Egy évnyi hallgatás után aztán persze kiderült, hogy a háttérben bőszen dolgoztak a játékon. Olyannyira, hogy a lastgen mellett PS5/Xbox S/X párosra is elhozzák a motyót. Kicsit toltak a határidőn is, de ezzel nincs semmi gond, a Cyberpunk (meg a GTA újrázás) óta tudjuk, hogy inkább adjunk elegendő időt a fejlesztésre, mintsem anyázva kérjük vissza a pénzünket. Itt viszont úgy tűnik, hogy abszolút sínen van a dolog.
Bár a megjelenés még odébb van (2022 Február vége), de meghívtak minket a zárt hálózati tesztre, hogy fussunk pár kört a stuffal. Ezt meg is tettem, így most összegezném nektek a tapasztalataimat, első benyomásomat. Nagyon fontos, hogy ez nem a végleges játék volt, illetve csak egy egészen apró szeletét láthattam, szóval túl nagy megfejtésekre ne számítsatok, a végleges verzióban simán lehet, hogy javítanak még egy kazalnyi dolgon.
Mivel ez tulajdonképpen egy béta, így előre generált szereplők közül tudtunk választani. Nekem a harcos/mágus/lovag szentháromságból született csókára esett a választásom, vele ugrottam neki a próbakörnek. Túl sokat nem teketóriázott a játék: magamhoz tértem valami barlangban, tettem pár lépést és egyből elterült előttem a brutálisan nagy, teljesen nyílt világ(nak egy apró része). Lányos zavaromban azonnal visszatért a Skyrim-ben tapasztalt, most akkor tulajdonképpen mi is van érzés, olyannira elveszettnek éreztem magam a méretek miatt.
Az sem segített, hogy effektíve zéró tutorialt kaptam, szóval még az irányításról, lehetőségeimről sem volt információm. Mondanom sem kell, mivel ez egy Soulsborne anyag, csöppet hátrányosan érintett a kezdés. Oké, odase neki, majd rájövök hogy mivan, így elindultam érzésből valamerre. Pár méter megtétele után egy uszkve három méter magas rettenet takarta el a napot, rámordított, visszaordítottam és meg is haltam. De jó lesz ez.
Ezt eljátszottuk még hatszor, miután végre sikerült megfektetnem. Innentől azért jobb lett az egész, mert teljesen visszajöttek a különféle Souls címeken edzett reflexeim. Mélyelemzés helyett nézzük, mi tetszett és mi nem. Rögtön előhozakodnék a két legnagyobb, hát, negatívummal. Azért hezitálok, mert nyilván nagyon sok olyan gémer lesz, akiknek ezek sokkal inkább pozitívumok. Az első, hogy az Elden Ring kiköpött Dark Souls. Nem kicsit, hanem nagyon.
Az animációk, a menük, a kezelés, a szetting, a harc -szóval tényleg majdnem minden. Először azt hittem, hogy csak az emlékeim űznek csúfot velem, de egymás mellé téve a két játékot, zavarba ejtő a hasonlóság. Könyörgöm, még a játszható karakterek modellje is megegyezik! Értem én, hogy házon belül marad, de azért egy kicsivel több variálás belefért volna.
A másik, ami nem tetszett, az bizony az open world jelleg. Nem feltétlenül a méretek miatt, bár aki maximalista, az szépen tikkelni fog, ugyanis már a béta környezetet biztosító Limegrave területen is piszkosul sok eldugott, extrákat bizotsító helyszín volt. Azt ugye tudtuk eddig is, hogy a Soulsborne alkotások viszonylag lazán kezelik a lore-t. Na, ez itt egy új szintre emelkedett, mert a nyílt világ miatt simán lehet, hogy elsiklasz egy csomó, amúgy nélkülözhetetlen elem felett, de hadd illusztráljam egy példával. A játék rúnákat használ fizetőeszközként (lelkek helyett).
Fura volt, hogy nem tudtam szinteket lépni, de gondoltam hogy ez a bétának a sajátossága. Elindultam kalandozni, gyűjtögettem mindent szorgosan, aztán gondoltam egyet és valami random grace-nél (a helyi bonfire) leültem pihenni. Eddig nem volt szükségem erre, csak aktiváltam ezeket a checkpointokat, mert mind az életerőt, mind pedig a manámat visszatöltő flaska, ha bizonyos mennyiségű ellent legyaktam, visszatöltődött.
Erre tényleg egy teljesen random helyen elindul valami videó, jön egy menyecske, aki innentől támogat és voilá, máris tudok szinteket lépni. Mondom, teljesen véletlenül jöttem rá erre. Gondolom el tudjátok képzelni, hogy ez a nagyfokú szabadság egy nem annyira edzett player esetében így, ebben a formában mennyire lesz zavaró.
Ami ellenben meglepően jól működik, az a megidézhető hátasunk. A távolságok miatt nyilván muszáj lesz használni és ezzel egy új elem, a lóról való harc is tiszteletét teszi. Persze pacival nem csak mi rendelkezünk, hanem derék ellenlábasaink is, ami pedig a nehezítés egy egészen új szintjét hozza be. Ezen kívül bizonyos téren kicsit egyszerűsítették a játékmenetet, mert például új cuccokat kovácsolni akár menet közben is tudunk majd.
A külcsín meglehetősen felemás képet mutat. Ha a nyers prezentációt nézzük, akkor sajnos elmarad a nextgen szinttől. Egyáltalán nem ronda, de mondjuk az újrahúzott Demon's Souls mellett nem néz ki túlzotta szépen. Persze, értem, open world meg minden, viszont azt meg ne felejtsük el, hogy egy kisebb erőmű hajtja meg ezt (nálunk a PS5 verzió járt), szóval ezen remélem javítanak még egy kicsit, bár nem tartom valószínűnek.
Ugyanakkor stílusa mindenképp van, pontosabban tud látványos lenni. Ahogy kimászol a barlangból és körbenézel a tájon, háttérben a világító, fehér fával, az hidegrázós. A technikai részbe nem mélyednék el nagyon, hiszen ez csak egy béta volt, viszont az látszik, hogy kell még bugot irtani rendesen. Nagyon sok az átlógás, tereptárgyba beakadás, illetve a framedrop is, ami mondjuk egy kiélezett harc közben nem jön túlzottan jól. A zenék, illetve hangok okésak, hozzák a megszokott fantasy szintet, nem volt különösebb gond velük.
Szóval meglehetősen vegyesre sikerült az első benyomásom az Elden Ringről. Volt, ami kifejezetten tetszett, mint például a lovacskával való közlekedés és arról való harc meg pár ésszerű könnyítés. De volt, ami minimum érdekes és sajnos ide kell sorolnom magát a játékot, hiszen ez ebben a formában tulajdonképpen egy nyílt DS, annak minden hozadékával.
A pofátlan koppintást nem használom, bár jogosnak érezném. Persze ha a műfaj nagy kedvelője vagy, azonnal tenyerelj az előrendelés gombra, mert a pénzed abszolút jó helyen lesz, nem fogsz csalódni. Én azért feltételekkel kezelem, de meglátjuk bő három hónap alatt mit tudnak még hozzátenni az egészhez.