Kezdj bugmentes életet!

a>Unod a Microsoft hadigépezet eXPressions operációs bugrendszerének állandó kékhalálát? Rettegsz, mikor töri Rád az ajtót a szoftverrendőrség a több tonnányi illegális szoftver miatt? Vagy, ha nem kell rettegned, szeretnéd, ha nem kéne eladnod a hétvégi nyaralót, ha meg akarsz venni egy szövegszerkesztőt? Akkor ideje kapcsolni, és belépni egy másik univerzumba, ahol az operációs rendszer nem nyiffan ki, ha egynél több ablakot nyitottál meg, ahol a professzionális felhasználói szoftverekért elég csak felugranod az internetre, és letöltened ingyen, ahol a tűzfalad valóban véd a támadások ellen, és ahol egyszerűen csak használnod kell a rendszeredet, nem állandóan javítgatni!
Ideje, hogy belépj a Linux univerzumba!

Néhány Linux felhasználó most méltán morgolódik, hiszen ők a Tux Világában a megszokott oprendszerükhöz keresnek cikkeket, leírásokat. Előre is elnézést kérünk Tőletek, kedves Tux-fanok, de először feltétlenül az alapoknál kell kezdenünk, mert a legtöbb felhasználó más oprendszert használ, és nekik is segíteni kell az átállásnál, hiszen nem mindenki rögtön Linux-guru.
Tehát, kezdjük az alapoknál és néhány hét múlva jönnek a Game Channel Online-on már megszokott dögös cikkek a Linux tábor részére is! Néhány héten keresztül megmutatjuk Nektek, hogyan álljatok át (részben, vagy teljesen) egy olyan operációs rendszerre, amelyet egy egész világ készít, egy egész világ igényeit figyelembe véve, egy rendszerre, amely atombiztosan üzemel, egy rendszerre, amely teljesen kiszolgál.

1. A Linux rövid életútja

Mielőtt rátérnénk a dolgok lényegi részére, nem árt, ha (legalábbis) némileg tisztában vagyunk vele, miről is beszélünk.
Linus Torvalds, egy finn diák 1990-ben frissen vásárolt 386-os számítógépe részére keresett, egy megbízható, stabil, többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszert. Nem talált.
Linus, hogy problémáját megoldja, elkezdett egy saját kernelt (ez az operációs rendszer magja, az abszolút alap) fejleszteni, mégpedig a Minix operációs rendszert felhasználva. A kernel olyan jól sikerült, hogy néhány hónapos fejlesztgetéssel egész rendesen használható dolog vált belőle. Így 1991-ben Linus fel is töltötte az internetre, hogy közkinccsé tegye művét, természetesen már akkor is az alapkoncepció szerint ingyenesen. S láss csodát: a világ ZX Spectrumon és Commodore 64-en, na meg valami DOS nevű dolgon felnőtt nemzedéke megmozdult, és kézbe vette egy új kezdet fonalát, hogy ezzel megteremtse egy mára hihetetlen népszerűségnek örvendő, szabadon felhasználható, stabil 32 bites operációs rendszer alapjait.
Ezekben az időkben már bárki a megbízhatóságáról és biztonságáról híres Unix-rendszert alakíthatott ki magának a Linux-ot felhasználva, teljesen ingyen. Ehhez a GNU segédprogramokat felhasználva olyan operációs rendszert készíthetett magának bárki, amilyet az igényei megkívántak. Fontos még megemlíteni, hogy azt, mi nevezhető Unix-nak, a Posix, a nemzetközi Unix szabványosítási hivatal határozza meg, a Linux is így lett az, ami.

