Az első lépések...

...installáljunk!

Felhívjuk figyelmedet, hogy az itt leírt telepítési eljárás NEM feltétlenül a megszokott telepítési megoldásokat követi, NEM mindenben ragaszkodtunk a bevált telepítési szokásokhoz! Mindazonáltal a lehető legnagyobb szakértelemmel és hozzáértéssel próbáltuk leírni a telepítés menetét. NEM tudunk garanciát vállalni arra, hogy az itt leírt eljárások feltétlenül működnek minden gépen. Adatvesztés elvileg semmi esetre sem fordulhat elő, de ha a telepítőszoftver figyelmeztet, csak akkor menj tovább, ha biztos vagy a dolgodban, mert óvatlanságból az egész merevlemezedet törölheted! Hardverproblémát semmiképpen nem tudsz okozni, ettől nem kell tartanod. Ha nem mersz belevágni egyedül, vagy bármilyen probléma adódik a telepítés folyamán, hívd azonnal a Game Channel HOTLINe-t a [+36] 30 353 0204-es számon, és azonnal megpróbálunk segíteni!

1. Mielőtt nekifognánk...

Az első cikkel kapcsolatban sokan vetettetek fel fontos kérdéseket, amelyből 3 központi témára adok most választ.
Az egyik dolog a 3D-s megjelenítés. Természetesen a Linux -mint ahogy azt az előző írásban is említettem- tökéletesen tud futtatni 3D-s játékokat. Tehát a legtöbb 3D-s kártya, amelyen Glide, vagy OpenGl van, minden további nélkül nagyszerűen fog nálad üzemelni. Viszont a kizárólag Direct3D-s videókártyákkal (ez a jelenleg piacon lévő videókártyák kb. 4-6%-a) a Linux nem tud még mit kezdeni. Ennek oka, hogy néhány cég, aki csak Direct3D-t pakol hardveres gyorsítóként a kártyájára (ilyen például a Savage széria), nem hajlandó a Linux-al foglalkozni. A dolog hátterében nem más áll, minthogy a D3D a Microsoft szabványa...
A megoldás, hogy ha elég gyors a géped (minimum 1 Ghz processzor), szoftveres OpenGl-t használsz Linux alatt, ha ezt nem akarod, akkor kivársz, amíg megoldódik a D3D támogatás. A fejlesztés halad, de nagyon lassan,és elég bizonytalan a dolog kimenetele... A legjobb megoldás, ha lecseréled a kártyád, akár egy Geforce2 is tökéletesen megteszi a legújabb játékokhoz is... A legtöbb 3D-s kártya viszont nagyszerűen működik Linux alatt, nem kell félned!

Egy másik gyakori kérdés a játékok letöltése netről. Mivel a Linuxos életfelfogás egyik legfontosabb alapeleme az illegális szoftverek elleni küzdelem, ezért kicsit fura dolog rögtön illegális játékok után kutatni... Mindenesetre, aki ugyanúgy, mint Windows alá, le akar tölteni teljes játékokat, megteheti, rengeteg ilyen oldal van. A megoldásra itt nem térek ki, akinek tapasztalata van a dologban, úgyis meg fogja találni ezeket a helyeket a neten, vagy használhatja az eddig megszokott fájlcserélgető programját.
Utolsónak a DivX filmek lejátszását hagytam. Sok kérdés jött, hogyan lehet DivX-el kódolt DVD filmeket lejátszani. Természetesen Linux alatt is lehet DivX-et lejátszani, de a jogi problémák és tisztázatlanságok miatt eddig egyik Linux disztribúció sem rakta be a csomagjába a codec-et. A netről viszont letölthető, egy későbbi cikkben visszatérünk majd a részletekre.
Most pedig térjünk rá e cikk fő témájára, a disztribúció kiválasztására és a telepítésre.

