A fejlesztőstúdió orosz csapat, a kiadó pedig a Gaijin Entertainment, akiknek többek között a War of Thunder-t is köszönhetjük, úgyhogy már van némi tapasztalatuk játékkiadással kapcsolatban. Az oroszokról pedig annyit érdemes tudni, hogy ez az első nagyobb projektjük, eddig mobiljátékokat hegesztettek, de végül megkapták a lehetőséget arra, hogy a nagyhalak vizében is megmutassák.
A játék egy túlélő-szimulátor, amely egy nagyon kietlen és barátságtalan világban játszódik. A történet szerint hősünkkel egy hegyi túra közben szenvedünk furcsa balesetet, és így kerülünk erre a rejtélyes területre, amelynek hangulata első látásra a Stalkerhez hasonlítható.
A feladatunk egyrészt megtudni, mi történt, hol is vagyunk, miképp kerülhetünk ki innen élve, és ehhez muszáj lesz használni a környezet által kínált lehetőségeket. Sokatoknak eszébe juthat erről a Rust, vagy a the Forest is, nem véletlenül, gyakorlatilag ugyanarra a sémára épül itt is a játékmenet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy számtalan eszközre lesz majd szükség a túlélés érdekében, amelyekhez az alapanyagokat a világban barangolva fogjuk összeszedegetni. Készíthetünk íjakat, fejszéket, főzhetünk italokat, ráadásul ahhoz mondjuk, ha egy nyers húst szeretnénk elfogyasztani, előbb fát kell szerezni, majd valami gyúlékony anyaggal tábortüzet gyújtani, így már sütögethetünk kedvünkre.
Életerőnk mellett helyet kapott egy 'mind' és egy 'moral' csík is, ha nem figyelünk eléggé ezekre, főhősünk szép lassan megőrül és máris vége ígéretes pályafutásunknak.
Természetesen ellenségekkel is tele van a Zóna, furcsa zombiszerű lények akasztanak tengelyt velünk, akiket bevallom kissé nehéz legyőzni, elég keményen oda tudnak sózni egyet-egyet. Nem maradhattak el a barátságosabb alakok sem, pozitívum, hogy sokuknál szinkron is van, így nem csupán a felbukkanó szövegezést kell olvasgatni.
A kinézet és a hangok tekintetében egyelőre felemás érzéseim vannak. A hangulat alapvetően rendben van, az atmoszféra hihető, de a grafika úgy gondolom hiába próbál kissé Borderlands szerű megoldást választani, 2016 második felében járva már ez kevés.
Egyrészt az animáció darabos, mikor valamit elkészítünk, abból nem látunk semmit, csupán egy töltőcsíkot nézegetünk, illetve a harcok is egy kaptafára mennek. Karakterünk kezét láthatjuk a képernyőn, ami meg sem moccan szinte, harcok közben mozog előre vagy oldalra. Tudom, hogy egy ilyen kis stúdiónál nem a grafikai trón elfoglalása a cél, de szerintem van olyan szint, amit illene mindenkinek megugrania.
A játékmenet folyékony, pár kisebb bug kivételével nem igazán találkoztam gondokkal, továbbá fagyások, vagy szaggatások sem nehezítették kalandjaimat. Egy pár dolgot azért megjegyeznék, amiket nem tudok egyelőre hova tenni: először is, nem tudunk ugrani! Futás az van, de szökkenni nem lehet, reméljük, ez a roppant egyedi funkció később bekerül a végső változatba.
A másik érdekes jelenet akkor jön elő, amikor elfogynak fegyvereink (amúgy is érthetetlenül hamar kopnak el): ha egy szimpla növényt szeretnénk valamilyen főzetünkhöz felhasználni, nem simán leszakítjuk a kiválasztott virágot, hanem addig kell ököllel püfölni, amíg az életereje nullára nem csökken. Ez igaz amúgy minden tereptárgyra, egy rozoga faajtónak is több száz 'hp'-ja van, amibe simán bele tud törni több csavarkulcs is, úgyhogy vannak még itt tennivalók balanszolás terén, úgy érzem.
Összegzésképpen értékelve a tapasztalatokat, nem látom még a játékon azt, hogy bármiféle újat, vagy egyediséget tudna felmutatni a nála nagyobb nevekkel szemben. Ugyan még csak a single rész áll rendelkezésre, és több játékmód már most kipróbálható (Adventure, Survival) el tudom képzelni, hogy ha a multiplayer szekciót is hozzáadják, az dobni fog a játék szavatosságán.
Nem rossz kis próbálkozás ez a Shadows of Kurgansk, viszont ahhoz, hogy valóban érdemes legyen rá beruházni, többet kell a későbbiekben mutatnia az orosz brigádnak. Meglátjuk majd, sikerül-e ez nekik.