A Digitalizálás művészete II.

2003. augusztus 22.
71.2771
Advertisement
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Szoron profilja, adatai
Szoron
Ebben a részben, arról lesz szó, hogyan tudjuk a televízióból, illetve videóból bedigitalizált „tömörítetlen” anyagunkat olyan minőségre hozni, hogy az ne legyen túl nagy, de a minősége se romoljon, sőt ha lehet akkor még javuljon is. Természetesen itt ne gondolja senki sem azt, hogy egy zajos, nyolc éves videokazettáról bedigitalizált anyag az utómunkálatok után DVD minőség lesz, de azt garantálni lehet, hogy a zaj 50-100%-al csökkeni fog.


Induljunk ki tehát abból, hogy egy veszteségmentes, valósidejű tömörítővel felvettünk egy műsort egy televíziós csatornából. A tömörítetlen alapanyagunk mérete – 20 perc esetén – 300 Mbyte-tól akár 1200 Mbyte-ig terjedhet. Ezt sok minden befolyásolja, de erről az előző részbe volt szó. Jelenlegi 20 percünk mérete most legyen 1 Gbyte (csak kereken). Ha jól dolgozunk és minden beállítást a műsorhoz igazítunk, akkor minőség veszteség nélkül a 100 Mbyte-ot, vagyis tízszeres tömörítést. Ha pedig az alapanyag minősége kifogástalan – zaj és vibrálás mentes –, és kis méretre törekszünk, akkor akár 80 Mbyte-ot is elérhetjük, úgy hogy csak az igazán gyors képmozgásnál vehető észre kisebb képhiba. Bár ez csak úgy érhető el, hogy extra időt fordítunk a tömörítésre. Tehát mire van szükségünk ahhoz, hogy jó minőségű végeredményt kapjunk. Egy videoszerkesztő program – jelen esetben a VirualDub a legalkalmasabb. Ezen kívül természetesen egy megfelelő kodekre, hogy melyikre azt a cikk végén várhatóan mindenki el fogja tudni dönteni. És ha igazán igényesek és szőrszálhasogatók vagyunk, akkor néhány filter sem árt ha van a VirtualDub-unk alatt. A programmal komolyabban már nem kell megismerkednünk, hiszen aki olvasta az előző cikket az már tudja mit hol lehet beállítani.

CODEK
Ez a rész a legfontosabb. Ha rosszul választunk, az egész munkánk mehet a levesbe és kezdhetjük az egészet elölről.
Jelenleg 3 nagyobb – ismertebb – kodeket használnak. A divx-et, melynek rengeteg alfajtája van, WMV-t (Windows Media Video) a Microsoft üdöskéjét, és az ősrégi, de még mindig tökéletes MPEG.
Természetes van még másféle is, (Real video, Sorenson(Apple(MOV))), de ezeket nem igen erre a célra találták ki. Más kérdés hogy ezekkel is jó eredményeket lehet elérni alakalom adtán.
No de lássuk sorban!


A Digitalizálás művészete II. - 2. kép

A DIVX, a számítástechnika történetének eddigi legjobb videó kódoló eljárása. Méret-minőség aránya ennek a legjobb. DVD közeli minőséget lehet elérni, ha 1 óra videó anyagot 650-700 Mbyte-ra méretezünk. Természetesen hosszabb anyagot is kiírhatunk 1 CD-re, de akkor azért észrevehető, hogy nem DVD-t nézünk. Rengeteg divx – pontosabban nem hivatalos mpeg-4-es formátumra épülő kódoló érhető el az Interneten. Ezek közül a legismertebb a DivXNetworks 3, 4 és 5-ös verzióval ellátottak. A 3-as igen sokáig vezetett a divx-ek között és nagy hírnévre tett szert. Így a 4-es nem is nagyon tudott elterjedni. Az 5-ös verzióval már más a helyzet. Ennek a kódoló algoritmusnak a végterméke jobb mint az eddig Divx-ek bármelyike. Szinte tökéletesnek lehet nevezni. (persze ha ezt tennénk akkor itt meg is állna a világ). Emellett természetesen jelen van még a Microsoft eredetije, a MPEG-4 (melyből a Divx nőtt ki) ennek minősége messze elmarad a előbb említettekétől. Egy aránylag új kodek a XviD, mely szintén egy MPEG-4 klón. Sajnos minősége nem a legjobb, de mivel nyílt forráskódú, így remélhetőleg a későbbiekben méltó ellenfél lehet. És végül egy számomra régi kedvencnek számító Angelpotion MPEG-4. Ez a kodek mára teljesen eltűnt, de aki keres az talál. A kódoló pozitívuma, hogy aránylag nem kell hozzá túl nagy gép. Akár valósidejű tömörítésre is rá lehet venni. Sajnos ennek a minősége sem tökéletes, de mivel a képhiba melyet produkál könnyen megszokható nézés közben, így egy határeset kódolónak számít. Természetesen ezeken kívül is vannak egyék kódolók, de egy kicsit sok lenne ezekről mind írni.