2. Néhány alapfogalom áttekintése

Mielőtt rátérnénk arra, mit, és hogyan érdemes telepíteni, néhány alapvető fogalmat nem árt tisztázni... Ha gondolod, ezen a részen akár át is ugorhatsz a disztribúció kiválasztására, hiszen, ha feltelepítesz egy Linux rendszert, ezekkel a dolgokkal nem is kell foglalkoznod. Mindenesetre jó, ha tudsz néhány dolgot, így, ha akarsz, könnyebben tudsz majd később a rendszereden alakítgatni. Akkor hát...
A Linux fejlődése könnyen áttekinthető, a verziók alakulása egyszerűen követhető, és egy új rendszer telepítésénél ezt bizony nem árt szem előtt tartani. Ha telepíteni akarunk egy új rendszert, illik tudni, mit is pakolunk a gépre és miért.
Az első és legfontosabb dolog a Linux kernel. A kernel száma gyakorlatilag a Linux verziószáma, olyan, mint a Windows-ban a 3.1, ami most már egyszerűen csak 95, 98, Me, xP, stb... A Linux-ban azonban sokkal jobban követhető a verzió aktualitása. A Linux kernel három számból áll, pontokkal elválasztva. Az első szám a főverziószám, ennek jelentése valószínűleg mindenkinek egyértelmű. A főverziószám csak akkor változik, ha valami nagyon nagy lépés következik be a kernel fejlesztésében. A második az alverziószám, amely a folyamatos fejlesztésekkel, újításokkal együtt alakul. Az alverziószám után pedig egy következő szám áll, amelyből megtudhatjuk, hogy a kernel fejlesztési fázisban van-e, vagy teljes, stabil környezet. Ha ez a szám páros, akkor a kernel stabil, ha páratlan, fejlesztési fázisban van, de használható.
Ha az ember egy teljes Linux rendszert tölt le, vagy vesz meg, ezek az adatok nem fontosak, hiszen egy disztribúcióban mindig stabil kernel van, ezt csak azért magyaráztam el, ha netán úgy gondolod, felinstallált Linux-odhoz újabb verziót töltesz le, tudd, mi mit jelent.


A következő fontos dolog a grafikus felület verziója, ez az X11 aktualitására utal. Az X11 az a felület, amelytől nem szöveges a Linux, hanem grafikusan épül fel. Ha fiatal vagy a számítástechnika világában, már talán nem is tudod, mi az a DOS. Nos, ez az az alap, amelyre a Windows is épül. Szövegesen kell kiadni utasításokat, amelyre az operációs rendszered -ha érti, amit bepötyögtél- reagál. A grafikus felületeknél ez már csak egy egérklikk. Gyakorlatilag a Windows is egy DOS program, csak már automatikusan elindul a rendszer beindításakor. Nos, nincs ez másképp a Linuxnál sem, de itt a grafikus felületed verziója csak egy pont a folyamatosan változtatható dolgok közül. Ez határozza meg, mit tud a rendszered grafikusan és mit nem, például milyen nagy lehet a maximális felbontás, hány monitort tudsz a gépre kötni és azon mit látsz.
Hátra vannak még a grafikus munkakörnyezetek. Ezek közül kettő nagyon elterjedt, az egyik a régóta kedvelt, jelenleg a 3.0.3-as verziónál tartó KDE (K Desktop Environment), a másik a viszonylag új Gnome (GNU Network Object Model Environment), amelynek legújabb verziója a Gnome2. Bár a Gnome hihetetlenül gyors, a legtöbb disztribúcióban mégis a KDE az alapértelmezett. A munkakörnyezet egy Linux rendszerben az a pont, amely a kernel és a grafikus felület (X11), valamint a számítógép hardverei alapján létrehozza számodra magát a felületet egy ablakkezelő alkalmazás számára. És ezzel elérkeztünk az utolsó, de nagyon fontos részhez.

Minden grafikus munkakörnyezetnek szüksége van legalább egy ablakkezelőre. Az ablakkezelő szabályozza, hogyan néznek ki az ablakok a Linux-ban. Gyakorlatilag egy olyan szépítőeszköz, ami nélkülözhetetlen a rendszer futásához. És bizony az egyík legnagyobb dobás a Linux részéről. Míg Windows-ban, ha át akarod alakítani a rendszer kinézetét, be kell szerezned egy (nem ingyenes) szoftvert, amellyel ezt megteheted. De ez erőforrásokat köt le, memóriát foglal, és minimum 5-10%-al csökkenti a grafikus rendszer teljesítményét. Nos, a Linux nem lassul, nem terhelik a rendszert az ablakkezelők. A legelterjedtebbek a Sawfish (a Gnome2-höz már Sawfish2), a Metacity, valmint a WindowMaker.
Összefoglalva tehát a kernel, ami a Linux lelke, és azért felelős, hogy értse, amit utasítasz neki, az X11 egy olyan grafikus felület, ami a hardverek figyelembevételével beállítja a rendszer grafikai teljesítményét, a grafikus munkakörnyezet ezt a szemünk számára is széppé varázsolja és megment Téged az állandó pötyögéstől... nameg képessé teszi a Linux-ot például a Return to Castle Wolfeinstein futtatására! ;-) Az ablakkezelők pedig szabadon variálhatóvá teszik az általános kinézetet.

