A sportjáték-franchiseok nagy rajongójaként mindig is ismertem azok hátrányait, mégpedig hogy kicsit minden évi kiadás ugyanolyan, mint az előző, lévén az adott sport a való életben sem változik gyökeresen. Már a "Start" gomb lenyomása előtt körülbelül tudjuk, hogy nagyjából mire számíthatunk, ennek ellenére mi fanok évről évre várjuk őket.
Érdekes kérdés továbbá, hogy azok számára is szórakoztatóak-e ezek a stuffok, aki a bennük szimulált sportért nem rajong túlzottan. Hogy ez a teszt alanyánál hogy muzsikál, az jó kérdés, remélem ha elolvassátok, megtudjátok a választ.
Érdekes egy darab ez a WWE. Aki most találkozik vele először, annak garantálom, hogy komolyabb nehézségei lesznek az irányítás elsajátítását illetően, ez nem aza fajta játék, ahol csak úgy rögtön belevághatunk egy-egy meccsbe, és minden jön magától. Ahogy az előző részekben, úgy itt is minden mérkőzés tulajdonképp minijátékok sorozata.
Egyidejűleg kell kezelnünk a joystickeket, valamint ügyelnünk kell arra is, hogy a képernyőn felvillanó gombokat a lehető legjobb időben nyomjuk le, ellenkező esetben könyen fenékbe billentenek bennünket, hiába irányítunk akár egy hatalmas sztárt is egy zöldfülű kezdő ellen.
Persze aki minden évben tűkön ülve várja, hogy ismét székeket törhessen szét Triple H fején, annak ez nem mond újat, de nekik is van minek örülniük. Idén már néhány spéci új mozdulattal is felemelhetjük az ellenfeleket, járkálhatunk velük egy kicsit, aztán tetszőleges irányban vághatjuk a földhöz őket, mint mérges takarítónő a törlőrongyot. Jó kis feature ez, ha sikerül kivitelezni, de sokat nem fogjátok használni, ha rájöttök hogy milyen könnyen szabadul az ilyen fogásokból a delikvens.
A kinézetre a legjobb szó a felemás. Bár minden kétséget kizáróan idén lett a legjobb, valamennyit javult a 2K17 óta is, de mégsem nevezhető szépnek. A fények, bevonulási effektek szuperek, és többnyire a nagy sztárok modelljei is, sokkal élőbbnek hatnak mint korábban, de ezeket leszámítva minden kissé kopottas...láttunk már sokkal jobbat, más 2K18-al fémjelzett játékokban is.
Fokozottan igazzá válik ez, mihelyst a kötelek közé lépünk. A pankrátorok persze itt is viszonylag jól néz ki, de azért feltűnően csúnyulnak a bevonuláshoz képest, és időnként felütik a fejüket a WWE-sorozatban már régi ismerősként üdvözölhető bugok, mint például az ellenfél kötélbe ütközése, mikor ki akar menni a ringből, vagy a fura helyezeteket, amelyeknek akkor lehetünk szemtanúi, ha véletlenül a rossz szögből akarjuk megragadni a tisztelt sporttársat.
A meccsekkel kapcsolatban megjegyzendő még, hogy természetesen ezúttal is összeereszthetünk kettőnél több harcost is. Ez a lehetőség is fejlődött, nem tűnnek kaotikusnak a csaták, sőt, még taktikát is vihetünk a dologba: eldönthetjük, hogy pihenünk rendesen, és a csapat egy másik tagját irányítva folytatjuk a küzdelmet, vagy egészségünk levonásával csökkentjük a fáradtsági szintünket. Szinte már úgy tűnik, hogy a pankráció egy valós taktikai csata, de persze mi okosak vagyunk, és tudjuk, hogy nem az.
Szokásomtól némiképp eltérő módon ezúttal elég sokáig halogattam a játék legtutibb részének ecsetelését, de már nem bírom tovább magamban tartani, hogy egyszerűen rengeteg karakter helyett kapott itt helyet. Tényleg elképesztő, nem számoltam meg, de a hivatalos anyagokban 170 (!!!) emberkéről szól a fáma. Ha hozzávesszük, hogy némelyiknek például valamikor hosszú haja volt, és az a verziója is mint külön karakter kap helyet a játékban, akkor már tényleg áll-leejtős, 200-as számról is beszélhetünk. 200 karakter egy játékban, egyszerűen fenomenális, ennyi még sose volt a WWE-ben.
