A következőkben a Petroglyph Games által fejlesztett MOBA (multiplayer online battle arena) játékot mutatom be nektek. A játék éppen a zárt béta fázisnál tart és még erősen fejlesztés áll, hiszen kiadási dátumot sem jelöltek meg. A végleges változatba ingyenesen lehet beregisztrálni, de lesznek olyan extrák amik csak mikrotranzakcióval vásárolhatók meg. Nézzük csak részletesebben, miről is van szó! A játék Graxia fantasy világán játszódik, ahol a Petroglyph egyik előző játéka, a Guardians of Graxia is. Ennek a világnak a kontinensei a levegőben lebegnek, az érzékeny természeti egyensúlyt mágikus kristályok tartják fent rajtuk. Évezredek óta állt fenn ez a rend a világon, bőséges termést és kiszámítható időjárást biztosítva a bolygó lakóinak.
A kristályok lehetővé tették portálok megnyitását, amelyekkel a kontinensek között utazni lehetett. Ám semmi sem tarthat örökké: a mágikus energia egy napon gyengülni kezdett, először alig észrevehető szinten, aztán apróbb tragédiák ezreit okozva. A béke időszakának végét az jelentette, amikor az Easterlands kontinenst hatalmas földrengés rázta meg. Előbb csak városok dőltek össze, majd az egész földtömeg kettészakadt és becsapódott a bolygó felszínébe, milliók halálát okozva. A pánik hamar elharapózott, hiszen senki nem tudhatta melyik kontinens jut hasonló sorsra. Egyedül Scoldarr kristálybányász törpjei őrizték meg hidegvérüket. Olyan gépezeteket hoztak létre, melyek felerősítették a kristályok energiáját. Ezeket szentélyekben helyezték el, minden kontinensen legalább egyet, megállítva a pusztulást. Úgy tűnt, kisebb földmozgásokon kívül más nyoma nem marad a katasztrófának.
A törpök viszont tudták, hogy ez nem tart örökké: a kristályok ereje tovább gyengül. Az egyetlen megoldás, ha a legtöbb szentélyt elpusztítják, minél kevesebb kristályba fókuszálva a maradék energiát. A titkok gyakran kitudódnak, így történt ez most is, ami véres háborúkhoz vezetett: minden ország birtokában akarta tudni a kristályokat és elpusztítani azt, amit nem tud megszerezni magának. A megoldás végül a halhatatlanok személyében adódott: minden kontinens megidézett magának egy bajnokot, aki az ő oldalán harcol. A csaták befejeztével a vesztes oldal szentélye megsemmisül, a kristályokkal együtt, így kiderülhet, melyik kontinens méltó a túlélésre.
A játék tehát az RPG/RTS vonalon belül a MOBA kategóriába esik, ennek talán legismertebb képviselője (és a stílus megteremtője) a Defense of the Ancients Warcraft 3 mod. Nem túl meglepő módon egy halhatatlan bőrébe bújunk (jelenleg 12 különböző karakter közül választhatunk), akit aztán a harcokban irányítunk. Két csapat harcol egymás ellen, 1v1-től 5v5-ig terjedhet a meccsek létszáma. Térképekből jelenleg 5 féle van, mindegyik játékos létszámhoz egy. Mindkét csapatnak van egy-egy bázisa, itt található a szentély, egy varázstárgy kereskedő, őrtornyok és a respawn terület. A szentélyünk időnként elindít egy adag ún. creep-et az ellenfél bázisa felé, ezek a gép által irányított gyengusz kis katonáink (alapvetően harcosok és mágusok, később gólemek is). Ők önmagukban kevesek ahhoz, hogy áttörjék az ellen védelmét, viszont a halhatatlanokkal megtámogatva már ütőképesebbek. A célunk nem más, mint az ellenfél szentélyének rommá verése, ehhez át kell törnünk tornyainak védelmén, aztán még az úgynevezett Acropolis-ait is el kell pusztítani. Csak ekkor válik sebezhetővé a főépület.
A csaták eleje nagyrészt azzal telik, hogy megvárjuk míg előjönnek az ellenfél creep-jei, szétverjük őket, ezért cserébe tapasztalati pontot és aranyat kapunk. Ha az ellenfél valamelyik halhatatlanja is megjelenik, azt is megpróbáljuk hidegre tenni. Ha pedig halálközelbe kerülünk, visszamenekülünk tornyaink rejtekébe. Amikor nagyon lesérülünk, vagy kifogy a manánk, egy teleport gomb segítségével visszarepíthetjük magunkat a bázisunk közepére, ahol mindkét érték pillanatok alatt feltöltődik. A teleporthoz pár másodperc nyugira van szükség, ha közben fejbevágnak, nem jön össze. Amennyiben eléggé megerősödtünk, akkor átmehetünk offenzívába. Ezt akkor érdemes megtenni, mikor kis csicskásainkból új adag érkezik az ellenséges tornyok elé. Azok ugyanis először őket célozzák és csak utána minket, ezt az időt lehet felhasználni a tornyok szétverésére. Előfordul, hogy mégis elhalálozunk, ilyenkor értékes másodperceket veszítünk, mielőtt újraélednénk a respawn ponton.
A PvP játék mellett elérhető a PvE szóló játékmód is. Itt azt ígérik, hogy komoly erőpróbában szállhatunk szembe az AI-val, de ennek egyelőre még nyoma sincs. Most annyiból áll ez a mód, hogy egyedül vagyunk az AI ellen, akinek nincs saját hőse. Szintlépegetésre jó, meg kipróbálni a karakterünket, de roppant unalmas és nem jelent igazából kihívást.
