PCPS4XBOX ONEPS3X360WiiU

LibreOffice

tsaby2011. március 26.Windows, Linux, Mac
77.834 olvasás / most 1 felhasználó olvassa10 hozzászólás
libreoffice
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Napjainkban a számítógépek a mindennapjaink részét képezik, ezzel együtt hétköznapi feladattá vált az irodai programcsomagokkal való munkavégzés. Legtöbbünk a Microsoft világából ismert irodai szoftvereket ismerjük, és használjuk. Amennyiben még egy kicsit tájékozottabbak vagyunk akkor halhattunk az OpenOffice programról, de ennek a részletesebb ismerete már kevéssé jellemző a mindennapok felhasználójára. Amikor még ennél is tovább megyünk és például a LibreOffice-t említjük, akkor sokan még csak nem is hallottak róla. Most vessünk néhány pillantást erre a szoftvercsomagra!
 
LibreOffice


Legtöbben a LibreOffice történetének kezdetét az 1990-es évek végére teszik, amikor is elkészült a StarOffice honosítása, de ha szorosabban nézzük a történetét akkor valahol a Oracle és a Sun fúziójának idején kezdődik ez a história. Mivel 2010 elején megtörtént a fent említett két vállalat összeolvadása, így az Oracle fennhatósága alá került a nyílt forráskódú irodai programcsomag, az OpenOffice. A szoftvercsomag készítői közül néhányan tartva attól, hogy veszélybe kerül a fent említett program jövője, kiváltak a fejlesztő csapatból és létrehozták a Documentum Fundation-t, amihez nem sokkal később csatlakozott az FSF.hu alapítvány. Ezt követően elkezdődött az OpenOffice alapokon nyugvó LibreOffice fejlesztése, majd 2011 januárjában kiadták az első stabil verziót a 3.3-at. Nem sokkal ez után idén februárban megjelent a 3.3.1-es javított kiadás.

Mielőtt telepítenénk a kiszemelt irodai programcsomagot nézzük milyen követelményeket támaszt a számítógépünk felé! Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy létezik Linux, Macintosh és Windows operációs rendszerekre elkészített változat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy mindhárom operációs rendszer esetén ajánlott a legalább 1024x768-as felbontás, minimum 256 MB központi memória, és legalább 1,5 GB szabad terület a háttértáron (Mac OS X esetén elég a 800 MB). A processzor tekintetében pedig Intel Pentium III van megjelölve minimumként, a Linux verzió esetében a grafikus kezelőfelületre nézve egyéb plusz szoftverkövetelmények vannak megadva (GNOME 2.16-nál újabb verzió).

Telepítés
A LibreOffice telepítése Windows operációs rendszerekre készített verziónál mindössze annyiból áll, hogy a szoftver honlapjáról letöltjük a programcsomagot és a hozzá tartozó "helppack" telepítő állományokat, majd ezeket a Microsoft világában megszokott módon installáljuk ("install, next, next, finish"). Linux disztribúciókat használva már nem ilyen egyszerű a kép ("még"), itt ugyanis három darab tömörített állományt kell letöltenünk. Az egyik a programcsomag telepítő állományait tartalmazza, a másik kettő pedig a nyelvi csomagot és a "helppack"-ot. Amint ezeket letöltöttük, és kicsomagoltuk az archív fájlokat, a létrejövő mappákban található állományokat kell telepítenünk. Természetesen Linux operációs rendszereken ez a telepítési módszer nem túl kényelmes, de mivel még egy viszonylag új szoftverről beszélünk, így még sok esetben internetes csomagtárolókból nem érhető el (az openSUSE 11.4-ben már alapértelmezett, valamint az Ubuntu 11.04-ben is le fogja váltani az OpenOffice-t).


LibreOffice - 2. kép

Modulokról általánosan
Mint minden irodai szoftvercsomag, így a LibreOffice is több modulból épül fel hasonlóan a legtöbbünk által ismert Microsoft termékhez. Elvégezhetjük velük a már mindennaposnak számító szövegszerkesztési, táblázatkezelési és bemutatókészítési feladatokat. Ezeken kívül igen sokféle feladatra használhatjuk ezt a programcsomagot.