A másik királyság a saját karakter készítésének lehetősége. Ez ugye alap minden sportjátékban, de messze nem ezen a szinten szokott mozogni a dolog, mint amiről itt szó van. Teljesen megvadulhatunk, bármit és bárkit kitalálhatunk, aki csak eszünkbe jut, és meg is valósíthatjuk. De komolyan: kék testű pankrátor, sárga hajjal, Randy Orton-tetkóval? Nem probléma.
Persze nem muszáj ezt elvetemülésre használnunk, pusztán csak egy olyan karakter létrehozására is alkalmas a rendszer, aki valami fatális véletlen folytán mégiscsak kimaradt a választhatóak közül-igaz, nagy biztonsággal merem állítani, hogy kis hazánkban nem él olyan ember aki az itt jelenlévőknél is több pankrátort ismer, de a lehetőségek tárháza tényleg végtelen. Nem csak játékost vagy sportolót (vagy showmant, vagy kik is ezek) készíthetünk, hanem arénát is, bajnoki övet, szinte bármit, óriási piros pont jár ezért a fejlesztőknek most is, de tényleg.
Hogy ne unjuk el a tét nélküli meccseket, ezúttal is itt van nekünk a MyCareer. Nos, ez egy kis csalódást okoz, több okból is. Egyrészt női karaktert most sem indíthatunk, amely döntés mögött nem tudom, hogy mi az ideológia. Oké, hogy ez inkább egy férfi világ, de azért vannak nők is benne, miért nem lehet a karrierben is csajokkal bunyózni? Másrészt a menők nem adták a saját hangjukat a dologhoz, és jóindulatúan elhiszem, hogy a szinkronszínészek hasonlítanak rájuk, de hogy színészkedni nem tudnak, az egészen biztos. Ugyanez az unottság igaz egyébként a kommentátorokra is.
A bevezetőben felvetettem, hogy nehéz megállapítani, hogy a pankráció küzdősport-e, vagy csak a nép szórakoztatása. A játákban sokkal inkább sportnak tűnik, mint a való életben, de van egy a játékmenetnek egy olyan aspektusa, aminek köszönhetően átérezzük, hogy egy jó pankrátor bizony inkább showman és bohóc, mint valódi bunyós. A program ugyanis méri, végül pedig csillagokkal és pontokkal értékeli, hogy mennyire volt közönségszórakoztató, ahogy a ringben péppé vertük egymást.
Ez egy nagyon jó kis húzás a fejlesztőktől, hiszen az ember így törekedik ár, hogy minél fordulatosabb, látványosabb mérkőzéseket vívjon, és valamiért nagyon jó érzés volt, amikor először 4.5 csillagot produkáltam.
Megosztó játék ez, abban az értelemben, hogy egy UFC Undisputed vagy egy Fight Night akkor is teljesen élvezhető, ha egyébként nem vagy nagy rajongója azoknak a sportoknak, vagy adott esetben nem is követed őket. Ezzel más a helyzet. Véleményem szerint ha az a célunk, hogy a WWE 2K18 hosszabb távon is lekössön és megérje a pénzét, akkor legalább valamennyire szeretni kell a pankrációt.
Ha ez megvan, akkor el fogunk ájulni a hatalmas pankrátorkínálattól és a hihetetlen mélységekbe menő karakterkészítéstől. Ha érdekel és van lehetőségetek rá, akkor mindenképp próbáljátok ki, a vásárlásról csak azután döntsetek-persze ha újak vagytok a sorozatban. Ha már vártátok és fanok vagytok, akkor hajrá, ez eddig a legjobb rész, és tuti tetszeni fog.
WWE 2K18 / Tesztplatform: PlayStation 4
jó lesz ez!- Stílus: Sport
- Megjelenés: 2017. október 17.
- Ár: 19.290 Ft-tól
- Multiplayer: van
- Rengeteg választható karakter
- Hihetetlenül sokrétű karakterakotás
- Hangulatos bevonulások, körítés
- Nehezen megszokható irányítás
- Felemás, de inkább gyenge grafika
- MyCareer női harcos lehetősége nélkül
- Bugok