsünk még néhány letölthető grafikus kezelőfelületet, és a Linuxban még szokatlan módon, viszonylag könnyen kapunk egy működőképes médialejátszót.
A grafikus felhasználói mód telepítése előtt győződjünk meg, hogy van-e libpng-dev és libgtk-dev, vagy hasonló nevű csomagunk. Itt már előfordulhat, hogy esetleg a Linux telepítő lemezéről ezeket telepítenünk kell. Ha ez megtörtént, az MPlayer forráskönyvtárában adjuk ki a ./configure –enable –gui parancsot, majd a make és a make install parancsokat. A fordítás végén az egyes letöltött grafikus bőröket még az usr/local/share/mplayer/Skin/default könyvtárba kell kitömöríteni. Azonban vigyázzunk, itt a grafikus bőrők részére alkönyvtár nem hozható létre.

Hogyan működik, ha már meg van?

Az egyszerűség kedvéért az UHU-Kamion Linux alatt nézzük meg az MPlayer mindennapi használatát. Itt amellett, hogy telepítenünk nem kell semmit, még egy másik előnyünk is van:Az egységes menürendszernek köszönhetően mindegy melyik ablakkezelőt indítjuk. Az Alkalmazások - Multimédia – Videó lejátszás útvonalon érhető el az MPlayer.
Ha az UHU Linux minden összetevőjét telepítettük a xine, gxine és a Kaboodle lejátszókat is elindíthatjuk innen. A program indítása után az alapértelmezett blue stílus töltődik be. A felület gombjai segítségével csupán az alapfunkciók: megnyitás, leállás, tekerés, hangszabályozás érhetők el. A bővebb lehetőségek a jobb gombbal előugró helyi menün érhetők el. Video CD-t és DVD-t például csak itt tudunk megnyitni. Ugyancsak itt váltható a normál 4:3 - televíziós képarány, és a 16:9 - mozis képarány. 14-15 colos monitornál bizony, ha mozifilmet akarunk nézni hasznos ez a kapcsoló. Persze az így kapott kép messze nem lesz torzulásmentes, de legalább messziről is láthatunk valamit. A lejátszási lista szerkesztésével tetszés szerinti számban játszhatunk le videókat előre meghatározott sorrendben. A Skin böngésző segít megkeresni a megfelelő grafikus felszínt. Bizony válogathatunk bőven. Ha azt akarjuk, még egy Windows Media Player 6-hoz hasonló kinézetű lejátszót is készíthetünk az MPlayerből. Ez kényelmi szempontból hasznos is lehet.
Ugyancsak a helyi menüből állítható a lejátszandó videó mérete. De a futó videóra történő dupla kattintással is átváltható a filmlejátszás teljes méretűre. A teljes méretből az Esc gomb lenyomásával léphetünk ki.


A beállítások menüpont alatt az Mplayer lejátszó program finombeállításai végezhetők el. Főleg a különböző audió és videó típusok lejátszásához szükséges programocskák, kodekek beállításait tudjuk manipulálni. Ha csak nem feltétlenül muszáj, valamint ha nem különösebben vagyunk otthonosak a videó és audió kodekek világában ezekhez a dolgokhoz ne nyúljunk. Mivel alapértelmezett értékekre nem állítható vissza a program, bizony egy rossz beállítás tönkre tehet mindent. Néhány dologra azonban ennek ellenére szükségünk lehet. Az Audio fülön a hangkésleltetés csúszkán korrigálhatjuk, ha videónkon a kép és hang lejátszás szétcsúszik. A Video fül Panscan eszköze nyújtja képernyőre a rossz arányú felvételeket. A Felirat & OSD Felirat késleltetés és pozíció eszközei biztosítják, hogy esetleg egy rosszul időzített vagy nem megfelelő helyen feltűnő DVD felirat a helyére kerüljön. A többi fülre csak nagyon különleges igények kielégítésekor lehet szükségünk.


Azonban tudni kell, hogy az így elvégzett változtatások csak a lejátszás újraindítása után lépnek életbe. Ez a néhány egyszerű beállítás jelentősen megkönnyíti az életünket, ha esetleg nem a legjobb minőségű videó anyagot kell lejátszanunk. A hang és képminőségen a helyi menü Equalizer pontjában tudunk állítani. A hangokat a különböző Hullámhosszúságok szintjéig lebontva állíthatjuk. A kép kontrasztján, fényerején, színárnyalatán, telítettségén állíthatunk. Itt már végzetes hibát nem igen véthetünk, így a különböző beállításokat nyugodtan kipróbálhatjuk. Természetesen továbbra is él a parancssoros lejátszási lehetőség. Parancssorból olyan sok mindent szabályozhatunk, hogy ez a megoldás tényleg ínyenceknek való. Azonban ha ilyen megoldást szeretnénk az ismertető elején emlegetett http://www.linuxace.linuxuser.hu/egyeb/doc/mplayer.html címről töltsük le a program parancsainak dokumentációját. Mivel ez egy szép hosszú lista, az egészet megtanulni nem igen lehet, azonban. Elektronikus, vagy nyomtatott formában azonban jó, ha rendelkezésünkre áll. Ezzel felszerelkezve parancssorból már mindent meg fogunk tudni tenni, amit csak egy média lejátszóval lehetséges.

MPlayer 1.1
URL: mplayerhq.hu, és www.linuxace.linuxuser.hu
disztribúció: UHU-Linux alapfelszerelése, de minden Linuxra telepíthető
szint: haladó
megjelenés: 2004. május
téma: Linux alatti médialejátszás

Használhatóság: 9 – a kissé körülményes telepítés miatt
Megjelenés: 10

Minimális hardver-követelmények:
A minimális követelmények megegyeznek a DVD lejátszáshoz szükséges minimummal.
4-500 Mhz processzor, 8-16 MB videó-, 128 MB rendszermemória
DVD vagy CD olvasó
DVD lejátszás mellett egy ilyen erősségű gép Linux rendszer alatt már minden videó anyagot, a DivX tömörítést is, baj nélkül lejátszik. Ráadásul még parancsokat sem kell gépelgetnünk. Viszont gyengébb gépen ajánlatos, hogy a videó lejátszót ne Gnome vagy KDE grafikus felület alól futtassuk.

Ajánlott hardver-követelmények:
Ezek a követelmények akkor igazán fontosak, ha grafikus felületen, ezek közül is a legújabb Gnome vagy KDE mellett akarjuk használni.
Legalább 1Ghz processzor, 32 MB videó-, 128 MB rendszermemória
DVD olvasó
TV-kártya
A videokamerák felvételének feldolgozásához tunner kártya

Pozitívumok:
Több éves fejlesztési folyamat után végre van olyan média lejátszó Linux alá, amely grafikus módon, különösebb Unix-Linux rendszerismeret nélkül használható.
Egyetlen programban megkapjuk azt, ami a videó lejátszáshoz kellhet. Az Interneten használt Divx eljárással tömörített filmektől, a Video CD-n át a DVD-ig mindent lejátszhatunk.
A lejátszáshoz használt grafikus felület könnyen használható, minden fontos beállítás elvégezhető itt.
Egyenlőre a legjobb videó lejátszónak tűnik.

Negatívumok:
Egy ilyen alapprogramnál meg kellene oldani egy automatikus telepítő elkészítését. Egyre többen használják a Linux rendszert is olyanok, akiket a számítástechnika nem igazán érdekel. Az ő kedvükért ajánlatos lenne egy az OpenOffice irodai programnál megszokott automatikus telepítő megírása.