Hogy mekkora megpróbáltatásokat kellett kiállnom a press accounttal, azt inkább nem részletezném, legyen elég annyi, hogy amikor a csata előtt meglátták a "press" nevet, mindenki rám kezdett el vadászni, így túl sok sikerélményem még nincs a játékkal kapcsolatban, de ettől eltekintve is elég sok pozitív hatás ért. Ez elsősorban annak köszönhető, mert a World of Warplanes elég komoly általánosítással élve éppen olyan, mint a World of Tanks, csak éppen páncélosok helyett többnyire második világháborús - illetve az 1930-as és 1940-es években létezett - vasmadarakkal a középpontban.
A hasonlóság egyébiránt olyannyira nagy a két cím között - úgy gondolom, ez érthető -, hogy még a menürendszer és a kezelőfelület esetében sincs túl sok, éppen csak minimális változás. A játékhoz csatlakozva német, szovjet és amerikai repülőgépeket próbálhattunk ki a béták alatt, amelyek között számtalan változat - mintegy 60 típus - vált elérhetővé a tesztek során, tehát elég sokféle gépet kipróbálhattunk, még olyanokat is, amelyek nem túl nevesek és híresen rosszul is teljesítettek a légi harcok során a valóságban, de virtuálisan így is könnyedén kezelhetőkké és megkedvelhetőkké váltak. Itt szeretném felhívni a figyelmet rögtön egy aprónak tűnő, de mégis kiváló jellegzetességére a játéknak, ami a különféle repülőgépek közötti különbségekben rejlik. A World of Warplanes vasmadarai ugyanis valóban különböznek egymástól, ami nem csak külsejüket tekintve igaz, hanem tulajdonságaikat figyelembe véve is. A differenciál pedig nagyon sokszor óriási is lehet két gép között, így a World of Tanks-szel ellentétben itt nem csak az erősebb páncél vagy sebzés miatt fogunk újabb és újabb típusok után kajtatni, hanem azért is, hogy könnyebben elboldoguljunk a csatákban.
A csaták ugyanis - amelyek a levegőből indulnak és teljesen azonos elven működnek, mint a tankos változatban -, illetőleg a csatákban nyújtott teljesítményünk a legtöbbször azon múlik, hogy milyen fürge és jól kormányozható géppel indulunk neki az összecsapásnak. Mivel teljesen szabad légtérben röpködhetünk, így ugyan több lehetőségünk lesz taktikázni, ami viszont az ellenségre is érvényes, amennyiben tehát egy nagyon kezdő vagy nagyon önző csapatba osztott minket a játék, úgy könnyedén előfordulhat olyan eset, hogy hirtelen többszörös túlerővel találjuk szembe magunkat, ilyen esetben pedig óriási fejetlenség alakul ki a pályákon - ez amúgy nagy általánosságban az összes légi csatára igaz lesz. A gépek életerejét százalékban méri a játék, de el is felejthetjük, hogy néhány lövéssel a szárazföldre vagy a tengerbe küldhetjük az ellenfeleket, ehhez ugyanis szó szerint vadásznunk kell rájuk és nagyon sok pontos találatot bevinnünk hozzá. Sajnos a World of Warplanes is akaratlanul beleesett abba a hibába - ez talán minden repülőgépes játékra jellemző az IL-2-sorozat szimulátoros epizódjait kivéve -, hogy a csaták gyakran végeláthatatlan kergetőzésbe fulladnak és csak a játékosok kitartásán múlik, hogy melyikük hátrál ki előbb a helyzetből, amivel egyben a halálos ítéletét is aláírja, ha csak nem siet a segítségére néhány baráti gép.
