Az alapfelütés egyáltalán nem hangzik rosszul, a kérdés, mint oly gyakran, most is az, hogy hogyan sikerült a megvalósítás. Terjesszük tehát az igét egy kicsit a világűrben, kolonizálásra fel!
Két és fél év fejlesztés után az Aven Colony bétája már tavaly kikerült, a teljes verzióra pedig idén július végéig kéne várnunk, de GC teszterként ugye abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már most rátehettem a kezem a programra. Be kell valljam, lelkesen ültem le elé, hiszen a bétáról többé-kevésbé jó dolgokat olvashattunk. Itt már sejteni lehetett, hogy nagyon elrontani nehéz lenne a dolgot, az előjelek tehát mindenképp pozitívak voltak.
A feladatunk, mint már említettem volt (és a címből is gyanús lehet, nem kell hozzá Poirot-nak lenni hogy kitaláljuk) egy idegen bolygó benépesítése lesz a nem túl távoli jövőben. A játék nem tér ki arra, hogy a Földet teljesen elhagyni kényszerültünk-e, vagy csak szórakozásból kolbászolunk a világűrben, sőt, semmire sem tér ki, az alapszitu adott: kapunk egy kis központi állomást néhány melóssal, ezt kell idővel virágzó kolóniává fejlesztenünk.
Az irányítást, és úgy általában a dolgok menetét egy rövid tutorial keretén belül sajátíthatjuk el, ami egyébként opcionális, nem kötelező vele foglalkozni, de a játék szerint erősen javallott, szerintem pedig konkrétan elkerülhetetlen. Nem tudom elképzelni, hogy enélkül bárki is sikerrel tudná belevetni magát az önfeledt játékba, vagy ha mégis, akkor csak több óra kínlódás után, annak meg ugye nem sok értelme van, tehát tutorialozzatok szépen, ha a kezetekbe kerül az Aven Colony.
Miután nagy vonalakban megismerkedtünk a kezelőfelülettel, meg is kapjuk úgymond a kormányzói széket, indulhat is a városfejlesztés, amivel tulajdonképpen ki is merült a játék egyetlen és legfőbb célja: épülnünk, szépülnünk kell, és főleg túlélni, más egyéb konkrét feladatunk nemigen akad. Ehhez több térkép is a rendelkezésünkre áll, de a nagybetűs Lényeg mindig ugyanaz marad. Néhány küldetést azért persze adnak nekünk, de ezek is csupán választható feladatok, vagy teljesítjük őket egy kis jutalom fejében, vagy nem foglalkozunk velük, nyugodtan játszhatunk tovább nélkülük is.
Mint ahogy a küldetések opcionális voltából valószínűsíthetitek, az Aven Colony nagyon nyugis kis játék. Ha szép lassacskán, nyugodtan, folyamatos fejlődés mellett irányítgatjuk kicsiny városkánkat, akkor gyakorlatilag semmi gondunk nem lehet, de most ejtsünk is szót arról, hogyan is néz ki mindez játékmechanikai szempontból.
Mondhatjuk, hogy az Aven Colony valójában egy SimCity klón, csak amíg ott fontos az is, hogy szemre tetszetős legyen a városunk, addig itt az elsődleges fókusz a túlélésen van, nem a kinézeten (csakúgy, mint a menzakaja esetében, ahogy egy tanult barátom szokta volt mondani).
Városunk valójában nem is város, hanem amolyan központok együttese, ahol minden épületnek, helynek megvan a maga jól felfogott funkciója.
A mi feladatunk leegyszerűsítve annyi, hogy mindig mindenből legyen elegendő az emberek életéhez, az energiaellátáshoz, stb. Az sem baj persze, ha kicsit több is van raktáron a cuccokból a kelleténél, így lehet ugyanis folyamatosan fejlődni, harácsolás rulez.
Amire "cuccok"-ként utaltam, azok nem mások, mint a legalapvetőbb kellékek: víz, ennivaló, elektromos áram, és egy speciális anyag, az ún. nanite, amit a kibányászott fémekből nyerhetünk ki. Ez valójában egyszerű építőanyag csupán, a fejlesztők egy sci-fi programban biztosan szégyellték volna téglának nevezni, lett tehát nanite, de ez bizony tégla, elhihetitek. Ezen pár létfontosságú alapanyag megléte mellett ügyelnünk kell továbbá a levegő tisztaságára, de a kolónia lakóinak általános boldogságára, a betegségre, esetleges munkaügyi krízisek elkerülésére, stb.
