Gimp 2

A forráskódot közzétették. Az internetnek hála, számos programozó csatlakozott a fejlesztőtáborhoz. Együttes munkájuk gyümölcseként látott napvilágot 1997-ben az első, már igazán használható 0.99-es verzió, amely már tartalmazta a mai változatok főbb jellegzetességeit, ismerte a grafikai rétegeket és beépülő elemekkel, plug-inekkel dolgozott. A program alapfilozófiája azóta sem változott: egy kicsiny, de hatékony szoftvermag, amit egy csomó plug-in és script-fu (a GIMP saját nyelvén írt programocska) vesz körül. A GIMP szabadon másolható, módosítható és szabadon terjeszthető szoftver, a GNU GPL (General Public License) vonatkozik rá. A nyílt forráskódnak köszönhetően az eredeti, Linux alá készült változatot hamarosan követték a Windowsos, OS/2-es és Macintosos változatok. A fejlődés gyorsan ment. Ha valaki mondjuk egy Photoshop program után akarja a GIMP használatát megtanulni még mindig nem kevés ujdonsággal találkozik.

Honnan szerezzünk GIMP-et?
Minden tisztességes Linux disztribúció tartalamazza valamilyen változatát, de ha frissíteni akarunk, vagy nem Linux alá szánjuk újságmelléketeken, vagy a weben kell szétnéznünk. A GIMP és a vele kapcsolatos dokumentumok elsődleges internetes forrása két hely az interneten: a www.gimp.org és az ftp.gimp.org site. A magyar GIMP oldal címe: www.gimp.hu, de itt, e sorok írásakor még komoly dolgokat nem találni.

Hardverkövetelmények:

A GIMP futtatásához minimum 32 Mbyte RAM-ra van szükség, de ez - mint látni fogjuk - gyorsan növekszik a szerkesztett képek méretével. Elvben már egy Pentium I-es processzoron és 800x600 képpontos, 256 színű videomódban is működik, de az érdemi munkához legalább 300 MHz-es Celeron processzort, 128 Mbyte memóriát és 1024x768 képpontos 32 bites (true color) videómód ajánlatos. Rögtön látszik, hogy még ez is sokkal kevesebb, mint amit egy mai grafikai munkaállomástól elvárni szokás, de nem jelenti azt, hogy a GIMP képességei szerények volnának. Épp ellenkezőleg, a nagy teljesítményt nyújtó hatékony programkód kevéssel is beéri, ha muszáj. A kisebb képek szerkesztésekor jelentkező mérsékelt erőforrásigény, és ingyenessége miatt megfontolandó az oktatásba való bevezetése más programok helyett. Nyugodtan lehet vele webgrafikákat készíteni olyan vason, amire a szokásos képszerkesztőket telepíteni esztelenségnek tűnik.
Viszont ha valaki profi grafikai munkákra használja ajánlatos a megfelelő technikai alap biztosítása, a program meg fogja hálálni.

A program telepítése:

Kezdjük a leghúzósabbal, a "valódi", linuxos GIMP-pel. A legtöbb disztribúció megfelelően konfigurált, lefordított csomagként tartalmazza a GIMP-et, amit a csomagkezelővel egyszerűen lehet telepíteni. A működéshez a GTK lib programozási környezet legalább 1.2.8-as verziójára is szükség van. Ha a legfrissebb dolgokra vágyunk, akkor el kell zarándokolni a www.gimp.org-ra és le kell tölteni a forrást. Ezután le kell fordítani a programot, amihez a GCC fordító ajánlott. Maga a fordítás időigényes művelet, mintegy 4-5-ször annyi ideig tart, mint a Linux kernel fordítása.
Valószínű, hogy a Linux disztribúciónk külön csomagként kezeli a GTK lefordított bináris file-jait és az include file-okat. A GIMP fordításához az utóbbiakra is szükség van, amelyek általában egy gtk-devel nevű csomagban laknak. Maga a fordítás a szokásos módon történik:
a telepítőkészletet ki kell bontani a tar -xvfz gimp-„verziószám” tar.gz paranccsal, majd a gimp-„verziószám” könyvtárban rendre ki kell adni a ./configure, a make, végül a make install parancsot. A configure script opcióiról és a fordítás során felmerülő problémákról a gimp-„verziószám” tar.gz file-ban lévő INSTALL dokumentumban lehet felvilágosítást találni.