Míg Windows-nál, ha Windows 98-at, vagy Windows XP-t raksz fel, szemmel is látod a különbséget, de azt is tudod, hogy egy-egy program csak \"98-on, vagy csak \"XP-n fut. Linux-nál más a helyzet.
Minden ablakkezelő máshogy néz ki, és funkciójukban is sokban különböznek, de a Linux programokat mind ugyanúgy futtatják, mindegyik ugyanazt fogja csinálni, ha ráklikkelsz valamire. Egyiktől sem lesz gyorsabb, vagy lassabb egy játék sem, és egyik sem fogja lassabban, vagy gyorsabban kezelni a modemedet, hiszen míg a játékokért az X11, addig a modemért a kernel felelős.
Most már láthatod, miért fontos egy-egy dolgot tudni, mi mivel van összefüggésben, és mit kell megnézned, ha valamire kíváncsi vagy a rendszereddel kapcsolatban.
Ha elsőre a fent leírtak egy kicsit nagy falatnak is tűnnek számodra, ne ijedj meg, ezek csak háttérinformációk, és ha elindítod a Linux-ot, ebből semmit sem érzékelsz. De jó, ha tudod.

3. A disztribúció kiválasztása

A \"90-es évek elején a Linux Linus Torvalds elképzeléseit és megoldásait tükrözte. De mivel rengeteg különböző elképzelés létezett a Linux felhasználásával és alkalmazási területeivel kapcsolatban, több irány alakult ki. Sok kisebb-nagyobb cég alakult a Linux kiadására és a forgalmazására, különböző célokkal és elképzelésekkel.
A kiadók újabb és újabb különböző változatokat dobtak piacra, ezek a disztribúciók, amelyek első ránézésre nagy kalamajkát tudnak okozni a gyanútlan felhasználónak, hiszen annyi változat van, mint égen a csillag, ráadásul mindegyik eltérő verziószámmal, és ha ez még nem elég, ott a kernel, amelynek főverziószáma, alverziószáma van, és akkor még az Xfree aktuális verziójára, vagy a grafikus munkakörnyezetre, illetve az ablakkezelő verziószámára még nem is tértünk ki! :-) Mostanra stabil és ismerős nevekké váltak a különböző Linux disztribúciók, úgy, mint Red Hat, Mandrake, Debian, Corel, Suse.
Mivel minden disztribúció megjelenésekor gyakorlatilag mindig a legfrissebb kernelt, grafikai rendszert és ablakkezelőket tartalmazza, ezért a különböző Linux disztribúciók kiadásainál nem másban, mint a mellékelt szoftverek mennyiségében és minőségében, a terméktámogatásban és nem utolsó sorban az árban tapasztalhatunk eltérést.
És itt rögtön kitérőt is kell tennünk. Mivel eddig azt hangoztattuk, hogy a Linux ingyenes, most sokan meglepődhettek. A félreértések elkerülése végett: a Linux valóban INGYENES rendszer, és a különböző verziók bármikor ingyen letölthetők a netről. Viszont e mellett minden Linux-forgalmazó kiad egy dobozos verziót is, amely a boltban kapható azok részére, akik nem rendelkeznek internet-eléréssel, vagy egyszerűen nem akarják letöltésre fordítani az idejüket. Ezen kívül a dobozos verzióban legtöbbször helyet kapnak olyan programok is, amelyek a letölthető változatban nem. Ennek jogi oldalai vannak. De ne ijedj meg, nem maradsz ki semmi jóból, ha a letöltést választod, ezek a pluszprogramok szinte egytől egyig demóverziói egy-egy játéknak, vagy felhasználói programnak olyan cégektől, akik nem adják ingyen a termékeiket, de az ingyenreklámra igényt tartanak! :-) És még két dologban különböznek a dobozos verziók: kapsz hozzájuk felhasználói kézikönyvet (amely egyébként a letölthető változatban is benne van, csak nem nyomtatásban), és a terméktámogatásban. Így telefonon és e-mail-ben nem kérhetsz segítséget a forgalmazótól (pontosabban, kérhetsz, csak nem válaszolnak). A dobozos termékek egyébként 15-25 ezer forintos áron kaphatók.
Egyébként, ha egy ismerősöd átmásolja Neked az ő dobozos Linux-át, az is jó, ez a Linux esetében megengedett és teljesen jogszerű (magyarul: nem bűncselekmény, nem kell félned, hogy ezért valaha is bármilyen büntetést kapsz). De így sem kapsz terméktámogatást. Viszont az ismerősöd igen, úgyhogy rajta keresztül mindent megkérdezhetsz a disztribútortól!


