Wolfenstein: Youngblood teszt

2019. augusztus 02.
76.8311
iPet profilja, adatai
iPet
A Blazkowicz háztartásban furcsa módon eljött a béke ideje. BJ már egy ideje nem rúgja szét senkinek sem a hátsóját, Anya egész jól beletanult a háziasszony szerepbe, így mindkettőjüknek van ideje drágalátós ikerlányaikkal foglalkozni. Jess és Soph igazi texasi kamaszok: lőnek mindenre, ami mozog, aztán a biztonság kedvéért odavágnak még egy gránátot is, hangosan felröhögnek, majd pedig később összevesznek egy srácon, aztán köpködő versennyel akarják eldönteni, melyiküket érdemli meg a kiválasztott.


Húsz évvel járunk egyébként a New Colossus eseményei után, ahol a világ nagyobbik része már felszabadult a náci rémuralom alól. Ez azonban a csajoknak semmit sem jelent, hiszen apjuk, a két lábon járó (tesztoszteron) legenda egészen váratlanul eltűnik és zéró életjelet ad magáról.

Egy szerencsés véletlennek köszönhetően megtalálják BJ "dolgozóját", amiből tisztán látszik, hogy a derék ember titokban együtt munkálkodott a francia ellenállással az ország felszabadításán, mivel Párizs az egyik utolsó hídfőállása a Harmadik Birodalomnak. Nyilván nekik sem kell több, így egyből odarepülnek, hogy megkeressék az apjukat és nem mellesleg egy településnyi németet eltegyenek kőkeményen láb alól.

A MachineGames gondozásában megjelent Wolfenstein: The New Order volt talán az egyik legjobb dolog, ami ezzel a franchise-zal történhetett. Sikerült egy remek történet mellé olyan játékmenetet és gunplayt kanyarítaniuk, ami szerintem sokunknak emlékezetes maradt - az első pályát leszámítva nagyon kedveltem azt a játékot.

Így járnak azok, akik beszólnak Blazkowiczéknak

Így járnak azok, akik beszólnak Blazkowiczéknak


Utána bemutatták, hogy ez az egész nem csak a véletlen műve volt, hiszen először az első spin-off (Old Blood), majd pedig a sorszámozott folytatás, a New Colossus ért el egészen remek eredményeket mind a kritikusoknál, mind pedig a kasszáknál. Pontosan ezért a világ Wolfi rajongó fele kitörő örömmel fogadta a Youngblood bejelentését és érkezését, hogy aztán a játékkal eltöltött pár óra után szinte mindenki a használt piac felé forduljon a program eladása végett. Szóval az van, hogy ez a stuff bizony rettentően félrement.

Pedig papíron (ahogy sokszor) remekül festett az egész. Fogjuk a népszerű apuka ikerlányait, adjunk hozzá egy csipetnyi kamaszos bájt, még több trágárságot és fekete humort, locsoljuk le az egészet viszonylag szabadon bejárható kerületekkel Neu-Paris pofás helyszínén, majd az egészet öntsük le a co-op élmény ígéretével, a végére pedig biggyesszük oda a cseresznyét, a kvintesszenciát, azaz a határtalan brutalitást. Az első küldetésnél még egy kicsit reménykedik az ember, mert egészen jól indul a kaland.

Először persze ki kell választanunk, hogy a két delikvens közül kit szeretnénk irányítani. Sajnos zéró eltérés van a lányok között, így igazából hótmindegy melykükre rakjuk a voksot. Ahhoz, hogy a franciák segítsenek nekünk, bizonyítanunk kell, hogy ugyanolyan kedvesen bánunk a germánokkal mint apánk, ezért egy zeppelin fedélzetére dobják a két nagyszájú főhőst, hogy tegyenek egy kis rendet ott.

Nahát, mennyi paradicsom!

Nahát, mennyi paradicsom!


A bajok ott kezdődnek, amikor az első katonára ráemeljük a célkeresztet. A neve mellett feltűnik ugyanis a szintje, életereje és páncéljának minősége. Sajnos ez azt jelenti, hogy a Youngblood egy amolyan RPG shooterré avanzsált, ahol bizony XP-t kell gyűjtenünk a fejlődésünk érdekében, meg különféle pontokat kell elosztanunk képességeink között.

Ez talán még nem is lenne akkora probléma, bár ha van cím, aminek ez nem áll jól, akkor az tutira egy Wolfenstein. Mindegy, felvesszük a küldetéseket, megcsináljuk őket, bezsebeljük a tapasztalati pontokat, majd pedig elmászunk a képesség-fáig, ahol a három csoportra bontott dolgokban mazsolázva megnöveljük életerőnket, láthatatlanná tesszük magunkat, satöbbi. Emellett lőfegyvereinkkel is foglalkoznunk kell.