A GIMP-et nemcsak Linuxra, hanem némi ügyességgel más rendszerek, akár Windows alá is le lehet fordítani. Torr Lillqist windowos GIMP-jéből Jernej Simoncic készített egy lefordított telepítőkészletet (www2.arnes.si/~sopjsimo/gimp/), amivel egyszerűen lehet boldogulni.
Az alábbiakban ennek a windowos GIMP-nek a használatával foglalkozunk részletesebben, tekintettel arra, hogy a digitális fotóretusálás, képszerkesztés iránt érdeklődő olvasóink többsége valószínűleg valamilyen Windows változatot használ (még :-). Ha meg Linux van a gépen a telepítés után gyakorlatilag dettó ugyanúgy működik a GIMP, mint Windows alatt. A telepítéshez mindössze két file-t kell futtatnunk. Az egyik a gtk+”verzószám” setup-1.exe, amely nevének megfelelően a GTK+ csomag windowsos változatát tartalmazza, a másik maga a GIMP telepítő, a gimp”verziószám” setup-1.exe. Ha PostScript (PS, EPS) file-okat is meg akaruk nyitni, le kell töltenünk az internetről a GhostScriptet (http://ghostscript.sourceforge.net/).


A másik fontos kiegészítő, a gimp-1.2.5-lzw.exe a GIF file-ok mentéséhez kell. A GIF által használt LZW tömörítőalgoritmust 1984-től szabadalmi bejegyzés védte. Állítólag a szabadalom az Egyesült Államokban mostanában járt le, ezért a GIMP tartalmazhatná az LZW-tömörítés és a GIF-be mentés lehetőségét. Mégis külön kell letölteni, tekintettel arra, hogy lehetnek még olyan országok, ahol a védelem érvényben van. Magyarország nem tartozik közéjük.
Miután megvan minden szükséges telepítendő, először a GTK+-programozási környezetet kell telepíteni. Az Installer elindítása után érdemes a Custom módot választani és a litván, albán, katalán, maláj meg hasonló egzotikus nyelvi változatokat kidobálni, ezekre aligha lesz szükségünk. Ezután jöhet magának GIMP-nek a telepítése, ahol viszont célszerű a magyar fordítás telepítését bekapcsolni. Így, ha a Windowsunk területi beállításai szerint magyar, az első indítást követően a GIMP már magyarul társalog majd velünk. A telepítés célkönyvtárán kívül érdeklődik a program a felől is, hogy milyen képfile-ok megnyitása legyen a GIMP-hez rendelve. Itt nem adtam meg semmit, mondván, a képeket a szokásos, gyors képnézegetőmmel szeretném megnyitni, nem a GIMP-pel vagy a Photoshoppal.

Helyek és megabájtok

A GIMP-et - akárcsak a Linuxot - többfelhasználós működéshez tervezték. Minden felhasználó a saját beállításaival, ecset- és kitöltőmintáival, plug-injeivel, DLL moduljaival dolgozhat, függetlenül a többiektől. A telepítéshez legalább 25 Mbyte szabad hely kell a merevlemezen, ehhez jönnek a felhasználó saját beállításai, plug-injei és a swapfile. A program első indításakor létrehoz egy terjedelmes file-struktúrát operációs rendszertől függően a WINNTProfiles%username%.gimp-„verziószám” vagy a Documents and Settings%username%.„verziószám” mappában. Ilyenkor kell megadni a képek gyorstárának (Title Cache) méretét, valamint az átmeneti file-ok helyét is.
A gyorsítótár mérete nagyon fontos a program gyorsasága miatt. Alapértelmezett beállítása 32 Mbyte, ennyit foglal le a GIMP a memóriából az éppen szerkesztett képeknek. Ha rendszeresen nagyobb képekkel dolgozunk, akkor ez a memória igencsak szűkösnek bizonyulhat. Ha van 256 Mbyte memóriánk, és nem akarunk más memóriaigényes alkalmazásokat futtatni képszerkesztés közben, akkor nyugodtan állítsunk be a gyorsítótár 80-100 Mbyte-ot.