Nézzük hát a különböző kiadókat és a disztribúciókat. Általánosságban elmondható, hogy 3-9 havonta minden kiadó új verzióval rukkol elő.
Az évek alatt kialakult tendencia szerint az egyik legelterjedtebb a Red Hat Linux, amely már sok ember számára szabvánnyá vált, sokan tőlük várják a legnagyobb újításokat. Az igazság az, hogy már régen nem olyan jó, és messzemenően nem éri meg az árát, sok esetben pedig alulmarad a Red Hat-ot követő Mandrake-hez képest. A Mandrake Linux általában néhány héttel a Red Hat után jelenik meg, általában több szoftverrel és természetesen újabb X11-el, ablakkezelővel. Mindkét rendszer tökéletes választás a kezdőknek, hiszen viszonylag egyszerűen kezelhető, kevés rendszerbuherálást engedő felülettel boldogítják felhasználóikat. A Debian a profi Linuxosok kedvelt operációs rendszere, közöttük találhatók olyan fanatikusok, akik nem hajlandók grafikus környezetben dolgozni, mert azt a Linux megcsúfolásának tartják! :-)
A Corel is készített Linux operációs rendszert, de hacsak nem akarod megutálni a Linux-ot, ne válaszd ezt! Amennyire csak operációs rendszer rossz lehet, a Corel verziója az. A saját szoftvereiken kívül (Corel Draw, Wordperfect, stb...) valamilyen oknál fogva nem valami gördülékenyen futtatnak más programokat, lassú, instabil és teljesen használhatatlan rendszer...

A végére hagytuk az aduászt, azt a rendszert, amelyet mi is használunk, és amelyet alapként fogunk venni a jövőben, ha Linux-ra utalunk. Ha a Tux Világa segítségével fogod elsajátítani a Linux kezelését, erre a verzióra találsz majd mindenhol utalást, ehhez kapsz elsősorban segítséget. Itt nem a hírekről, vagy az általános cikkekről van szó, hiszen azok általánosságban foglalkoznak a rendszerrel, kiadó és disztribúció függetlenül. Itt az olyan Linux-tudás elmélyítésében segítő írásokról van szó, mint amilyen ez is.
Ez a rendszer a Suse Linux, amely jelenleg a 8.1-es disztribúciónál tart. Várhatóan ez év március-május környékén kerül piacra a 8.2-es rendszer, és folyamatosan úgy 4-6 havonta az újabbak.
Miért ezt választottuk? Aki most akar megismerkedni a Linux-al, annak tökéletes választás, hiszen az elsőtől utolsó betűig le van fordítva magyarra, a telepítése egyszerű, a működése megbízható, hihetetlen mennyiségű szoftvert kapunk hozzá alapkiépítésben, tele van extra programokkal, a haladó és profi felhasználóknak is mindenben megfelel, és végül, de nem utolsó sorban csak a Suse-nek van magyarországi irodája, amely magyarul ad felvilágosíást és kínálja a terméktámogatást.
Tehát, nincs más dolgod, mint a Suse Magyarország honlapjáról letölteni a hét CD-t, vagy megvenni a boltban, de ha egyik sem megy, hívd a [+36] 30 353 0204-es Game Channel HOTLINE-t és lemásoljuk Neked ingyen (pontosabban hét üres CD-t kell érte adnod)!