Minden egyes flintát atomjaira bonthatunk és a szűkös lehetőségek közül választva tuningolhatjuk őket ezüst érmék segítségével. Ez egyben azt is jelenti, hogy állandóan gyűjtögetnünk kell ezeket játék közben, ami ugyancsak furán áll a címnek. Nyilván nem maradhatott ki a kozmetikázás sem, szintén némi pénzmagért cserébe - egészen elborult színeket adhatunk páncélunknak és lőfegyvereinknek.

Micsoda csendélet. Vászonra kívánkozik

Micsoda csendélet. Vászonra kívánkozik


Igen, mikrotranzakció úgyszintén akad, de szerencsére csak arany rudakat vásárolhatunk a valós pénzünkért cserébe, amiket limitált dolgokra költhetjük el, a fejlődésre nincsenek (direkt módon) hatással. A konzekvenciát levonva tehát kijelenthető, hogy egy egyszerű, grind alapú shooterré degradálták az egészet, ami szerintem több mint szánalmas.

Az elődüknek nagy pozitívuma volt a sztori és maga BJ karaktere. No, itt az előbbit tulajdonképpen egyetlen mondatban össze lehetne foglalni, a két főhős pedig olyan messze van a mélytől vagy érdekestől, mint Makó Jeruzsálemtől. A fingós-szarrantyús beszólásaik mellett olyan remek egysorosaik vannak, mint: "Nézd Soph, milyen sok itt a német disznó. Látom Jess, tegyünk rendet közöttük." Vagy "Te is rühelled a nácikat Jess" Igen, de a halottakat kedvelem, höhö". Szóval maradjunk annyiban, hogy a kezdeti felütés ellenére semmit sem sikerült kezdeni a bennük rejlő lehetőségekkel.

De hát ott van a co-op lehetősége, ami mint tudjuk, bármilyen rossz játékból képes egészen kellemeset varázsolni és ez itt abszolút igaz. Természetesen lehet egyedül is játszani, ilyenkor az AI veszi át az irányítást a másik szereplő felett, de ezt nem ajánlanám senkinek, ugyanis vérlázítóan gyengén sikerült.

A helyi diszkótéka

A helyi diszkótéka


Ellenfeleink esetében még hagyján, bár a taktika kimerül náluk is az agyatlan rohamozásban. Az igazán botrányos az, ahogyan a másik hőst irányítja. Mindig a legdurvább szarvihar kellős közepén hagyja, aminek köszönhetően gyorsabban fogy az életereje, mint egyszeri kisnyugdíjas türelme a sorbaállásnál.

Ez ránk nézve azért roppant kellemetlen, mert ha zéróra csökken valamelyik főhős energiája, akkor a másiknak fel kell támasztania bizonyos időn belül. Ha ez nem sikerül, akkor egy közös élet ugrott. Ha mindhárom ilyen elfogy, akkor kezdheted az adott szakaszt teljesen előről. Induljunk ki azért abból, hogy baráti társaságok vásárolják meg ezt a játékot.

Újabb pofon: nincs local co-op, csak internet alapú, de az legalább rendesen funkcionál és igen, ilyenkor nagyon tud működni az egész cucc. Én random arcokkal probáltam ezt ki és hála a jó égnek kifejezetten jó csapatjátékosokat dobott mellém a gép, akikkel még jókat is lehetett dumálni.

Már megint csupa paradicsom minden

Már megint csupa paradicsom minden


Mondjuk nevetséges, hogy először Bethesda accountot kell csinálnunk (amennyiben még nem lenne), mert csak azzal működik az online játék, de 2019-ben ezen talán nem akadok fenn annyira, bár ettől még gáz. Külcsín tekintetében nem állunk annyira rosszul alapból, bár azért konzolon senki se számítson az élmezőnyt legyalázó minőségre. Ugye Párizsban járunk, amit a németek kissé átalakítottak a saját ízlésüknek megfelelően. Több eltérő kerületet tudunk bejárni, amiket a metróvonalak kötnek össze.

Akciózunk lágerekben, gestapó főhadiszálláson, kórházban, csatornákban meg egy csomó másik lokáción. Természetesen lesz egy központi bázisunk, a katakombák, ahol dumálhatunk az ellenállókkal, küldetéseket vehetünk fel, kihívásokat teljesíthetünk, satöbbi. Technikai szinten már sajna nem ennyire rózsás a helyzet, mert apróbb bugokba szinte mindig belefutunk.

A falon átlógás teljesen alap, de sokszor akadunk fenn nem látható tereptárgyakon is. Sőt, egyszer még a hang is úgy kifagyott, hogy újra kellett indítanom az egészet. Szóval némi polírozás kell, de a képfrissítés legalább teljesen stabil. PC-n gondolom azért ennél jobb a helyzet, bár ahhoz nem volt szerencsém, de kommentben írjátok meg nyugodtan az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat.

Ennél nagyobb robot nem vót?

Ennél nagyobb robot nem vót?