2. Mire használható a Linux?

Gyakorlatilag mindenre, amire a legtöbb operációs rendszer, csak jobban. Az X11 grafikus rendszer felelős azért, hogy az egyszerű rajzolóprogramtól a 3D-s modellező szoftvereken át a Quake III-ig minden fut Linuxon. Az természetes, hogy internetezni is lehet vele, de az már extra, hogy alapból tud webszerver, kiszolgáló egy hálózatban, nyomtatómegosztásra is képes állomás lenni, ráadásul Windows, Unix, Macintosh-kompatibilisen, mindezt ingyen, az alapverzióban mellékelve!
Általánosságban elmondható, hogy irodák, kis-és középvállalkozások jobban járnak a Linux-al, hiszen szövegszerkesztők, táblázatkezelők, grafikonkészítők, prezentációs szoftverek, képmanipuláló és feldolgozó programok, internetes és levelezőszoftverek, adatbáziskezelők tömkelege van a Linuxban ingyenesen, ráadásul ezek nagyrésze teljesen kompatibilis az ismert Windows-os programokkal. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy olcsó húsnak híg a leve, az vásárolhat erre a rendszerre is 600 ezerért szofvereket, van...
De nem kell megijedni, az ingyenes szoftverek tökéletesen működnek, sőt jobban, mint a Windows-os programok, hiszen állandóan rengetegen fejlesztik őket, ráadásul IGAZI igények alapján!
A hardcore gamerek és az otthoni felhasználók is nagyon jól járnak ezzel a rendszerrel, hiszen minden megvan, ami a Windows-ban (SŐT!), ráadásul sokkal jobban alakítható, változtatható, tuningolható igény szerint! A játékok jórésze elkészül Linux-ra is, bár meg kell hagyni, ebben messze elmarad a Windows-tól. De van rá Quake III, Sims, hogy csak a nagyokat említsem, sőt a magyar Philos Laboratories például Linux-on fejlesztette a híres Theocracy stratégiai játékot, és csak az elkészült munka lett lefordítva Windows-on is futó alkalmazássá. Mindenesetre azt tanácsoljuk, hogy egyenlőre a játékőrültek hagyjanak meg egy Windows verziót is a gépen, de tényleg csak a játék kedvéért...
Összességében pedig a rendszer hihetetlenül stabil, egyszerűen nehéz elérni, hogy lefagyjon, internetes tűzfala pedig gyakorlatilag áttörhetetlen.

3. Hasonlóságok és különbségek a Windows és a Linux között

Valószínűleg részedről a legtöbb kérdés a Windows-hoz való hasonlóságra vonatkozik, így most erről ejtek néhány szót. Itt most az alap operációs rendszerekről beszélek, nem a külön megvásárolt, vagy letöltött programokról. Mint a Windows, a Linux is tartalmaz internetböngészőt, ráadásul nem is egyet, hanem (disztribúciótól függően) 3-6 különböző verziót. Természetesen levelezni is lehet vele, amely szintén nagyobb kínálattal vár, mint a Windows. Netscape Navigator általában alapállapotban van a Linuxban, azt pedig biztosan tudod, hogy ennek a levelezőrendszere túlnyomórészt kompatibilis az Outlook Express-el. Így nem kell attól félned, hogy nem tudod a leveleidet a két rendszer között ide-oda pakolgatni. Ráadásul az esetek jelentős részében jóval gyorsabb a net Linux-szal, arról nem is beszélve, hogy ha jobban belemerülsz a témába, iszonyatosan fel tudod turbózni a sebességet.
Audio CD-hez több tonnányi programot találsz, MP3, WAV, és a többi zenei formátum nyugodtan lejátszható, sőt a teszteknél használt hangkártyák nálunk mind tisztábban szóltak a Linux-ban, mint Windows alatt. A jó öreg Winamp is jelen van, igaz más néven, de az összes skin-t áthozhatod, és a plugin-ek nagyrésze is tökéletesen működik.
MPEG, AVI, DivX, Xvid, stb... formátumok is mind lejátszhatók a többszáz videólejátszó valamelyikén, úgyhogy a filmjeidtől sem kell megválnod. A DVD lejátszás is általánoságban jobban megy ezen a rendszeren.
Audio és video rippelő (grabbelő), CD-, DVD-író programok ugyanúgy itt is megtalálhatók.
TV-tunerek, 3D-s videókártyák, hangkártyák, monitorok, és egyéb eszközök driverei oly mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy a Windows csak jelenthet. Példának okáért, míg a 3 éves(!!!) Savage2000-es videókártya drivere még mindig nem kompatibilis a DirectX-el, addig a Linux símán telepítette a saját CD-jéről a meghajtóprogramot.