Itt ragadnám meg az alkalmat ugyanakkor, hogy elmondjam, a Wargaming.net mennyire elszúrta a játék irányítását. Ez persze elég szubjektív vélemény, de én úgy gondolom, hogy szimpla egérrel és billentyűzettel egyszerűen irányíthatatlanok a gépek, még a kétféle beállítási lehetőség ellenére is. A szokásos számítógépes vezérlési kombinációval egyszerűen lehetetlen egyszerre célozni és egyenesben tartani a vasmadarakat, ha pedig még manőverezni is szeretnénk, el is felejthetjük a pontosságot vagy a gyakorlás nélküli, szinte azonnali sikerélményt. Nem szeretnék vészmadár lenni, de a legtöbb játékos az első csaták alapján mondd ítéletet még egy free to play címmel kapcsolatban is, a legtöbb játékos pedig nem rendelkezik joystickkal, így bizonyára nagyon sokan fognak elpártolni a Wolrd of Warplanes-től emiatt. Természetesen jó és jogos a kérdés, hogy ha nem ebben a formában, akkor vajon miképpen dolgozták volna ki a készítők a vezérlést? Erre a kérdésre én sem tudok rögtön válaszolni, mindenesetre biztosan van valami felhasználóbarátabb megoldás is, mert csak emiatt a játék miatt én sem vennék joystickot, holott az irányítás megköveteli. Merthogy milyen az élmény, ha igénybe vesszük ezt a segédhardvert? Talán mondanom sem kell, hogy egyszerűen nagyszerű!
Habár a béták általában már megmutatják egy játék csínját és bínját, a World of Tanks után úgy gondolom, hogy a végleges változatok megjelenéséig még beépítésre kerül pár opció, de mind a pályák, mind a repülőgépek számait tekintve már most egész szép teljesítményről beszélhetünk. Fontos kiemelni, hogy a World of Warplanes esetében is egy igazi free to play címről beszélhetünk majd, tehát amennyiben nem szeretnénk, valódi pénz ráfordítása nélkül is odakerülhetünk a nagyok közé, de valódi forintokkal meggyorsíthatjuk a folyamatot. Nem volt túl szimpatikus húzás ugyanakkor, hogy a bétában egyelőre még csak egyetlen játékmóddal ismerkedhettünk meg, ami a szimpla csapat a csapat ellen lehetőség volt, azonban a végleges változattól számíthatunk majd további lehetőségekre is, hiszen egyetlen játékmóddal egy ilyen alkotás csak megszégyenülne. Ha mást nem is, legalább olyan lehetőséget megalkothatnának az illetékesek, ahol 50-60 ember egyidejűleg csap össze, méghozzá mindenki-mindenki ellen módban, de az sem tűnne halott ötletnek, ha nációk szerinti eloszlásban eresztenék egymásnak a népeket.
A World of Warplanes esetében külön kiemelném egyébiránt a küllemet, amelyet a World of Tanks-ban megismert grafikus motor rajzol meg, és amellett, hogy rendkívül jól optimalizált - jómagam egy átlagos laptopon futtattam a bétát -, még jól is néz ki és sok mindenre képes. Természetesen a megállapítás a free to play címekhez mérten értendő - azok között egyértelműen az élbolyban van a játék -, így nem csak a repülőgépek lettek kitűnően kidolgozva, hanem a környezet is, amiből nyilván a felhők magasságából túl sokat nem fogunk látni, de abból már annál inkább, hogy vasmadaraink miképpen sérülnek az ütközetek során, így kilyukadnak a szárnyak, füstölni kezd a motor, kigyullad a farokrész és a többi. Ezek a sérülések természetesen nagy hatással lesznek repülőgépünk tulajdonságára is, így nehezebben tudjuk majd kontrollálni őket, sebességükből is veszítenek, egyszóval dinamikusan reagálnak a sérülésekre, ami annak ellenére, hogy a World of Tanks-ban is jellemző volt, még néhány tripla-A kategóriás cím esetében is hiányzó opció volt a múltban.
A World of Warplanes tehát a fentiek alapján rendelkezik kellő potenciállal ahhoz, hogy a Wargaming.net egy újabb milliókat érdeklő, sikeres címet tegyen le az asztalra. Bár a játéknak vannak még a béták alapján hiányosságai - például nincs belső nézet, az irányítás pedig nem a legjobb -, de már most érződik, hogy nagy dolog van készülőben a fejlesztőknél, a kérdés mindösszesen az, hogy megint a későbbi javításokkal válik majd egyre tökéletesebbé a játék, vagy már a végleges változatnak titulált kliens is képes lesz maradéktalan élményben részesíteni minket. Jelenleg ezt még nem lehet egyértelműen meghatározni, azt viszont már ki lehet jelenteni, hogy aki szerette a World of Tanks-ot, az minden bizonnyal a repülőgépes változatot is hamar megkedveli majd.