Az első kritikát itt meg is fogalmaznám a játékkal kapcsolatban, ez pedig nem más, mint hogy a tájaktól kezdve a nyersanyagokon át a felmerülő problémákig minden pontosan olyan, mint a mi jó öreg Földünkön, a fantázia tehát nagyon hiányzott az eszköztárból Mothership-éknél.
De oda se neki, felőlem akár Nagybátony mellett is játszódhat a játék, ha élvezetes az építgetés, és itt bizony erről van szó.
Alig várjuk, hogy lehessenek kicsit nagyobbak a farmjaink, jobbak-szebbek a lakóövezeteink, a bányáinkk stb. Sőt, akár még itthon is érezhetjük magunkat, hiszen ha jól megy, akkor akár stadionépítésbe is foghatunk. Ez lehet poénnak tűnik, de csak félig az, én magam nagyon örültem, mikor elkészült, hiszen ez például jelentősen növelte a polgárjenők boldogságindexét. Az építkezéseket drónok végzik, mindent a már emlegetett nanite-ból építenek, innen a tégla-hasonlat.
Hogy mégse legyen azért annyira idilli a kormányzóságunk, időnként természeti csapások igyekeznek bezavarni. A legfontosabb ilyen a tél, ami értelemszerűen rendszeresen eljön, és készülnünk kell rá, hiszen olyankor nem működnek rendesen a farmok, a víznyerő rendszerek és hasonlók, tehát ha lassacskán Winter is Coming, akkor ideje feltölteni a raktárkészletet. Emellett becsaphatnak tornádók, szélviharok, vagy ha a sivatagi térképen toljuk, akkor még egy primitív, de veszélyes földönkívüli létformával is találkozhatunk, reszkessetek.
Remélem, magáról a játékról sikerült egy megfelelő képet festenem nektek, most nézzük a technikai megvalósítást. A grafika kétségkívül idejétmúlt, ezen nincs mit szépíteni, de tekintve hogy ez egy kisebb cím és hogy mi a játék lényege, szerintem tökéletesen megfelel. A hangokkal ugyanez a helyzet, hozzák a kötelezőt, sőt, ha a menüben engedélyezzük, akkor még egy kellemes hangú tanácsadónőnk is lesz, aki itt-ott figyelmeztet erre-arra.
Talán a grafika és a technikai háttér számlájára írható viszont az is, hogy sajnos elég steril a kolónia, szemre nem érezzük igazán nyüzsgőnek, csak a képzeletünkre bízhatjuk, hogy mennyien élnek benne. Jó példa, hogy ha tüntetésre kerül sor ellenünk, és a lemondásunkat követelik, akkor is lézengenek ott mondjuk ketten, ha igazán nagy a baj, akkor hárman. Igen, ha nem vigyázunk, ilyen is előfordulhat, sőt most lebuktam, hogy velem az elején elő is fordult, de hát fő az őszinteség, ugye.
Az Aven Colony tehát nagyfokú "Föld-szerű" mivolta és kissé (nagyon) elavult kinézete miatt közel sem tökéletes játék, de aki szereti a stílust, annak mindenképpen nagyon jó szívvel tudom ajánlani. Olyannyira, hogy én magam nem is tudom hány éve nem játszottam hasonlót, de ebbe nagyon bele tudtam merülni.
Jó érzés volt várni, ahogy az űrhajó meghozza az újabb telepeseket, akik aztán szépen benépesítik az általam létrehozott munkahelyeket, vagy azt, hogy egy kis állomásból mekkora komplexumot is létrehozhatunk, mindezt komolyabb idegeskedés nélkül.
Szerintem egy efféle építős játék pontosan ilyen kell, hogy legyen. Adjatok tehát esélyt neki (megjelenés július 25-én), én magam is tervezek hozzá visszatérni a cikk leadása után is. Ahogy a rádióban: küldeném mindenkinek, aki szereti.