Grafikus felület szempontjából szintén nagy a különbség. Míg Windows-nál adott egy felület, amelyet maximum kiegészítő programokkal pofásíthatsz valamelyest (Másik Oldal - június 18.) , addíg a Linux-ban alapállapotban is legalább öt, mind kinézetében, mind funkcióválasztékában teljesen különböző felülettel találod magad szembe!
A Windows alapjátékai, mint a passziánsz, vagy az aknakereső valószínűleg nem nyújt olyan élményt, mint a Linux-hoz alapverzióban is nyújtott 3D-s Tux Racer, Descent, a Parsec (3D-s űrháború), a FlightGear (mint a Microsoft Flight Simulator-a), a Mobility (2D stratégia, leginkább a Sim City-re hasonlít, de jóval több annál).
A Windows-ban alapállapotban telepített MS Paint, Wordpad programok pedig nem is említhetők egy szinten a Linux-os Gimp-el (közel a Photoshop szintjéhez, sőt effektekben túl is szárnyalja!), vagy a KWrite szövegszerkesztővel...
Ami az összehasonlítást illeti, a többi különbség akkora a Linux hatalmas választéka miatt, hogy három napig lehetne felsorolni csak az alaprendszert.

4. Nem árt tudni...

A játékokról már említettem néhány szót, hát ezen a téren nem túl rózsás a helyzet... A nagy nevek elkészítik játékaik Linux verzióját, de sok kisebb játék, amelyet pedig megszeretett az ember, nem készül el. 1st person-os játékokból például dömping van, a stratégiai és az akciórész sem panaszkodhat... Körülbelül úgy lehet elképzelni a dolgot, mint amikor például Windows 98-ról átálltál XP-re. A játékok 50%-a azonnal megszűnik számodra, hiszen az XP-ben már nincs DOS, és sok 95/98 alá készült dolgot sem képes futtatni...
Ebből is láthatod, hogy ez nem azt jelenti, hogy meg kell válnod a nagyszerű játékélménytől, hiszen Linux-hoz több ezer játék létezik, és rengeteg olyan van, amely csak Linux-hoz van!
Quake 1-3, Soldier of Fortune 1-2, Heavy Gear 2, Myth 2, Heretic 2, Descent 1-3, Heroes of Might & Magic 1-3, Civilization 1-2, Railroad Tycoon 2, Sims, Theocracy a fontosabb területekről, de az új játékokat már nem is említem, hiszen szinte egytől egyig készül Linux verzió, igaz időnként némileg csúszik a megjelenés a Windows-hoz képest. Körülbelül annyit, amennyit a Windows megjelenés csúszik a PlayStation2-höz képest...
Fontos még tudni, hogy a Linux símán elkezeli a Windows, Macintosh, Unix fájlrendszereket, így tudod kezelni a Windowsos könyvtárakat, fájlokat, viszont mindez fordítva nem érvényes. A Windows nem is látja a tárterületet, ahol a Linux van telepítve!
Természetesen, mivel teljesen más rendszerekről van szó, a Linux-ra írt programok nem futnak Windows alatt, a Linux pedig... bizony-bizony, tud futtatni néhány Windows-os alkalmazást! A Wine segédprogrammal (ami szintén alapszoftver) tudsz futtatni néhány programot. Elsősorban a Windows 3.1, a Windows 95/98 programok indulnak el, a fejlettebbek már nem nagyon. Az igazság az, hogy elég fura a helyzet, mert például a Total Commander (volt Windows Commander) némi ügyeskedés után bár elindul, mégsem mész vele semmire, mert nem tud mit kezdeni a Linux-os fájlrendszerrel... Ez van...

Ennyi tehát a bevezető, rágd át magad a dolgon és tedd meg azt a néhány pici lépést egy jobb világ felé! (Hijjjjjj, ez marha mócsingos volt! :-))) )
Legközelebb megmutatjuk Neked, melyik Linux disztribúciót válaszd, hogyan installáld, mit érdemes beállítani, és mire kell feltétlenül figyelned, hogy minden tökéletesen működjön. Azt tanácsolom, hogy ha nincs elég szabad helyed a merevlemezen, kezdj el takarítani, csinálj úgy 2-3 giga szabad helyet, de ha komolyan gondolod, ezt szorozd meg hárommal!