A WMV – mint már említettem – a Microsoft régi-új kódoló eljárása. Jelen pillanatban a 8. verziónál tart, de remélhetőleg – bár egyenlőre nem mutat semmi e mellett – az új 9-es lejátszóval érkezik a 9. verziójú kodek is. A mostani 8-as verziót egyelőre csak parancssorból lehet elérni – bár vannak program-próbálkozások, de nem tökéletesek. A kódolási módszer merőben más mint a divx-nél, így a tömörítési hibák is mások.

Az MPEG-1-et remélem, nem kell senkinek sem bemutatni. Hosszú ideig uralta a PC-videózást, és éppen emiatt adja át helyét olyan nehezen a nálánál jobb, bár még nem igen legális jobb tömörítőknek.
Most főleg a Divx (DivxNetworks) kodeket fogom használni, de kitérek a Microsoft WMV-jére is.

A FOLYAMAT
A Digitalizálás művészete II. - 3. kép

Nulladik lépésnek számít, mivel nem szükséges, de hasznos lehet lemérni, hogy x hosszúságú felvételünk mekkora bitráta mellett fér el egy CD-n. Erre rengeteg program van, és mivel én nem használom ezeket, így nem is térek ki rájuk.
A VirtualDub megnyitása után beolvassuk a videoállományt, melyet tömöríteni szeretnénk.
Első lépésben a videó sávot kell megfelelően beállítani. A videókodek kiválasztása a legfontosabb. Ezt a VIDEO/COMPESSION… menüpont alatt találjuk. Ha a megjelenő ablak listájában kevés elem szerepel, célszerű beszerezni néhány videokodeket. A http://www.divx-digest.com/ oldalról minden szükséges program és kodek beszerezhető. Tehát tételezzük föl, hogy ablakunk listájában megtalálható minden fontosabb kodek. Így most válasszuk ki a Divx (pro vagy nem pro) 5.x.x Codec-et. Természetesen akinek valamilyen okból ez a kodek nem fekszik, úgy választhat mást is. Bár szerény véleményem szerint ez a kodek messze túlszárnyalja a többit méret/minőség arányában. Természetesen a Microsoft MPEG-4 Video Codec v1/v2/v3, vagy az Xvid is jól használható, de minőségi eredményt – szerintem csak – a DivX pro 5.x.x-el kaphatunk.
Most hagyjuk a kodek beállításait alapon. És vegyük úgy, hogy alapanyagunk képminősége megfelel az elvárásainknak.
A második lépés az hangsáv tömörítése. Itt nem különösebben a válogatással vagy a beállítgatással pepecselnünk. Egyszerűen a Fraunhofer IIS MPEG Layer-3 Codec-et kell kiválasztani és 56kbit-mono-tól 320kbit-sztereó-ig meghatározni milyen minőségű hangra van szükségünk. Véleményem szerint egy normál filmhet az 56kbit-mono vagy 128kbit sztereó tökéletesen megfelel. Ha esetleg nincs meg ez a hangkódoló úgy az előbb említett oldalról ez is letölthető.
És hogyha mindez megvan, már tesztelhetjük is milyen lesz első felvételünk utántömörítése. Mentés-Ok. Egy kis ablakban folyamatosan mutatni fogja a program az éppen aktuális állapotot. Hang/képsáv mérete, aktuális pozíció, hátralévő tömörítési idő stb.
Mikor elkészült megnézhetjük milyen lett az eredmény. Ha minden jól ment és nem rontottunk el semmi, akkor az eredeti állomány 1/8-a vagy akár 1/10-e is lehet és a képminőség romlását sem lehet tapasztalni.
Ha szerencsések vagyunk akkor mást már nem is kell tudnunk a tömörítésről és nem is kell tovább olvasnunk ez a cikket. De ez azért elég ritka.