Modulok:
 Writer: szövegszerkesztő
 Calc: táblázatkezelő
 Impress: bemutató készítő
 Base: adatbázis kezelő
 Draw: rajz program
 Math: képlet szerkesztő

Legtöbbünk a Microsoft irodai szoftverének az Office csomagnak valamelyik verzióját ismerjük, így az egyes modulok bemutatásához érdemes viszonyítási pontként használni. A programcsomag egyes elemeit telepítés után, GNOME esetén a panel "Alkalmazások" menüpont "Iroda" almenüjéből érhetjük el, KDE kezelőfelületen az indítómenüből hasonlóképpen indíthatjuk. Mindkét esetben az "Iroda" pontból az egyes részeket külön-külön is futtathatjuk, de a "LibreOffice" lehetőséget választva egy indító ablakot kapunk ahol az összes funkció egy helyről érhető el. Nem csak az egyes modulokat kezelhetjük ebből az ablakból, hanem a beállítások nagy részét és a kiterjesztéseket, valamint a sablonokat is innen tudjuk egyszerűen konfigurálni.

Writer
Az irodai programcsomagok leginkább használt modulja általában a szövegszerkesztő. Menüszerkezete leginkább az Office 2003-hoz hasonlítható, így az előbbi programhoz szokott felhasználók viszonylag könnyen meg tudnak barátkozni a LibreOffice kezelésével. Korábban az OpenOffice esetén előfordultak kompatibilitási problémák a ".odf" és a zárt forráskódú hasonló termék dokumentum-formátumai között. A most kipróbált szoftver szövegszerkesztő modulja esetén ez a probléma egyáltalán nem jelentkezett, még az a ".docx" formátumot is hiba mentesen kezelte. Korábban az OpenOffice eseten problémát jelentett a Microsoft-féle szöveges dokumentumokban elhelyezett táblázatok kezelése, amit a jelenlegi programban sikerült kiküszöbölni.

A szövegszerkesztő program esetén több hasznos funkció található meg, az egyik ilyen a "Fájl" menü "Tündérek" almenüjéből elérhető "Dokumentumátalakító...". Ennek segítségével a Word és StarOffice formátumú dokumentumokat tudjuk átalakítani OpenDocument formátumra. Az átalakítás néhány egyszerű lépéssel végrehajtható, mégpedig az átkonvertálni kívánt dokumentum típusának kiválasztása után, megadjuk az állomány nevét, majd a program automatikusan elvégzi a konverziót.

Ezen kívül a számtalan hasznos funkciók közül érdemes két lehetőséget kiemelni, az egyik a már sokak által ismert PDF exportálási lehetőség, ami a Microsoft terméke esetén csak külön alkalmazásként telepíthető, itt viszont szerves része a programnak. A másik fontos lehetőség "Navigátor" funkció, aminek segítségével a hosszabb dokumentumokon belül gyorsabban tudunk navigálni, akár egy címsorra, vagy egy táblázatra ugorva.


LibreOffice - 3. kép

Calc
Egy másik sokat használt funkció az irodai programokban a táblázatkezelő. A LibreOffice eme moduljában is megjelent jó néhány olyan funkció, amelyek közül néhány már az OpenOffice egyes verziójában (FSF által készített) már benne voltak. Az egyik ilyen, hogy egymillió sor kezelhető az egyes munkalapokon, a másik pedig, hogy a nyelvi verziókban is lehetőség van a angol függvény nevek használatára. Új lehetőségként jelent meg a CSV állományok importálásánál, most már a vesszővel elválasztott értékeket is be tudjuk vinni a táblázatkezelőbe. A táblázataink külalakjának kialakításához már használhatunk pontozott és szaggatott vonalas kereteket, valamint az egyes cellákon belül új igazítási lehetőségek jelentek meg ("elosztott" vízszintes, vagy sor kizárt, "elosztott" függőleges).


LibreOffice - 4. kép

Impress, Draw
A LibreOffice következő két modulja a bemutatókészítő és a rajzoló program. Az Impress esetében megjelent néhány eddig még nem használható lehetőség. Az egyik legfontosabb, hogy 3D-s effekteket alkalmazhatunk a diákon elhelyezett elemeken. Ezen kívül javításra került az előadói konzol, ami ezentúl ez már nem a projektoron, hanem a monitoron jelenik meg. Az egyes diákra elhelyezhetünk 3D objektumokat (ezt a funkciót az eszköztárban tudjuk engedélyezni), mindezeken felül a Microsoft legújabb prezentáció készítő szoftverének alapértelmezett fájlformátuma is támogatott (".pptx").