Válogathatunk tehát mindenféle hősök közül, akik értékeikben és az általuk használható képességekben is eltérnek. Van aki villámgyors közelharcos, van távolsági harcos, vagy éppen területre ható sebzéseket létrehozó mágus. Természetesen az a szerencsés, ha egy csapatot különböző karakterekből állítanak össze. A képességekből szám szerint öt van, szintlépésnél mindig eggyel megnövelhetjük valamelyik szintjét. Először csak az első három elérhető, aztán a negyediket, végül az ötödiket is megkapjuk. Minden csatát első szinten kezdünk, 20. szint a maximum amit elérhetünk egy játékon belül. A bázisunkon felszereléseket is vehetünk a gyilkolással szerzett aranyainkból (az aranyak automatikusan is töltődnek, de nem túl gyorsan). Szokásos regeneráló, védő, erősítő italok, különféle varázstárgyak (mana regeneráló nyakék, gyorsító csizma, kritikus sebzést növelő tőr) lehetnek a kívánságlistánkon. A felszereléseket fejleszteni is lehet, több szinten keresztül.
A játék újdonságot olyan téren tud felmutatni, hogy van egy állandó szintünk is, ami megmarad az egyes csaták után. Minden játszma után kapunk XP-t (ha nyert a csapatunk, akkor többet) amiből aztán a hősünk szintet lép, tehát minél többet játszunk annál magasabb lesz az állandó szintünk. Minden szintlépésnél rakosgathatunk magunkra bónuszokat, amikkel aztán előnyt szerzünk a meccsek során. A csatákban vásárolt tárgyak eltűnnek ugyan, de vehetünk majd artifact-okat, amik mindig nálunk maradnak. A játékbeli vagyonunkból megvásárolhatunk több immortalt is, akik különböző szintűek lehetnek, eldönthetjük éppen melyikkel van kedvünk játszani. Nagyon hangsúlyozzák a játék közösségi lehetőségeit, ebből egyelőre annyi valósult meg, hogy a social hub nevű gyülekezőhelyről indul a játék, aki éppen be van sorakozva valamelyik játékba, vagy egyáltalán nem játszik, annak megjelenik a karaktere. Itt chatelhetünk, megnézegethetjük a többi jelenlévő játékost, felvehetjük őket a barátaink listájára, vagy csapatot alkothatunk.
A grafikát nem mondanám túl igényesnek, bár lehet hogy ez betudható a félkész állapotnak. Talán maxra tolva megüti egy Warcraft 3 szintjét, de jóval sivárabbnak tűnik annál. Ami még szintén furcsa, az a karakterek design-ja. Egy részük inkább a hősi fantasy-s lepelpe öltözött varázslónő, páncélos törpe puskával, barbárnő stb. kategóriába esik. E mellett kicsit furán fest a koponyamaszkos szteroidbomba skorpióember, vagy a bazinagy kezű, hippi napszemüveges elf-manó sötét mágus. Azt kell mondjam, hogy kifezetten ízléstelennek haznak az előbbiek mellett.
A hangokról, zenéről még inkább lesújtóan fogok nyilatkozni. A szinkronhangok nagy része nagyon igénytelen (nem tudom véglegesnek szánják-e), némelyiket gagyi effektekkel próbálták hatásosabbá tenni, de inkább a mókás jelző jut eszembe. A kommentátor olyan mint egy tesco gazdaságos Unreal Tournament, vagy Mortal Kombat hang, nem jött át jobban a dolog mikor beordítja meccs elején, hogy "Fight!" játék közben meg nagyon jelentőségteljesen közli, hogy "An ally has been slain!" meg "You have destroyed an enemy turret!". Vagy ott a kedvencem, a Tzai nevű karakternek van olyan képessége, ami időnként feltöltődik, ami mindig egy hangos "ÁÁÁ!" ordítással jár, első pár alkalommal a szívbajt hozta rám, mert azt hittem ölik szegény hősömet. Zene sokszor nincs, néha-néha megszólal, de olyan érzésem van, mintha valaki cserélgetné a CD-ket, először szimfonikus metál csendül fel, aztán tiszta Gyűrűk Ura feeling, utána átmegy ilyen James Bond-zenébe, majd valami elektronikus tücc-tüccös témába, nem túl egységes a dolog.
Persze a lényeg az, hogy mindez játékélmény tekintetében hogyan áll össze. Sajnos messze van az igazán jótól ez a játék. Ha nagyon belehúznak a készítők, akkor még valami jó is kisülhet belőle, de azért nem gondolom, hogy annyi időt szánnának a fejlesztgetésre. Ideig-óráig szórakoztató a dolog, de hamar lapossá és monotonná válik. A képi világ és a hangok pedig nemhogy motiválnak, sokszor csak rontanak a helyzeten. Talán a PvE mód majd hozhat némi színt a játékba, ott ki is van írva, hogy ez csak tesztcélra van, a végleges gép elleni játék nem ilyen lesz. Gyanítom, hogy a tisztességes iparosmunka kategóriából nem fog tudni kilépni a teljes változat sem, de kívánom, hogy ne legyen igazam. Aki az általam leírtak ellenére (vagy pont azért :D) ki akarja próbálni a játékot, a
www.riseofimmortals.com/account címen egy e-mail cím megadásával igényelhet bétakódot, amit valószínűleg pár napon belül postáznak is.