HANGSÁV
Mivel erről nem kell sokat beszélni, így most a képsáv előtt nézzük meg mit is lehet még vele csinálni.
Előfordulhat, hogy felvételünk hangereje nem a legjobb. Hangosabb vagy ami gyakoribb halkabb annál mint amit mi szeretnénk. Ekkor az AUDIO/VOLUME menüpont alatt megadhatjuk, hogy növelt illetve csökkentett hangereje legyen a végeredménynek. Tapasztalatom szerint 200% fölé menni nem célszerű, mert akkor szinte biztos hogy komolyabb hanghibákat, recsegéseket fogunk észlelni. Egy másik érdekes lehetőség a hangsávval kapcsolatban a képsávhoz viszonyított helye és kapcsolódása. Ha esetleg elvan csúszva a képhez képeset a hang úgy ezt is korrigálni lehet az AUDIO/INTERLEAVING menü alatt. Továbbá az is megadható, hogy milyen időközönként legyen kapcsolat a kép és a hangsáv között. Ha ez túl ritka úgy gyengébb gépeken lehet, hogy akadni fog, a akár elcsúszik a hang. Ezeket a beállításokat csak nagyon szélsőséges esetekben állítsuk át.

KÉPSÁV
És most végre következzen a tömörítés izmosabb fele.
Tételezzük fel hogy alapanyagunk minősége nem a legtökéletesebb. Zajos a kép, hullámhibák torzítanak, vagy a kép valamelyik széle csíkos, szemetes (digitális számláló belóg, illetve a videószallag esetén a kép alján fehér sáv ugrál). Ilyenkor érdemes komolyabban állítgatni a kodeket és filterek hozzáadni a tömörítéshet.

Tömörítési lehetőségek.
Három részre bontanám most ezt a részt.
1. DIVX.
Ebben az esetben három lehetőséget nézünk meg, vajon melyik lehet a legjobb, számunkra.
A DivXNetworks 5.0.2-es verziója igen szép képet szolgáltat, és a képblokkokat is szépen összemossa. Bár a végeredmény színei nem tökéletesek. Lejátszásnál lehetőségünk van, hogy után állítsunk. És talán éppen ezért jobb mint a többi, rengeteg beállításnak köszönhetően, a saját szánk íze szerint (szeműnk fénye szerint) állíthatjuk be a tömörítést vagy a lejátszást.
MPEG-4 v1-v2-v3, a Microsoft saját mpeg-4-es kodekje. Minősége elmarad a ez előbbijétől, bár ez is szép képet szolgáltat. Színhűsége ennek már jobb, de még ez sem tökéletes. Sajnos itt a blokkok vonalai igen jól kivehetőek ha kicsi a bitráta.
Xvid aránylag új kodek. Előnye hogy teljesen nyílt forráskódú, így akár a legjobb is lehet. Egyenlőre viszont a divx kodek listájában az utolsó. (Persze ez szubjektív vélemény, így nem kell mindent kézpénznek venni)
2. WMV a Microsoft üdvöskéje. Célja, hogy letaszítsa trónjáról a Divx-et. Bár ez még nem sikerült neki, de nagyon jó úton halad. Mostani 8. verziója már nagyon szép képet csinál, bár egy kicsit mosott képet ad vissza, a színek valós visszaadása miatt jól megtéveszti az emberi szemet, így ha nem figyelünk, észre sem vesszük a tömörítés lényegét. Sajnos bizonyos esetekben a ez a kodek igencsak használhatatlan. A Vízivilág címú filmet nehogy ezzel tömörítsük. Érdekes lett az eredmény. A Víz képét olyannyira mossa, hogy az már szinte homoknak fest. Ellenben statikus helyszíneket (ahol nem mozog semmi) nyugodtan tömörítsük ezzel. Meglepően kis méret mellett is tökéletes képet fog adni.
3. MPEG-1 az nagy öreg. Igazán sokat nem tudok a beállításáról, mivel minősége messze lemarad a divx-étől. Bár színtartása ennek a legnagyobb, de sajnos a kép blokkozódása olyan erős, hogy szinte élvezhetetlen. Emellé társul az is hogy ha mpeg-1 tömörítünk után, úgy számolnunk kell igencsak nagy tömörítési idővel. Furcsa, mert akár valósidőben is vehetünk fel mpeg-1-be és a minősége nem lesz rosszabb annál mint amit az utántömörítésel kapunk.
4. Bár csak három részre szerettem volna bontani a tömörítőket, meg kell azért említeni az MPEG-2-t is. Bár házilag felvett anyagot ebbe a formátumba utótömöríteni több mint értelmetlen, ha valaki megszállott MPEG-2 fan, természetesen ez is megoldható. A minőség jobb lesz mint az MPEG-1 esetében, de nem minden esetben éri el a divx-et.
Vagyis ha megfogadjátok a tanácsomat, a Divx vagy a WMV formátum között választotok.