Ami egy kicsit megmenti ezt az egész turmixot az a továbbra is hihetetlenül jól működő gunplay. Bár próbálták ezt is elszabni, mert még a legegyszerűbb bakába is minimum fél tárat bele kell engednünk szinttől függetlenül, de olyan vérengzést lehet amúgy rendezni, ami tényleg párját ritkítja. Hála a jó égnek itt nem lett túlgondolva semmi, az eddig megszokott kezelést és lehetőségeket ültették át a Youngbloodba. Tudunk lopakodva gyilkolni, kést hajigálva, energia fegyvert lóbálva, de megmaradtak a jó öreg távcsöves és rohampuskák is.

Csak úgy fröcsög a vér, szakadnak a végtagok, repül minden a levegőbe. Aztán ha ez nem lenne elég, felmarkolunk valami nagyobb dolgot, elhajítunk pár gránátot és tombolva röhögünk fel - mindezt egy barátunkkal karöltve. Egyedül a lopakodásból vettek vissza. Totál mindegy ugyanis, hogy csendben sunnyogva eltesszük először láb alól a tiszteket, akik erősítést hívnak, vagy pedig az ajtót berúgva adunk mindenkinek mindenből, ami a csöveken kifér.

Sajnos feladataink teljesen egysíkúak, ráadásul nincs is belőlük túlzottan sok, így a teljesen játékidő sem túlzottan hosszú. Nekem nettó huszonegy órámba telt míg a három Brüdert bevettem, valamint a mellékes dolgok hetven százalékát megcsináltam. Még az a szerencse, hogy nem teljes áron adják a stuffot.

Nincs is jobb mint egy jó garázsvásár

Nincs is jobb mint egy jó garázsvásár


Összegezvén az egészet, én személy szerint hatalmasat csalódtam a Wolfenstein: Youngblood-ban. Eléggé fájdalmas, hogy a pedigrés elődöt egy ilyen unalmas, semmi extra grind fesztivállá degradálták. Hurka sztori, súlytalan szereplők, értelmetlen és totál felesleges gyűjtögetés, valamint a lokális co-op hiánya áll az egyik oldalon, míg a másikon a korrekt külcsín és a tényleg élvezetes mészárlás van egyedül.

Persze amennyiben egy barátoddal esel neki az egésznek, úgy nyugodtan adj egy egész pontot hozzá a végeredményhez. Reméljük, hogy a rendes harmadik részbe semmit sem emelnek át ebből és visszatérünk a normális ügymenethez.
Vedd meg most és játssz vele már holnap!

Wolfenstein: Youngblood Deluxe Edition (PC)11.799 Ft

Wolfenstein: Youngblood Deluxe Edition (PS4)11.799 Ft

Wolfenstein: Youngblood Deluxe Edition (XBOX ONE)11.799 Ft

Wolfenstein Cyberpilot (PlayStation VR) (PS4)6.399 Ft

Wolfenstein: Youngblood teszt / Tesztplatform: PlayStation 4

egynek jó...
  • Stílus: FPS
  • Megjelenés: 2019. július 25.
  • Ár: 11.890 Ft-tól
  • Multiplayer: van
  • Remek gunplay
  • Határtalan brutalitás
  • Ketten játszva élvezetes
  • Zéró sztori
  • Súlytalan főhősök
  • Apróbb bugok
  • Nem túl hosszú
  • Értelmetlen grind
  • Felesleges játékelemek garmadája
  • Hang
    6
  • Grafika
    7
  • Játszhatóság
    8
  • Hangulat
    5
6.5
7 hozzászólás

Tommy

3 hónapja, 2 hete és 3 napja

Utólag örülök hogy nem rendeltem elő, pedig nagyon bántam amikor megjelent. De ez rohadt gyorsan be fog bukni, jó lesz nekem féláron!

válasz erre

Mordorer

3 hónapja, 2 hete és 5 napja

Majd amikor harmadáron lesz, beszerzem.

válasz erre

Patrik94

3 hónapja, 2 hete és 5 napja

Már amikor felvetették, sem értettem minek egy ilyen mellékszál...

válasz erre

petrovicsz

3 hónapja, 2 hete és 5 napja

Igazán kár érte.

válasz erre

totyak

3 hónapja, 2 hete és 5 napja

Csak azt kellett volna átültetni, ami eddig tetszett a népnek, minek bele plusz, ilyen hülye fejlődésfa. Nem szeretem más játékban sem. Azért ledarálom a nácikat, de nem 10k feletti áron, sőt, majd jóval alatta, bezuhan ez gyorsan.

válasz erre

VaPe

3 hónapja, 2 hete és 6 napja

Ezzel kár volt bemocskolni az utóbbi időben igényes színvonallal erőre kapott sorozatot. Nem vártam jobbat, nem lepett meg. De én még a hatfelet is soknak tartom rá.

válasz erre

Vidoros

3 hónapja, 2 hete és 6 napja

Negatív lista ******'>*******!

válasz erre
Wolfenstein: Youngblood
11.890 Ft-tól
kövesd a játékot!
legutóbbi hozzászólások
 

Itt is rontjuk a levegőt

rDAVE profiljagery1113 profiljaWickedSick profiljakylx profiljamarco profiljaMarduk profilja