4. Telepítésű

A különböző Linux disztribúciók mind más és más telepítővel rendelkeznek. Mi itt most csak az általunk ajánlott Suse installálásával foglalkozunk. Ha Te más Linux verziót telepítesz, és elakadsz, küldj egy e-mailt az online@gamechannel.hu-ra és segítünk!
A Suse Linux 8.1 telepítése elvileg gyerekjáték. Gyakorlatilag azonban -bár nagyon ritkán- előfordulhat némi fennakadás. Ha installáltál már Windows-t, ezzel sem lehet problémád.
Először is el kell döntened, melyik partícióra telepíted a Linux-ot. Ha nem tudod, mi az a partíció, és nem is partícionáltál soha, akkor sincs semmi gond, valószínűleg egy partíciód van, az, ahová a Windows van telepítve. Ha mindent jól csinálsz, a Windows-od teljes egészében megmarad, nem kell attól félned, hogy bármi is elveszik. Egy nagy változás lesz az installálás befejeztével, hogy a gép indítása után egy menü jelenik meg, ahol választhatsz, hogy a Linux, vagy a Windows induljon-e. Ha már most is több rendszer van egymás mellett a gépeden (például Windows 98 és Windows XP), és ezek közül is menüvel választasz, a Linux ezeket a beállításokat átveszi, és ugyanígy tudsz majd a Windows-ok között is választani.
Figyelj arra, hogy legyen elég üres hely a merevlemezeden, hogy a Linux felférjen. Ha csak ki akarod próbálni a rendszert, elég lesz úgy 2-3 Gb szabad hely. Ha játékokat akarsz futtatni (az alaprendszer is tartalmaz egy jó adagot), akkor ajánlott legalább 3 Gb szabad hely. A teljes rendszer 6 Gb helyet foglal el, de ez már tartalmazza az összes játékot, multimédiás alkalmazást, grafikai szoftvereket, egy nagy adag webszervert, és programnyelveket, tehát nem valószínű, hogy ennyi helyre lesz szükséged. Egyébként mindent Te magad állíthatsz össze, ha akarsz, az alaprendszer úgy 3-500 Mb helyen vígan elfér. Ha mi ajánlatunk szerinti rendszert telepíted, 1,1-1,3 Gb-nyi hely kell a rendszernek és az alkalmazásoknak, plusz jó, ha van még 1 Gb szabad hely. Arra figyelj, hogy ha csináltál elég üres helyet, pluszban legyen még 1 Gb, mert a partíció átméretezése csak így fog megfelelően működni! Tehát, ha a mi ajánlatunkat követed, kell 1,3 Gb a rendszernek, 1 Gb szabad hely, plusz egy Gb a könnyű partícionáláshoz, összesen tehát 3,3 Gb szabad helyed legyen azon a partíción, ahová a Linux-ot telepíted.

Azt, hogy mennyi szabad helyed van, nagyon egyszerűen tudod ellenőrizni. Windows XP-ben például a Start > Minden program > Kellékek > Rendszereszközök > Lemeztöredezettség-mentesítő használatával. Ha ezt a programot elindítod, megmutatja mekkora szabad területed van. Sőt, ne is lépj ki innen, ha van elég helyed, mert jobb, ha rögtön futtatod is a töredezettségmentesítést. Ez azért kell, mert az adatok össze-vissza találhatók a merevlemezen, ez a program pedig összefűzi azokat.
Felhívnám a figyelmedet még arra a tényre, hogy NTFS fájlrendszert nem tud átméretezni a Linux, ugyanis a Microsoft nem tette nyilvánossá az NTFS specifikációt! Ezért a partíció átméretezését FAT, vagy FAT32-re alakított partíción lehet csak elvégezni. Ha a számítógépedet telepített Windows NT-vel, vagy XP-vel vetted, valószínűleg NTFS-fájlrendszered van. Ha Te magad telepítettél XP-t, egyáltalán nem biztos. A legjobb, ha nem vagy vele tisztában, a fent említett Lemeztöredezettség mentesítő használatával ezt is rögtön megnézed!


A legegyszerűbb telepítési mód, ha az első CD-t beteszed a meghajtóba, és CD-ről boot-olod a géped. Ehhez nem kell mást tenned, mint a Bios-ban átállítani a rendszerindítást. Amikor bekapcsolod a géped, és ellenőrzést hajt végre (memória, stb...), akkor vagy a DEL, vagy az F1 lenyomásával juthatsz be a Bios-ba. Itt lehet beállítani a rendszerre vonatkozó környezeti változókat. Ha beléptél a Bios-ba, egy menü jön be, ahol -ha minden igaz-, valahol találsz egy \"Advanced\" kezdetű sort. Az esetek túlnyomó többségében ez a második sor. Ezen belül találod meg a boot-olásra vonatkozó beállításokat. Itt az a dolgod, hogy a CD-ROM-ot állítsd be elsőnek (first, 1st...).
Ezután kilépsz a menüből és elmented a beállításaidat (Save). Nincs más dolgod, mint újraindítani a számítógépet, de úgy, hogy a Suse Linux első CD-je legyen a CD-meghajtóban. A telepítés automatikusan elkezdődik. A Suse Linux 8.1 telepítése optimális esetben három lépésből áll, de mivel nekünk nem csak az alaprendszerre van szükségünk, ezért néhány plusz lépést még beiktatunk.