DIVX bitráták
A Digitalizálás művészete II. - 4. kép

Ennek a számnak helyes meghatározása az egyik legfontosabb. Ha túl nagy számot adunk meg a tömörítésünk eredménye nagyon nagy lesz, vagyis egy óra anyag nagyobb lesz mint 650-700 MB. Ha mégis ennél nagyobb lesz az eredmény, úgy vagy nagyon jó képet szeretnénk kapni végeredményül, vagy valami elrontottunk. Véleményem szerint egy 2, 2 és fél órás filmnek, muszáj elférnie 2 CD-n. Konkrét számokban ez annyit jelent, hogy 625 és 1200 Kbit/sec közé érdemes állítani a képtömörítést.
625, illetve ehhez közeli értéket csak akkor adjunk meg, ha nagyon jó a felvett műsor képminőséget és relatíve statikus a kép, vagyis nincsenek benne nagy képmozgások.
Például ha egy talkshow-t veszünk fel, ahol csak a két fél között váltogat a kamera, úgy még a 300 Kbit/sec is megengedett. Kihangsúlyozom, csak akkor ha a képminőség nem rossz. Máskülönben, a képhibákat sokszorozva hozza vissza a nagy képtömörítés. Mikor a tömörítésre kerül a sor, Én általában kategória szerint döntöm el, hogy hogyan tömörítem majd a felvételt. Sorozatoknál a 625 Kbit/sec-et, jó filmeknél – melyeket egy mozi csatornából veszek fel - 900-1200 Kbit/sec-et, és ha egyéb csatornákról, csak egyszerűen kellemes filmet veszek fel, akkor 700-1000 Kbit/sec-et használok. Pontosabb számokat ezért nem lehet mondani, mert főleg az anyag, hossza és a CD-k szám – melyekre ki akarjuk majd írni – alapján lehet kalkulálni. Erre vannak speciális kis programok, melyeket a fentebb említett oldalról lehet letölteni. Ha manuálisan kívánjuk meghatározni a tömörítés méretét, ne felejtsük el, hogy van egy hang sáv is, mely sztereó esetében 1 óra durván 57 MB, monó esetében, pedig ennek fele lesz. Vagyis a képsáv csak 600 illetve 650 MB legyen.
A Digitalizálás művészete II. - 5. kép