Célszerű informálódunk a rendszer szabad memóriakapacitásáról. A memóriával kapcsolatos dolgokat a Windows 2000/XP alatt a [Ctrl Alt Del] kombinációval előhívható Feladatkezelő -> Teljesítmény fülön lehet megnézni (Linux/Unix rendszerekben a top parancs ad részletes tájékoztatást). A swap file-t tehetjük a C:TEMP-be (Linuxnál a /var/tmp-be). Be kell állítanunk még a monitor felbontását is dpi-ben, amihez egy kényelmes kalibráló képernyőt ad a program.
A telepítés után rögtön a Fájl -> Beállítások menüvel kezdtem, a Környezet kategóriánál a Nézőkép-mentési kísérletet "Soha" állásba váltottam. Ezzel megakadályozható, hogy az elölnézetek elmentésével a program teleszemetelje a számítógépet. És ha már a beállításoknál tartunk, akkor érdemes ugyanitt a visszavonható műveletek számát az alapértelmezett 5-ről 25-re növelni, persze csak akkor, ha van elég memória a gépünkben, vagy nem dolgozunk túl nagy képekkel.

A kezelőfelület...

Az első dolog, ami feltűnik, a megszokott főablak és a menüsor hiánya. Helyette egy eszköztárat, két kisebb panelt és a nap tippjét látjuk a munkaasztalon. Az Eszköztár hasonló fontosságú, mint más programokban a főablak. Ha becsukjuk, akkor kilépünk a programból is. Az Eszköztár felső szélén foglal helyet a GIMP főmenüje. Itt lehet új file-okat létrehozni vagy meglévőket megnyitni, itt találjuk a program beállításait, a bővítményeket és a súgót. Az ablak nagy részét elfoglaló eszközök hasonlóak azokhoz, amiket más grafikai programokban találunk. Itt is van szögletes és ovális kijelölés, lasszó és varázspálca, festékesvödör és ceruza. Az eszközökhöz számos beállítás tartozik, ezekhez úgy férhetünk hozzá, hogy kétszer kattintunk az illető eszköz ikonján.
A képet az Eszköztár -> Fájl -> Megnyitás utasítással lehet betölteni. A Kép betöltése ablak áttekinthető ugyan, de használata nehézkes. A jobb alsó felén az Előnézeti kép létrehozása gombra kattintva megnézhetjük a képet megnyitás előtt. Vannak értékes tulajdonságai is ennek az ablaknak. Az egyik, hogy egyszerre több file-t is meg lehet nyitni, ha nevüket a jobb oldali file-listában kijelöljük. A Másik fontos dolog, hogy a Kiválasztás mezőben működik a file-név-kiegészítés, vagyis elegendő a beolvasandó file nevéből pár betűt begépelni, majd megnyomni a [Tab] billentyűt, és a név máris kiegészül addig, ameddig a megadott betűk alapján a program egyértelműen meg tudja mondani, melyik file-ról lehet szó. A megjelenő file-ok listáját nemcsak név, hanem típus alapján is szűkíteni lehet. A GIMP 31 különböző formátum beolvasására képes, gyakorlatban ez elegendő. Kezeli a Photoshop – ma már alapnak tekintett PSD formátumát, még a rétegszerkezetet is megőrzi, de a rétegeffektusok már nem jönnek át, a szövegek és a síkidomok pedig raszteres képpé konvertálódnak.
A GIMP másik fontos eleme a képablak. Az Eszköztártól eltérően ebből több is lehet, minden megnyitott képhez tartozik legalább egy. Az ablak fejlécében a file neve után áll egy tizedestört alakú szám. Ennek a pont előtti része a képszám, a pont utáni része a nézet számát jelenti. Valahányszor megnyitunk vagy létrehozunk egy képet a képszám eggyel nő. Ugyanazt a képet egyszerre több ablakban is meg lehet jeleníteni, úgy hogy a Kép menüben a Nézet -> Új nézet menüpontot választjuk. Ilyenkor nem a képszám, hanem a nézet száma nő az új képablak fejlécében, jelezve, hogy ugyanannak a file-nak egy másik nézetéről van szó.
Szokatlan módon a Kép menü nem a főmenüben, hanem itt a képablakban kapott helyet. Kétféle módon is előhívhatjuk, vagy az ablak bal felső sarkában, a vonalzók találkozásánál lévő nyíl gombra kattintunk az egér bal gombjával, vagy bárhol a képen kattintunk jobb gombbal. Jegyezzük meg, hogy a képet elmenteni is ebből a menüből lehet egy olyan ablakon keresztül, mint amit a megnyitásnál láttunk. További érdekesség, hogy ha egy menü tetején a szaggatott vonalra kattintunk, akkor a menü nem fog visszacsukódni, hanem egy kis panelként önálló életre kelve a képernyőn marad. Eltüntetni a szaggatott vonalra való ismételt kattintással lehet.