LibreOffice - 5. kép

A Draw alkalmazás esetében megjelent az SVG állományok kezelésének lehetősége, valamint bekerült egy új funkció, a képtár, aminek használatával egyszerűbbé válik a különböző látványos előre elkészített grafikai elemek beillesztése az éppen szerkesztett képbe. A funkciót az "Eszközök" menü "Képtár" opciójának engedélyezésével hívhatjuk elő a Draw alkalmazásban. Ebben a modulban felfigyelhetünk még egy érdekes lehetőségre az állományok mentésekor mégpedig, hogy az éppen szerkesztett fájlt ".swf" formátumban is menthetjük.


LibreOffice - 6. kép

Math, Base
A matematikai képletek szerkesztésére a Math nevű programegységet használhatjuk, aminek segítségével formázott képleteket tudunk készíteni néhány kattintással. Egy új parancs került be az eddigi utasítások közé mégpedig a "nospace{...}", amit a program "képletszerkesztő" területén történő jobb egérkattintásra megjelenő helyi menü "Formátumok" pontjából hívhatjuk elő, amivel a képletünk egyes elemei közötti szóközöket tudjuk csökkenteni.


LibreOffice - 7. kép

Az adatbázis-kezelő modul esetén az eddig meglévő lehetőségek gazdagodtak néhány új funkcióval. Az egyik talán legfontosabb lehetőség, hogy most már tudunk "csak olvasható" adatbázisokat is regisztrálni. A regisztráció során megadott opciók a LibreOffice konfigurációs állományában tárolódnak, így a felhasználói felület figyelembe veszi azt, aminek következtében nem engedélyezi a regisztrációs bejegyzés módosítását. A Base adatbázis illesztőprogramja kiterjesztések segítségével további funkciókkal bővíthetők, olyan funkciókat tudunk megvalósítani mint az "ezen nézet szerkesztése", "kulcsok hozzáadása és eldobása".


LibreOffice - 8. kép

Kiterjesztések, sablonok és clipart gyűjtemény
A Base kapcsán már szó esett a kiterjesztésekről, ezen kis alkalmazások segítségével újabb funkciókkal ruházhatjuk fel az irodai programcsomagunk egyes moduljait. Ezeket a "mini alkalmazásokat" a programcsomag közös indítóablakában az "Eszközök" menü "Kiterjesztéskezelő" pont segítségével tudjuk hozzáadni a programhoz. Ezen eszközökkel történő bővítés mindössze annyiból áll, hogy az internetről letöltött ".oxt" állományokat feltallózzuk. Mivel a LibreOffice az OpenOffice programcsomaggal szoros kapcsolatban van, így az ahhoz tartozó "bővítő alkalmazások" itt is használhatóak. Ezek a kis programok letölthetőek a cikk végi link gyűjteményből.


LibreOffice - 9. kép

Egy másik hasznos lehetőség az interneten elérhető sablonok fájlok sokasága, melyekkel a gyorsabbá tehetjük a dokumentumaink elkészítését. Ezen kívül számtalan önálló clipart gyűjtemény szerezhető be, amivel látványosabbá tudjuk tenni dokumentumainkat (link a cikk végén érhető el).

Zárszó
A program sok hibajavítást és újítást tartalmaz a korábbi OpenOffice-hoz képest, sokat javult a kompatibilitás a Microsoft Office dokumentum formátumaival. Egyetlen kritika (Amennyiben egyáltalán ez hibának nevezhető.) illet a bemutatott szoftvercsomagot mégpedig, hogy az Access alapértelmezett fájlformátumát nem kezeli.

Linkgyűjtemény
Sablonok
Clipart
Kiterjesztések
Kedvencek közé
10 hozzászóláskövesd rss-ben!

Nah, ma untam meg az OpenOffice bénaságait. Folyamatos fagyás, instabilitás, lassúság és használhatatlanság jellemezte, amióta Windózon telepítettem (linuxon semmi bajom nem volt vele soha). Felkerült a LibreOffice. Viszlát fagyás, viszlát instabilitás, hello sebesség, hello felhasználóbarátság!

#10 • 3 éve, 3 napja
Vendég

Én egyelőre maradtam az openofficenál...