Felmerülhet sokakban a kérdés, hogy mért nem lehet 1 CD-re 2 órás anyagot felvenni. A válasz egyszerű. Lehet! Csak a minőség nem lesz olyan, amilyet szeretnénk. Ha tökéletesen állítunk be mindent, akkor is a nagy képmozgásoknál számíthatunk blokkozódásra. És itt merül fel még egy igen fontos kérdés. Hogy lehet ezt kiküszöbölni? Szerencsére erre is van egy köztes megoldás. Eddig csak az egymenetes tömörítésről volt szó. Vagyis a felvett anyagon a kodek végigmegy és képenként illetve frame-enként tömöríti azt. De van egy jóval lassabb megoldás is, mellyel a blokkozódás kiküszöbölhető és a statikus jelenetekre fordított képtömörítés nagyobb lehet. Ez a VBR Variable Bit Rate, vagyis váltakozó bitráta. Mit is jelent ez. Nos ez az egyik legötletesebb funkciója a tömörítéseknek. Két menetben megy végig a felvett anyagon. Először megvizsgálja, hogy hol, milyen képmozgás van, vagyis, hogy hova mekkora tömörítésre van szükség. Majd a másodikban már az előbbi ellenőrzésből készült analízis fájl segítségével elkészíti a tömörítést. Ez egy kicsit kétoldalú dolog, mert ha az egész anyag folyamatos mozgás, úgy a tömörített fájl mérete nagy lesz, ha viszont nincs sok mozgás, úgy sikeresen kis állományt kapunk végeredményül.
Ezt a fajta VBR megoldást főleg a WMV formátum esetén lehet igazán használni. Eddigi tesztjeim alapján a Divx esetében nem vagy csak igen kis mértékben volt észrevehető változás. Természetesen, ha nagyon blokkos volt a kép CBR-ben, akkor azért a VBR már tudott valamit tenni, de véleményem szerint ez ritka ahhoz, hogy 2x olyan hosszú tömörítő időt alkalmazzunk.
Divx használata esetén érdemes 1-pass menetes módot választani.
(megjegyzés: bár a bitráta beállításánál az olvasható, hogy csak a váltakozó bitrátát lehet választani, ez nem teljesen van így. Hiszen, ha egy menetes módban tömörítünk, akkor igencsak nehéz lehet lemérni, hogy melyik jelenethez PONTOSAN mennyi bitre (byte) van szükség. Tehát ha tényleg VBR-t szeretnénk, akkor a kétmenetes módot javaslom)
A bitrátát, pedig az előbb leírtak alapján érdemes megadni. Ezek után van 3 MPEG4 beállítási lehetőség, melyek lényegére igazán nem tudtam rájönni. Tény, hogy ha ki vannak pipálva, akkor a méret valamivel kisebb lesz, de lesznek speciális képhibák is. Ha mindegyik ki van pipálva, úgy a végeredményben „maszatos zaj” jelenik meg, mely egy ideig zavaró de gyorsan megszokható. Ekkor viszont 100%, hogy nem lesz blokkozódás. Lehetőségünk van továbbá beállítani a tömörítés sebességét (ha gyors akkor rossz, ha lassú akkor jó képminőséget kapunk) Levághatjuk a kép széleit, ha valamilyen hiba lenne ott, és még beállíthatunk egykét speciális funkciót, melyekre igazán nincs szükség.
Talán a Pre Processing Source használata ajánlott lehet, mivel ettől az esetleges blokkozódás 95%-os megszüntethető.

WMV használatánál Én parancssorban adom meg a beállításokat. Bár van már grafikus program is erre a célra, nekem nem igazán jöttek be.
wm8eutil -input "C: eszt_indeo5.avi" -output "f:vbr1000.wmv" -v_mode 3 -v_bitrate 1000000 -a_setting 48_44_1
Ez VBR-t használ (-v_mode 3); 1000 kbit/sec-el (-v_bitrate 1000000); és mono 44 khz-es hangot (-a_setting 48_44_1)
A WMV tömörítésébe jobban nem is akarok belemenni. Tény, hogy a zavaró blokkozódás itt egyáltalán nincs jelen, viszont aki kényes az éles képre, én nem szereti a színösszemosást annak nem javaslom a WMV-t. Az viszont biztos, hogy az emberi szem sokkal könnyebben barátkozik meg az elmosott színekkel elért rosszabb képpel, mint a blokkos töredezett képpel.
Sajnos a filterekre nem maradt idő, de ha igazán jól elsajátítjuk a digitalizálás és művészi szintre fejlesztjük, a filterekre semmi szükségünk nem lesz.
2 hozzászólás

Vendég

17 éve, 1 hónapja és 11 napja

Bocs öreg, de ez tényleg nagyon ****...

Nem olvastam végig, mert nem ér annyit, de amin megakadt a szemem:
"ha valaki megszállott MPEG-2 fan, természetesen ez is megoldható. A minőség jobb lesz mint az MPEG-1 esetében, de nem minden esetben éri el a divx-et. " mosolygó smiley
"Divx használata esetén érdemes 1-pass menetes módot választani. " mosolygó smiley

Ezek után inkább nem olvasom el...
Muszáj hülyeséggel etetni azokat, aki nem ért hozzá ?

válasz erre

Danyek

17 éve, 4 hónapja és 19 napja

de kemény vagy, hogy névtelenül beszól! tényleg, ehhez aztán kell bátorság!

válasz erre
 
legutóbbi hozzászólások
 
Botyi profiljamarco profiljarDAVE profilja