Még egy fontos ablakról kell szólnunk a felhasználói felület ismertetésekor, a Rétegek, csatornák és útvonalak panelről. Ez a Kép -> Rétegek -> Rétegek, csatornák és útvonalak menüpontra kattintva nyitható meg. Manapság a képszerkesztő programok általános jellemzője, hogy a bonyolultabb képeket rétegek segítségével építik fel. A rétegek felfoghatók átlátszó fóliaként, mindegyikre külön lehet rajzolni, és ha egymásra rakjuk őket, akkor együtt adják a teljes képet. A különbség annyi, hogy a rétegekkel bonyolultabb műveleteket lehet végezni, mint holmi celofánokkal.
A csatornák egy kicsit mások, mindegyik egy szürketónusos kép. Amikor színes RGB képpel dolgozunk, akkor az első három csatorna rendre a piros, a zöld és a kék színkivonatnak felel meg. A további csatornák - ha vannak - a kép egyes részeit kiválasztó vagy eltüntető maszkokat tartalmazzák. Az eszköztár kijelölő szerszámai és a maszkok mellett úgynevezett Bézier-görbékkel is kiválaszthatjuk a kép egyes részeit. Ezek a görbék interaktívan szerkeszthetők, torzíthatók, utólag is módosíthatók. Kezelésükre, exportálásukra és importálásukra szolgálnak az Útvonalak fül elemei.
A GIMP 1.2-es változatától jelent meg a súgó. Korábban csak a kézikönyvben, a GUM-ban (nem az ismert moszkvai áruház, hanem a GIMP User Manual) keresgélhettünk. A súgó helyérzékeny, tehát bárhol megnyomjuk az [F1] gombot, az éppen aktuális elem leírása jelenik meg. Sajnos a súgó egyelőre csak angol nyelvű, ráadásul kicsit hiányos is. Akadnak funkciók, amelyeknek egyáltalán nincsen leírása, máshol meg olyan szűkszavú, hogy attól aligha lesz okosabb a felhasználó. A súgó HTML-alapú a Netscape-et használhatjuk hozzá, illetve Windows alatt az Internet Explorert is. A kezdő felhasználó dolgát nagyon megkönnyítik a képernyő elemei fölött előbukkanó kis sárga buborékok, amik magyarul is tudnak. Létezik egy részletes, sok trükköt leíró könyv angolul, a "Grokking the GIMP". Magánhasználatra letölthető a http://gimp-savvy.com/BOOK/index.html címről.

A színekről

A színkezeléshez tudnunk kell, hogy a színek kikeverésének két fő módszere terjedt el. A CMYK módszer 4 színből, az RGB eljárás 3 színből keveri ki az összes többit.
Nyomdai sokszorosításra szánt grafikák készítésénél hátrány, hogy a GIMP nem támogatja a CMYK színrendszert. Szükség esetén a Kép -> Mód -> Felbontás menüvel szét lehet szedni a képet a négy színkivonatra. Egyébként külső program kell az RGB-CMYK konverzióhoz.
Digitális fotók feldolgozásához, illetve képernyőre, internetre készülő grafikai munkákhoz azonban megfelel az RGB színrendszer. A GIMP-pel könnyen készíthetünk webre optimalizált JPEG képeket vagy animált GIF-eket. Meg kell hagyni, hogy nyomógombok gyártására némelyik kisebb freeware vagy shareware program jobban használható, viszont a Szűrők -> Web -> ImageMap nagyon kezes jószág a kattintható felületű képek készítésénél.
Az efféle képek még mindig fontos szerepet kapnak a weboldalakon, annak ellenére, hogy a flash progamok egyre hódítanak. Elkészítésükhöz szükség van a kép érzékeny területeit határoló téglalapok, körök vagy sokszögek koordinátáira, amit segédprogram nélkül előállítani elég fárasztó dolog lenne. A koordinátákat aztán vagy a HTML kódban kell elhelyezni a böngésző számára megfelelő körítéssel, vagy egy map file-ban a szerveren, ahol egy CGI program dolgozza fel. A lényeg, hogy akár különféle internetes folyamatok is rendelhetők a GIF animációk egyes területeihez. Ezt az eljárást mondják ImageMap-nak.