#9 • 3 éve, 3 hónapja és 6 napja
Vendég

Ez nagyon jó, és ingyenes cucc. Respect a készítőknek.

#8 • 3 éve, 6 hónapja és 11 napja

Vendég írta:
Az szeretném megkérdezni, hogy a LibreOffice-ban beállítható alapértelmezett mentési formátumoknak az MS Office fáljtipusai? Pl. docx-et is tud? Problémamentesen tudja majd megnyitni ügyfelem az ő MS Offica-val?
A LibreOffice-ban beállítható alapértelmezett mentési formátumnak az Office 2007 formátuma (".docx"), mégpedig az "Eszközök" menü "Beállítások" pontjában a "Megnyitás és Mentés" pont alatt az "Általános" pontnál. Itt "Microsoft Word 2007 XML" néven találod meg.
A megnyitásról meg csak annyit tudok mondani, hogy nálam eddig nem volt semmi probléma, az összes ".docx" formátumú dokumentumot minden gond nélkül megnyitotta.

#7 • 3 éve, 6 hónapja és 14 napja
Vendég

Az szeretném megkérdezni, hogy a LibreOffice-ban beállítható alapértelmezett mentési formátumoknak az MS Office fáljtipusai? Pl. docx-et is tud? Problémamentesen tudja majd megnyitni ügyfelem az ő MS Offica-val?

#6 • 3 éve, 6 hónapja és 14 napja
Vendég

Oo és a Libra gyakorlatilag ugyanaz idáig, mostantól lesz külön fejlesztési irány.

#5 • 3 éve, 6 hónapja és 16 napja
Vendég

Melyik jobb az oo, vagy ez? Illetve melyik leszszerintetek jobban, hosszabb távon támogatva? Engem az érdekelne elsősorban...

#4 • 3 éve, 6 hónapja és 22 napja
Vendég

Sokkal jobb volt már az oo is mint a micro$oftos ócskaság, de ez mindent üt

#3 • 3 éve, 7 hónapja és 12 napja
Vendég

Nem, van még OpenOffice is.

#2 • 3 éve, 7 hónapja és 12 napja
Vendég

Jól értem, az openofficenak vége és ez lesz helyette?

#1 • 3 éve, 7 hónapja és 12 napja

Legfrissebb blogokÍrj blogot most!

 Milyen nehézségek adódnak MMORPG fejlesztés közben? - 1. részM2M_Blogger • Először is szeretnénk megköszönni a sok javaslatot és észrevételt ami érkezett tőletek,...

Mr Die Sie és a természet.5t3v3nk3 • Újabb DayZ blog. Igen, már megint. Bevezetésként egyből leírnám, hogy a DayZ...

 Hálózati megoldások egyszerűen - 1. részAsus_Blogger • Nagy szeretettel hoztuk el nektek legújabb témánkat, melyről már most, az első néhány...

Világ legendái a VitádbanwarpraySTR • Sziasztok! Ki ne ismerné a yugioht vagy a pokemont, akár az anime, játék vagy...

Deepin (Linux) egyenesen KínábólrDAVE • Sokszor használták már a ?Made in China? jelzőt negatív értelemben. Lényegében nem...

Fórum

Az utolsó 6 hozzászólás:

kpal profiljaHerkuleskpal • 3 órája és 17 perce

rDAVE profiljaStartolt az ASUS világelső routererDAVE • 3 órája és 51 perce

kpal profiljaA Project Cars és a The Witcher 3 is megmutatja magát a gamescomonkpal • 3 órája és 52 perce

kylx profiljaHamarosan bejelenthetik a következő BioShockotkylx • 3 órája és 52 perce

kpal profiljaStartolt az ASUS világelső routerekpal • 3 órája és 54 perce

kpal profilja83 ezer dollárt keres egy átlagos fejlesztőkpal • 3 órája és 56 perce

Klikk ide az utolsó 20 hozzászóláshoz!

Közösségi oldalak

Szavazás

Szoktál MMO-zni?

  •  Rendszeresen, többel is
  •  Egy-két félével maximum (kommentben írom)
  •  Csak és kizárólag a... (kommentben írom)
  •  Nagyon ritkán
  •  Soha nem MMO-zom

Összes szavazat1415
Összes hozzászólás28

Chat kikapcs
Gonzo profiljaNeurotic profiljafantis6 profilja