Miután a telepítő elindult, be kell állítanunk a telepítési nyelvet. Ha minden igaz, ezt Te is, mint bármely honfitársunk magyarra szeretnéd állítani, tedd hát ezt!
A nyelv beállítása után a Telepítési beállítások jönnek. Előugrik egy kis ablak, amelyben négy lehetőségből választhatsz: Új telepítés, A meglévő rendszer frissítése, A telepített rendszer indítása és A telepítés megszakítása. A meglévő rendszer frissítése nem biztos, hogy Neked is megjelenik, ez csak akkor látható, ha már érzékelt a telepítő valamilyen Linux-partíciót a gépen. Nekünk most az Új telepítésre van szükségünk, hiszen fel akarjuk rakni a Linux-ot.
Ezután a telepítő felderíti a hardverelemeket a gépben. Amikor megjelenik egy lista, módosítani tudod benne bármelyik elemet. Figyelj rá, hogy az egeredet jól ismerte-e fel a Linux, mert sajnos időnként rosszabb egeret akar installálni, mint amilyen neked van, és így előfordulhat, hogy nem tudod használni például az egérgörgőt, vagy a harmadik gombot!
Ha nem partícionáltad előzőleg a merevlemezt, akkor itt most meg kell tenned. Ha akarod, rábízhatod a Telepítőre ezt a feladatot a Javaslat elfogadása kiválasztásával. Ekkor a telepítő maga csökkenti a meglévő Windows-partíció méretét. Ez a legtöbb esetben megfelelő, de az is lehet, hogy ledarálja az egész merevlemezt, úgyhogy lőttek a Windows-nak, ezért ajánljuk a kézi beállítást, ami első ránézésre kicsit szöszmötölős, de így biztos, hogy minden szuperul fog működni!

Fontos, hogy ha nem akarsz (vagy nem mersz :-) ) a kézi beállítással pepecselni, kihagyhatod, bár lehet, hogy ekkor a Linux nem fogja telepítés után érzékelni a Windows-partíciót! Természetesen később pillanatok alatt be lehet állítani!


A kézi partícionálás a következőképpen történik (a program vagy magától elindítja a partícionálóprogramot, vagy a Merevlemez-re kattintva tudod előhívni): Indítsd el a partícionálást. Válaszd a Szakértői kézi partícionálás-t. Lehet, hogy üzenetet kapsz, hogy ez veszélyes, de ne izgulj, minden rendben lesz! Bejön egy táblázat, amelyen láthatod a partíciókat. Válaszd ki azt, amelyikre a Linux-ot akarod telepíteni. Ha egy partíciód van, akkor természetesen azt. Válaszd az Átméretezés-t. Így most létre fogsz hozni egy Linux partíciót. Ezt az új partíciót a Windows nem fogja látni, de a Linux látni fogja a Windows partíciót. Most csökkentsd le a Windows-nak fenntartott helyet olyan mértékben, hogy a Linux-od (a fenti kalkuláció alapján) ráférjen az új partícióra. Ha ez is megvan, újra bejön a táblázat, ahol immár fel van tüntetve az új partíció is az általad megadott méretben. Klikk az új partíción és válaszd a Kézi partícionálás a YaST2 javaslata alapján pontot! Kövesd az utasításokat, és a telepítő létrehozza a lehető legjobb felépítést az új rendszer számára.