Pluginek és scriptek

Valójában az ImageMap nem a főprogram része, hanem egy plug-in. A GIMP funkcionalitása számos hasonló okos bővítőprogrammal gyarapítható. A plug-inek legfontosabb on-line katalógusa a registry.gimp.org címen érhető el. A windowsos GIMP-pel 174 különböző plug-int kapunk, helyük a C:Program FilesGIMPlibgimp1.2plug-ins mappa (Linuxnál ez a /usr/local/lib/gimp/1.2/plug-ins/). Ha egy új bővítményt bemásolunk ide, és elindítjuk a GIMP-et, akkor az automatikusan megtalálja a plug-int.
Tudnunk kell azonban, hogy a lefordított bináris file-ban lévő plug-inekkel kompatibilitási gondjaink támadhatnak. Az magától értetődő, hogy a Linux alá készült bővítmények nem működnek Windows alatt és viszont. Kevésbé nyilvánvaló, hogy a különböző GIMP verziók plug-injei sem kompatibilisek egymással.
A GIMP-pel kapott szűrők száma és beállítási lehetőségeik sokfélesége olyan nagy, hogy e cikk keretei között éppen csak felvillantani tudunk néhány hatást. Érdemes egy pillantást vetni a terjedelmes Szűrők menüre! Ehhez jönnek még a mozgókép-szerkesztési funkciók és a Script-Fu-k.
A Script Fu-k talán még a plug-ineknél is izgalmasabbak. Feladatuk hasonló, mint a Photoshop vagy az MS Office makróinak, de sokkal flexibilisebbek (és természetesen makrovírusokat sem lehet velük írni). Elkészítésük nem a végrehajtott műveletek rögzítését jelenti, hanem valódi programozást a GIMP saját nyelvén. A Script-Fu-k tehát olyan platformfüggetlen GIMP programok, amelyekkel egyszerűen lehet kereteket, árnyékokat, szöveg effektusokat, logókat varázsolni. A telepítőkészlettel kb. száz scriptet kapunk, amiket a Kép -> Script-Fu menüpontból lehet elindítani. A scriptek kódját tartalmazó .scm kiterjesztésű szövegfile-ok a C:Program FilesGIMPsharegimp1.2scripts mappában vannak, általában jól kommentezettek, könnyű a működésüket tanulmányozni. A készletet az internetről (például a már említett registry.gimp.org címről) is gyarapíthatjuk, de aki kedvet érez hozzá, maga is írhat scripteket.

Értékelés:
Mindent összevetve a GIMP egy rendkívül hatékony freeware képszerkesztő program, amely ráadásul sokféle operációs rendszer alatt használható. A professzionális képfeldolgozásban valószínűleg soha nem fog maga mögé utasítani olyan termékeket, mint a Photoshop, de tudásában felülmúlja a legjobb shareware képszerkesztőket, például a Paint Shop Prót is. Kezelésében, az általa nyújtott lehetőségekben sok hasonlatosságot mutat a professzionális képretusáló programokhoz, a photoshopos képmódosítások java része GIMP-pel is elvégezhető, ezért az otthoni felhasználóknak és a digitális képszerkesztést most tanulóknak kifejezetten érdemes a GIMP-et választani.

GIMP 2
Fejlesztő:
Kiadó:
URL: www.gimp.org
Típus: Grafikai szerkesztőszoftver
Megjelenés: 2004. június
Ára: ingyenes

Minőség: 7
Használhatóság: 8

Minimális konfiguráció:
Suse, Mandrake, Debian Linux, Windows, Macintosh
Pentium II processzor, 200 MHz
128 MB RAM
1024 x 768 képernyőfelbontás

Ajánlott konfiguráció:
Suse, Mandrake, Debian Linux
Pentium IV processzor, 2 GHz
512 MB RAM
1024 x 768 képernyőfelbontás

Pozitívumok:
ingyenes
felveszi a versenyt a drága pixeles grafikai programokkal
magyarul is tud

Negatívumok:
néha egész jól el lehet a különböző eszközökben keveredni
egyelőre még csak a számítógépes grafikával komolyabban foglalkozó amatőröknek való
mit szépítsük, sokszor kell ahhoz használnunk, hogy megszokjuk a kissé „darabos” megjelenést