!Figyelem!
Előfordulhat, hogy a telepítő nem képes átméretezni a partíciót! Ekkor ki kell lépni és egy másik partícionáló szoftverrel (például Partition Magic) kell ezt a feladatot megoldani! Magában a Linux-ban is van erre megoldás, de ennek használatára most nem térek ki. Ha nem megy a dolog, telefonálj és segítünk!
Ezután már csak egy feladat van. Újra hozd be a táblázatot, és kattints duplán a Windows partícióra.
A Fájlrendszer azonosító-t először állítsd be bármire, majd állítsd be úgy, hogy _0x0C Win95 Fat32 legyen, a Csatolási pont-hoz írd be: /windows. Ezt fontos végigcsinálni, mert ha ez elmarad, a Linux sokszor nem látja a Windows partíciót!
Ha megvagy, az Fstab opciók-ban a Naplózási eljárás-t ordered-re, a Fájlnevek karakterkészlete résznél legördülő menüben a karakterkészletet iocharset iso8859-2-re, a Rövid FAT nevek kódlapja menüben pedig a kódlapot codepage=852-re állítsd, és jelöld be a Felhasználó által csatolható lehetőséget.
A partícionálást ezennel befejezettnek tekinthetjük, a telepítés indításakor a rendszer elvégzi a feladatát.
Alapesetben a Suse alaprendszert telepít, amit meg kell változtatnod, ha extra dolgokat (játékok, multimédia) is akarsz telepíteni. A Szoftver-t kell ehhez módosítani a következőképpen. Klikk a Szoftver-re. A Szűrő legördülő menüben állítsd be a Csomag csoportok-at. Ekkor kategorizálva fogod látni a telepíthető szoftvereket. A Games-ben állítsd be, amit akarsz, a jobb alsó sarokban mindenről kapsz kielégítő információt.


A Productivity-n belül találsz még fontos dolgokat.
File Utilities-ben a kcommander3 és az mc telepítése feltétlenül ajánlott. Ez két fájlkezelő, egyik Norton Commander-re, míg a másik a Total (Windows) Commander-re hasonlít, hasonló funkciókkal és kezelőfelülettel.
A Publishing-ben feltétlenül jelöld ki a wv-t, ezzel tudod majd a Word dokumentumaidat átkonvertálni Linux-os dokumentummá, ha akarod. Enélkül is tudod írni, olvasni a Word-el készült dokumentumokat, ez csak azért kell, ha a Linux jobb szöveges formátumát szeretnéd használni!
Érdemes még a Text-ben kiválasztani az antiword-öt, amivel akár a Word2000-es formátumokat is tudod konvertálni, valamint az xlhtml-t, amely az Excel fájlok átalakítására szolgál. A Multimedia-ban jelöld be a freeamp, a freeamp-themes, az xmms és az xmms-plugins csomagokat, ezek zenelejátszók, de természetesen választhatsz ki más film-, és zene lejátszókat, kiegészítőket is.
A Graphics-ban a gimp-et ne hagyd ki, ezzel egy nagy tudású, Photoshop-szintű képmanipuláló szoftvert kapsz. A System/Sound Daemons-ban az rplay és a yiff kiegészítőket kell bejelölnöd.
Részletesen nem írom le a közel 3000 szoftvert, telepítsd, amire szükséged van!
A telepítés befejeztével meg kell adnod néhány adatot (jelszó, stb...). Amikor a root-jelszót állítod be, ne felejtsd el, hogy a legfontosabb jelszót adod meg, mert az egész rendszer teljes felügyeletét csak a root láthatja el!
Ezzel meg is volnánk. Legközelebb már nem kell ennyit állítgatnod, mert a Linux partíciót már létrehoztad. Lehet, hogy itt olvasva ez bonyolultnak tűnhet, de hidd el, amikor csinálod, gyerekjáték az egész!

Ha mindent jól csináltál, egy villámgyors és atombiztos, stabil Linux rendszered lesz. A telepítéstől ne félj, még ha nehéznek tűnik is, hiszen nagyon egyszerű, sőt, ha nem akarod, nem kell az itt leírtakat követned, rábízhatod magad magára a telepítőre is! Ha bármikor problémád van, elakadsz, hívd a Game Channel HOTLINE-t és minden erőnkkel azon leszünk, hogy segítsünk! Ha egyéb információkat akarsz megtudni a Suse Linux-al kapcsolatban, keresd fel a honlapjukat, ahol információkat kaphatsz magyarul!
Legközelebb vadiúj Linux-unk alapjait nézzük át, és belevetjük magunkat a szoftverek özönébe! Addig is, próbálgasd új rendszeredet, nem hiszem, hogy nehéz lenne, a menük szisztematikusan elrendezettek!